Paksy Zoltán

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire és áldozataira emlékezett a zalaegerszegi Tiéd a Város Egyesület szerda délelőtt.

A nép szórakozásra vágyik, miközben az aktuális hatalmak mindig a saját ideológiájuk mentén akarják a népet „művelni”. Felhasználva a kultúra intézményrendszerében, a civil szervezetekben és a szórakozás szerteágazó formáiban rejlő lehetőségeket.

Jogtudós, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, nemzeti liberális politikus. Wlassics Gyula Zalaegerszegen született 1852-ben, iskoláit Nagykanizsán végezte, a jogi egyetemet pedig Budapesten. 1892-től haláláig (1937-ig) aktív politikus volt, szellemisége, valamint munkásságának érdemei mégis méltatlanul elfelejtődtek.

Zalaegerszegre érkezett a Lehet Más a Politika (LMP) akkumulátorgyár ellenes országos kampánykörútja. A Dísz téren Kanász-Nagy Máté országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes és dr. Paksy Zoltán a párt megyei elnöke tartott sajtótájékoztatót, majd aláírásgyűjtést.

Milyen hasznos információkat tartalmaz egy korabeli fénykép és hogyan lesz történeti forrás belőle? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Fotografált történelem – Forrásértékű fényképek az MNL Zala Vármegyei Levéltárában című konferencia.

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be a Zalaegerszegi Füzetek várostörténeti kiadványsorozat 18. számát. A kötet a 2021-es „Zalaegerszeg nevezetes személyiségei a 19-20. században” című tudományos konferencia előadásait tartalmazza, bővített változatban. A könyv – melynek kiadója a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány volt – ugyanezzel a címmel látott napvilágot, Kiss Gábor főkönyvtáros szerkesztésében.

Az 1956-os forradalom- és szabadságharc eseményei előtt tisztelegve történelmi emléksétára várta az érdeklődőket október 20-án a Tiéd a Város Egyesület. A résztvevők dr. Paksy Zoltán történész, főlevéltáros vezetésével azokat a zalaegerszegi helyszíneket járták be, ahol a legfontosabb események történtek.

A vendéglátás szóról mindenkinek valami könnyed eszem-iszom jut eszébe, de ritkán gondolkodunk el azon, hogy egy-egy város éttermeinek, kocsmáinak, kávéházainak múltja milyen társadalomtörténeti adalékokkal szolgál.

Egyszerre volt rendhagyó, tudományos és kicsit személyes az a konferencia, melyet az NKA támogatásával rendezett a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára a város dísztermében. A történészek, levéltárosok ezúttal saját családjuk múltját vették alapul, ezen keresztül mutatva be a viharos évszázadokat, illetve a kutatás módszertani sokszínűségeit.

Életükben ismert, és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19-20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.

Olajhelyzet, bombázás, hadikórházak, gettósítás, erőszak, zabrálások, polgári és katonai áldozatok. Néhány kulcsfontosságú szó, mellyel röviden leírható az 1944-45-ös esztendő. A második világháború 22 milliárd forintos vagyoni veszteséget, és hozzávetőleg 950 ezer fős emberáldozatot jelentett az országnak.

A trianoni békediktátum Zala megyei hatásairól és hosszabb távú következményeiről szólt az a tudományos konferencia, melyet június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján rendeztek meg a város Dísztermében. Az eseményt eredetileg a békeszerződés 2020-as, 100. évfordulójára tervezték, ám a világjárvány miatt csak most kerülhetett rá sor. A TOP-projekt keretében megvalósuló konferencia szakmai koordinátora dr. Paksy Zoltán főlevéltáros, a MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa volt.

Tíz hónap van hátra a parlamenti választásokig, az ellenzéki pártok összefogtak, hogy közösen váltsák le az Orbán kormányt – fogalmazott zalaegerszegi sajtótájékoztatóján Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke.

A közelmúltban látott napvilágot a Tanácsköztársaság Zala megyében című kötet, melynek apropóját egy tavalyi konferencia adta. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára 2019. márciusában, a Tanácsköztársaság 100. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülést a témában, hogy beszámoljanak a legfrissebb kutatási eredményekről.

A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából rendeztek tudományos konferenciát a város dísztermében. A rendezvény – melyre az ország különböző pontjáról érkeztek előadók – egy TOP pályázatnak köszönhetően valósult meg.

Vajon milyen volt a mindennapi élet egy magyarországi kisvárosban, nevezetesen Zalaegerszegen az első világháború idején? Két évvel ezelőtt erre a kérdésre keresték a választ annak a tudományos konferenciának az előadói, akik a legújabb kutatási eredményeket felhasználva értekeztek a Nagy Háború időszakáról, és a nemzetközi események helyi vonatkozásairól.

A zalaegerszegi evangélikus templom történetéről és a vele szomszédos református templom építéséről is olvashatnak érdekességeket mindazok, akik kézbe veszik a közelmúltban megjelent A protestantizmus zalai évszázadai című kötetet.

A Tiéd a Város Egyesület és a hozzá csatlakozó öt helyi ellenzéki párt (MSZP-Párbeszéd, DK, Jobbik, LMP, Momentum) valamint a dr. Márki-Zay Péter által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom, mint támogató szervezet, bemutatta polgármester-jelöltjét, valamint négy képviselőjelöltjüket.

A Tanácsköztársaság 100. évfordulója apropóján rendezett tudományos ülést a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A város dísztermében megtartott konferencián – melyen Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt – főleg a Zala megyei események (beleértve Lendvát is) kerültek fókuszba, de némi dunántúli kitekintésre is sor került.

„Mi a multik helyett az emberek oldalán állunk” címmel tartott sajtótájékoztatót Zalaegerszegen a Lehet Más a Politika. Demeter Márta országgyűlési képviselő, az LMP társelnöke az ország sérülékeny gazdaságára, illetve a munkaerőhiányból fakadó problémákra hívta fel a figyelmet. Kijelentette továbbá, hogy pártja továbbra sem ért egyet az úgynevezett „rabszolgatörvénnyel”.