Mátyás könyvtárának kódexeit kutatja a zalai filológus

 A Corvina könyvtár titkai - Zsupán Edina klasszika-filológus előadása a könyvtárban

Dr. Zsupán Edina filológus, kodikológus volt a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vendége, aki „Az ország díszére” címmel tartott előadást a híres Corvina könyvtárról, a budai műhelyről és a Mátyás korabeli díszes kötetek történetéről. Az előadást  megelőzően Zsupán Edinával, és egykori tanárával, mentorával Őriné dr. Bilkei Irén történésszel, címzetes levéltárigazgatóval váltottunk néhány szót.

Zsupán Edina és Bilkei Irén

Bilkei Irén érdeklődésünkre elmondta, hogy Zsupán Edinának négy éven keresztül volt a latintanára a Zrínyi-gimnáziumban, és a diák már az első évfolyamon kitűnt tehetségével, szorgalmával. Emiatt már a kezdetektől igyekezett plusz feladatokat adni neki. Számára egyértelmű volt, hogy Edina az érettségi után latin szakra megy, ami így is lett. A felvételire is örömmel készítette fel a diákot, a kapcsolatuk pedig az azt követő időszakban barátivá vált, ami a mai napig tart. Bilkei Irén hozzátette: nagyon büszke egykori tanítványa szakmai eredményeire, és arra is, hogy latintanárként segíthette egy szép filológusi pálya elindulását.

Zsupán Edina lapunknak elmesélte, hogy az érettségi után latin-régészet szakra ment az ELTÉ-re. A latinosoknak azonban kötelező volt ógörögöt is tanulni, ami annyira megtetszett neki, hogy a régészetet inkább „lecserélte” erre a nyelvre. Így klasszika-filológusként végzett, majd az újgörög szakot is elvégezte – mint meséli, ez a nyelv tette számára elevenné az ógörögöt, amit a mostani kutatásaihoz is jól tud használni. 2005-ben lett az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárának munkatársa, ahol tulajdonképpen munkahelyi feladatként kapta, hogy foglalkozzon a 15. századdal, vagyis a reneszánsz, a humanizmus időszakának kéziratos emlékeivel. A Corvina könyvtárhoz kapcsolódó kutatómunkát aztán gyorsan megszerette, hiszen egy nagyon izgalmas, sőt titokzatos világ tárult fel előtte, mert Mátyás könyvtárának történetét még a 2000-es évek elején is sok homály fedte. A corvinákhoz kötődően főpapi kéziratos hagyatékokkal – például Vitéz János és Janus Pannonius szellemi örökségével – is foglalkozik. Hiszen ezek mind összefüggenek a könyvtár létével. 

A kutató elmondta, hogy Mátyás az uralkodói reprezentáció eszközeként hozta létre a Corvina könyvtárat; vagyis a – mai szóhasználattal élve – politikai marketing a 15. században is fontos volt. A hazai corvinakutatás 150 éves múltra tekint vissza, eleinte azt próbáltak lokalizálni, hogy hol maradtak fenn a corvinák. Később aztán másféle szempontok szerint is megkezdődött a könyvtár és a kódexek vizsgálata. Sokáig azt gondolták, hogy a könyvtár Mátyás egész uralkodása alatt, vagyis harminc évig létezett, de ez nem így van. A Corvina könyvtár csak az uralkodó utolsó éveiben jött létre.

Ráadásul nemcsak Itáliából gyűjtöttek és rendeltek kódexeket, hanem Budán is létrehoztak egy könyvkészítő műhelyt. A beérkezett állományokat itt egységesítették, belefestették a király címerét, ha kellett javítottak, sőt – a kutatások egyik új eredménye szerint – a budai műhelyben is készültek teljes kódexek. Az itt készült corvinák alapján az látszik, hogy a budai udvar érdeklődése többek között a magyar történelemre, az építészetre, a politikaelméletre, és a firenzei új platonizmusra terjedt ki – mesélte a szakember.
A budai műhely munkáját célzó kutatásokból 2018-ban nyílt egy monografikus jellegű kiállítás („Az ország díszére” címmel) a fővárosban, melynek szakmai katalógusa kötet formájában is megjelent. A kiállítás kurátora Zsupán Edina volt, és a katalógust is ő szerkesztette.

A kodikológus azt mondja, hogy az elmúlt időszak kódexkutatásai nagyon sok új eredményt hoztak, és ma már nemcsak a könyvtár egészét vizsgálják, hanem lehetőség van egy-egy kódex részletes elemzésére is. Ez azért izgalmas, mert több tudományág találkozik a kutatás során, attól függően, hogy egy-egy kódex díszítéséről, tartalmáról, keletkezésének történetéről szeretnének-e információkat nyerni. 

Persze még sok a homályos terület ma is. Hogy eredetileg mekkora volt a Corvina könyvtár állománya, nem tudják pontosan a szakemberek (körülbelül 2000 darabosra becsülik). Azt viszont igen, hogy 220 kötet maradt fenn. Az is biztos, hogy a könyvtár létrehozása egy koncentrált, tudatos folyamat volt. Az uralkodói reprezentáción kívül Mátyás hatalmát akarta legitimálni, illetve a  király fiának szerette volna biztosítani a törvényes utódlást.

De az alapítás okai között van az uralkodói bölcsesség kifejezése is, hiszen a humanizmus idején a tudásra értékként tekintettek. A humanizmus és a reneszánsz sokáig az előkelők kultúrája volt, ám Mátyás halála után ez a formakincs, szellemi áramlat elkezdett az elittől lefelé szivárogni.