Nem váltak szimbólummá

A címerház az egykori Lenin-szobor helyén épült fel Dévényi Sándor építész és Palotás József szobrász tervei alapján. Mint arról akkoriban többször is beszámoltunk lapunk hasábjain, az emlékmű kialakítása a Lenin-szobor talapzatának elbontásával vette kezdetét 1997 tavaszán. A kőből készült, kápolnát formázó címerház két dolgot szimbolizál: a város 1247-es első írásos említését, illetve azt, hogy Mária Magdolna a város védőszentje, akinek tiszteletére nemcsak templomot építettek elődeink, hanem alakja a megyeszékhely címerében is feltűnik.

20 éves a címerház és a IV. Béla-szobor

E címer kőbe vésett mása került az emlékmű belsejébe.  A címerháztól néhány méterre állították fel IV. Béla király szobrát, melyet szintén a fenti alkotópáros készített. A kétméteres kőoszlopon álló bronz szobor azt jelképezi, hogy a város első írásos említése IV. Béla uralkodásának idejére esett.

Zalaegerszeg idén ismét ünnepel, ezúttal a 770. évfordulóra készülnek az intézmények. Ennek apropóján idézzük fel a húsz évvel ezelőtt készült két köztéri alkotás történetét; annál is inkább, mert végül nem váltak a város számára szimbolikus jelentőségűvé. Ma kissé elhagyatottan állnak a Vizslaparkban. Sőt, nem készült el az a történelmi sétány sem, melynek első objektuma épp IV. Béla szobra lett volna.

Ennek okairól dr. Gyimesi Endrét, Zalaegerszeg akkori polgármesterét kérdeztük.

- Valóban befejezetlen ez a vizslaparki projekt – válaszolta. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a város történetének fontos évszámai és személyiségei emlékköveken és szobrokon keresztül megelevenednek a parkban, egy történelmi sétányon. Úgy érzem, hogy az alapötlet jó, ma is megállná a helyét.

Hogy miért nem valósult meg a sétány, és miért nem vált a címerház és a szobor környezete olyan szimbolikus helyszínné, ahol városi ünnepségeket tartanak, Gyimesi Endre azt felelte: a 750. évforduló programjai lecsengtek, az azt követő évek pedig másról szóltak, így eltávolodtak a témától.

- A következő évben az 1848-as eseményekre emlékeztünk, és Kossuth Lajosnak állítottunk szobrot, majd az ezredforduló közeledtével egyre inkább a Millennium került fókuszba. Ennek apropóján létesült a csácsi Szent István szobor is, ami azóta is az augusztus 20-i ünnepségek helyszíne. A városvezetésben akkoriban fel sem merült, hogy rendezvényeket szervezzen a vizslaparki címerház, vagy a szobor köré addig, míg tovább nem épül a sétány. Tény azonban, hogy ez utóbbi egy idő után már nem is volt napirenden.

Kérdésünkre, hogy eljutott –e hozzá a hír, hogy a közvélemény már a kezdetektől csak „Ív Bélának” nevezte a szobrot, azt mondta, hogy erről csak később értesült. Azt azonban érezte, hogy a lakosság nem zárta a szívébe IV. Béla szobrát. Sokan kritizálták például amiatt, hogy túl kicsi lett (mindössze másfél méter magas). Nem is tervezték azonban, hogy monumentális mű lesz, hiszen akkor még sétányban gondolkodtak, ami több kisebb alkotás révén alkotott volna egy egységet.

- Kétségkívül nem vált emblematikus jelképpé sem a címerház, sem a szobor. Az előbbivel ráadásul többször voltak problémák is: összefirkálták, megrongálták. Ugyanakkor nem tartanám rossz gondolatnak, ha valaki leporolná az eredeti terveket; és szép környezetben, egy séta keretében, néhány műalkotáson keresztül ismerhetnék meg a fiatalok és az idelátogatók a város múltját.