Szobordöntések, sortűz, forradalmi tanács

A zalaegerszegi események helyszíneit járták be

Nem az volt a cél, hogy időrendben haladjanak, hanem hogy a városi séták logikáját követve végigjárják az egymás közelében lévő helyszíneket, hogy áttekintsék, 1956 októberében mi minden történt az adott épületben, vagy téren. A séta a vasútállomástól indult.

Dr. Paksy Zoltán a volt megyei pártbizottság (ma Zalai Hírlap) épülete előtt

Az október 23-i fővárosi tüntetésekre és tiltakozásokra reagálva, Zalaegerszegen néhány nappal később, október 26-án kezdődtek a megmozdulások. A vasútállomás, illetve a vele szemközti tér azért szimbolikus helyszín, mert itt állt a szovjet felszabadulási emlékmű, amit az október 26-án ide érkező tömeg ledöntött. Paksy Zoltán többek között felidézte: elsőként valaki leverte az emlékmű feliratát, aztán drótkötelet erősítettek a kőtömbre, és egy gépkocsi, illetve egy dömper segítségével megpróbálták azt ledönteni. A drótkötél azonban többször is elszakadt. Végül egy Gellénházáról érkezett teherautóval kísérelték meg a vontatást, ami már sikerrel járt: az emlékmű elvált talapzatától, és nagy robajjal a földre zuhant. A tömeg innen a börtön felé vette az irányt, hogy követeljék a politikai foglyok szabadon bocsátását.

Az egykori Felszabadulási emlékmű (Forrás: Köztérkép.hu)

A séta résztvevői viszont most a Csány téren folytatták a megemlékezést, ahol annak idején október 26-án, és 27-én reggel is összegyűltek a diákok. A Himnusz eléneklése után Szerencsés Rudolf itt szavalta el a Nemzeti Dalt. A zalaegerszegi események egyik fontos és emlékezetes helyszíne a mai Zalai Hírlap szerkesztőségének épülete is. 1956-ban ez a megyei pártbizottság székháza volt, itt tartózkodott Dénes István megyei pártitkár, akit ÁVH-s karhatalom védett. Október 26-án kora este tömeg gyűlt össze az Ady utcai pártbizottság épülete előtt; a tüntetők követelték Dénes lemondását. A párttitkár kiállt az épület erkélyére, és ezt kiáltotta a tömegnek: „Ha nem akarjátok, hogy vér folyjon, tűnjetek el!” Aztán a fegyvertelen emberekre váratlanul tüzet nyitottak a katonák és az ÁVH-sok. A lövöldözésben Telenkó János honvéd, és Németh Imre a Tejipari Vállalat sofőrje a helyszínen életét vesztette. Több jelenlévő pedig súlyosan megsérült. A történések tragikus végkifejlete miatt a rendszerváltást követően gyorsan az ünnepi megemlékezések egyik szimbolikus helyszíne lett ez az épület, és az előtte lévő tér.

A rendezvény a Kosztolányi utcában a Megyeháza előtt, majd a Pontház előtti Kossuth szobornál folytatódott. Előbbi épületben volt az akkori Megyei Tanács székháza; itt is gyülekezett a tömeg október 26-án, követelve a testület lemondását. (A tüntetők innen vonultak aztán a vasútállomás elé ledönteni az emlékművet.) A Pontház előtti téren pedig akkoriban Hamburger Jenő, 1919-es kommunista népbiztos szobra állt, amit a tömeg ledöntött.

A mai múzeum épülete 1956 novemberében, a forradalom leverése utáni napokban (Forrás: Göcseji Múzeum)

A történész végül a börtönhöz, majd a Göcseji Múzeum épületéhez kalauzolta az érdeklődőket. Mint elhangzott: október 26-án a demonstrálók a vasútállomásról a börtönhöz vonultak, hogy követeljék a politikai foglyok szabadon bocsátását. Ez meg is történt, ami sikerként könyvelhető el. Ez a lelkes tömeg vonult át aztán az Ady utcába, ahol viszont az ÁVH-s sortűz várta őket.

A Göcseji Múzeum, vagyis az akkori Városi Tanács épülete pedig azért fontos állomás, mert október 27-én itt alakult meg a Zalaegerszegi Forradalmi Tanács. Elnökké Varga Ferencet, a Zeneiskola igazgatóját választották, helyettesének pedig Pék József korábbi körjegyzőt, az Állatforgalmi Vállalat tisztviselőjét. Paksy Zoltán felidézte: Varga Ferenc november 2-án lemondott tisztségéről, helyére Szerencsés Rudolf került, helyettese pedig Ostoros Károly lett.

Szerencsést november 4-én tartóztatták le a városba bevonuló szovjet csapatok a Forradalmi Tanács székhelyén (vagyis a mai múzeumépületben). November 4-én reggel már orosz tank állt a ház előtt.