Szulejmán újra meghódítja hazánkat?

Egy tévésorozat helyi hatásokkal

– 2016 I. Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója, melynek érdekes vonulata, hogy tavaly a szultán síremlékének (türbéjének) maradványaira bukkantak Szigetvár mellett. Legalábbis ezt feltételezik a magyar tudósok – mondja dr. Vándor László történész, a Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója, akivel arról beszélgettünk, hogy szerda esténként miért szögez le milliókat a képernyő elé a magyar állam legnagyobb agresszorának története. – Szigetváron nagy ünnepséget kívánnak tartani az évforduló kapcsán, ami nemcsak történészkörökben veti fel a kérdést, vajon kit is ünnepelünk?

– Többek között a mohácsi győzőt...
– Amit mindenki tud, de kérdés, hogy összekapcsolja-e a filmbéli Szulejmánt a gyászos emlékezetű 1526. augusztus 29-i mohácsi csatával. Ott halt meg II. Lajos magyar–cseh király a közel 20 ezer fős seregével együtt. A mohácsi csata elvesztésének súlyos következménye a középkori magyar állam bukása. Több mint másfél évszázados csatározás vette kezdetét, melynek végső célja Bécs meghódítása volt. Szulejmán 1532-ben indul másodszor Bécs ellen, de Kőszegnél feltartóztatja Jurisics Miklós. Ez azért érdekes számunkra, mert akkor haladt át először a szultáni fősereg megyénken. Az eszéki hídon jöttek át, és Somogyon keresztül a kanizsai völgyben nyomultak előre.

– Mégis miért ennyire kedvelt a tévésorozat?
– Az igazság az, hogy ez egy szappanopera, s mint műfaj, nagyon sokakat vonz hazánkban. Ráadásul egy nagyon jól megcsinált szappanopera, ami bővelkedik fordulatokban, a szereplők jól hozzák az általuk megformált karaktereket. A sorozat egy olyan világba enged bepillantást, amiről történelmi ismeretek híján keveset tudnak az emberek. S persze nagy vonzerő a hárem titkos világa, ami sokak számára idillikus helynek tűnik a többnejűség intézményével.

– Mennyire követi a történelmi hitelességet?
– II. Lajos egy meglehetősen középkorú, kövérkés itáliai emberként való szerepeltetését mindenki kiszúrta, hiszen a magyar–cseh király mindössze 20 éves volt, mikor életét vesztette a mohácsi csatában. Egy dologgal kell tisztában lenni, hogy ezt a filmet a törökök készítették, ilyenképpen történelmi szemléletük, cselekedetiek megítélése tökéletesen ellentétes a miénkével. Nekik Magyarország lerohanása egy nagyon dicsőséges időszak volt.

– A film mennyiben korrajz török szempontból?
– A film a hárem és a török udvari élet átalakulásának egy nagyon fontos időszakát mutatja be. A szultánok ugyanis korábban úgy házasodtak, mint más uralkodók, vagyis szövetségeseiktől kértek feleséget maguknak, s ők szülték az utódokat számukra. De már I. Szulejmán előtt kialakult egy újfajta szemlélet, mégpedig Bizánc elfoglalása után. Ekkor úgy gondolták, ők a világ urai, így nincs is olyan királylány, aki méltó lehetne a szultánhoz. Kialakították azt a rendszert, hogy hárembe rabszolgalányokat vittek, akik közül választották ki az ágyasokat. Annak, akit kedvelt a szultán, megengedték, hogy egy gyermeket szülhessen.

– Hürrem alaposan felrúgta ezt a szabályt...
– Hürrem elérte azt, ami addig egy háremhölgynek sem sikerült. Egyrészt felszabadíttatta magát és törvényesen lett felesége a szultánnak, másrészt öt gyereket szült neki. Gyakorlatilag kialakította a hárembeli intrikát, melynek következtében a háremből nagyon komoly politikai irányítása folyt az oszmán birodalomnak egészen a 17. század közepéig. Az akkori források szerint Szulejmánt majdnem mindenre rá tudta venni, hiszen megölette Ibrahimot és Musztafát. Az első számú trónörökös anyja, Mahidevran egyébiránt egyes források szerint cserkesz, míg mások szerint magyar származású volt.
A sors fintoraként Valide azonban nem lehetett. Hürrem a valóságban ugyanis nyolc évvel korábban hal meg Szulejmánnál. Anyaszultánaként csak akkor irányíthatta volna a háremet, ha valamelyik fia még élete során trónra kerül. Így nem tudhatjuk, hogy a világ egyik legnagyobb hatalmú nője hova fejlődhetett volna a politikában a meglehetősen tehetségtelen fia, Szelim mellett, aki apját követte a trónon.

– Zrínyi Miklós, ha túléli a szigetvári ütközetet, Zalába jött volna?
– Csatáron egy bencés kolostort várrá alakítottak át, ami Zrínyi Miklós tulajdonában volt. Fennmaradt egy levele, melyben feleségét arra kéri, hogy a két fiával a csatári várban várja meg az ostrom végét. A Magyar Irodalmi Társaság és a Göcseji Múzeum jó néhány évvel korábban egy emlékművet létesített itt, ami régóta a bozótban áll. Illene végre rendbe tenni a szigetvári hős halálának 450. évfordulójára...