Várostörténeti képes album készül

A részletekről a levéltárban tartott sajtótájékoztatót Molnár András, az intézmény igazgatója, a kötet egyik szerzője, dr. Gyimesi Endre szerkesztő, valamint Seres Péter fotóriporter, a kötet képszerkesztője.

Gyimesi Endre elmondta: két fontos évforduló van Zalaegerszeg életében, az egyik a város első írásos említése (1247), a másik pedig a város rendezett tanácsúvá válása (1885). Az elmúlt évtizedekben e két dátumhoz kapcsolódva jelentek meg különféle kiadványok, melyek törzsanyaga levéltári forrásokból, illetve a Göcseji Múzeum kutató- és gyűjtőmunkájának eredményeiből állt össze. Húsz évvel ezelőtt, 1997-ben, a város első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából már megjelent egy színes képeskönyv, és egy várostörténeti tanulmánykötet (Zalaegerszeg évszázadai címmel). Most úgy gondolták, hogy a képanyag és a szöveges, történeti áttekintés kerüljön egy impozáns kötetbe, melyet mindenki szívesen forgat.

Azt szeretnék, ha könyv kuriózum lenne, s nemcsak a már meglévő levéltári és múzeumi források adnák hozzá az alapot, így a lakosság segítségét is kérik a dokumentumok összegyűjtéséhez. A zalai levéltár arra kéri a város polgárait, és az innen elszármazott egykori lakókat, hogyha van a birtokukban olyan anyag (fotográfia, festmény, bútor, használati tárgy, írásos dokumentum), ami várostörténeti szempontból értékes lehet, azt juttassák el a levéltárba. Természetesen figyelembe veszik, hogy magántulajdonról van szó, így a beérkezett anyagokról másolatot (fotót) készítenek, de aki megválna a képektől, tárgyaktól, azt adományként is elfogadják.

Molnár András elmondta: a II. világháborúban részt vett zalai honvédek anyagának gyűjtése adta az ötletet, hogy a 770. évforduló kapcsán egy társadalmi összefogást hirdessenek meg, hiszen akkor a sajtó felhívására több család is jelezte, hogy van a birtokukban értékes anyag. Most nem háborús relikviákat várnak, hanem a város fejlődése szempontjából fontos iratokat és képeket, valamint olyan festményeket, fotókat, amik köztiszteletben álló egerszegi családokat, polgárokat ábrázolnak, de az ő életükhöz, munkájukhoz kötődő dokumentumokat is. A gyűjtőkörbe tartoznak továbbá a városképi ábrázolások (fotók, metszetek, grafikák), régi építkezésekről-, épületekről-, vagy iparos munkáról-, földeken végzett munkáról készült felvételek is.

A készülő kötet a kezdetektől (1247) egészen az 1960-as évek végéig foglalja össze a város történetét, így egészen a közelmúltból is várnak anyagokat.

Molnár András hozzátette: a korabeli forrásokból tudják, hogy sok minden létezik, de rengeteg dokumentumnak eddig nem akadtak a nyomára. Ilyen például a Zalaegerszeg évszázadai könyv borítóján lévő grafika, mely egy eddig ismeretlen helyen lévő olajfestmény másolata, és a város korabeli látképét ábrázolja. De az utcanévadó Tüttőssy László községbíróról is kell lennie valahol egy portrénak...

Seres Péter elmondta: szeretnék, ha a város polgárai három, maximum négy hónapon belül jelentkeznének az anyagokkal, hiszen az ősz folyamán már a szerkesztési munkák kezdődnek. Elsősorban a régi zalaegerszegi családok segítéségre számítanak, ám annak is örülnének, ha minél több elszármazotthoz is eljutna az információ.

A jövő évben megjelenő kötet 250-260 oldal lesz, fele-fele arányban tartalmaz majd képanyagot és szöveges részeket. A szerzők a levéltár (Gyimesi Endre, Káli Csaba, Kapiller Imre, Molnár András) és a múzeum (Béres Katalin, Megyeri Anna, dr. Vándor László) történészei lesznek. A családok pedig Gyimesi Endréhez juttathatják el az anyagokat.

(Nyitókép: Egerszeg látképe a 19. század közepén)