Színes pontok ruhán, képen, ékszeren

A kiállítást végignézve aztán nyilvánvaló lesz, hogy mi(k) a közös pont(ok). A többesszám azért indokolt, mert az alkotó egyrészt közös nevezőre emeli a képzőművészetet az iparművészettel. Különös hangulatú és színvilágú festményeket, egyedi tervezésű ékszereket és textíliákat (legyen szó ruhákról, vagy bútorszövetekről) egyaránt láthatunk a kiállítótérben. Másrészt pedig a díszítésül használt minták, formák és színkombinációk jelentik a közös pontot, hiszen ezek képesek egyik tárgyról a másikra „vándorolni”. A piros pontok, kacskaringós vonalak, geometrikus minták és a hol sárga, hol zöld, hol pedig arany színnű alapozás ugyanúgy megjelenik a formatervezett fülbevalókon, karkötőkön, mint a festményeken, selyemruhákon, vagy éppen az art deco stílusú karosszékek kárpitján.

Képző-és iparművészet egy térben - Kigyós Borbála alkotásai a Gönczi Galériában

Kigyós Borbála – bármilyen furcsa is – eredetileg a Pécsi Egyetem Művészeti Karának fémszobrász szakán végzett, majd fotográfiát tanult. A szobrászat iránti érdeklődése nem véletlen, hiszen édesapja Kigyós Sándor szobrászművész volt, aki fiatalon hunyt el. Hogy miért nem maradt lánya az eredeti „szakmája” mellett, arról Körtvélyesi László fotóművész mesélt a tárlatnyitón. Hát azért nem, mert amíg szobrokat készített, hiányoztak neki a síkok. Amikor meg csak festett, hiányoztak neki a terek. Szóval a művész valahol a két állapot között lebeg; így hol fest, hol ékszereket készít, hol meg ruhákat, bútorokat tervez.

Ha pedig formavilágán és színhasználatán keleties hatásokat is érzünk, az sem véletlen. Az egyetemi évek után ugyanis több évet töltött Japánban, s ez máig inspirálja műveit. A mostani tárlaton a tárgyak és képek mellett van egy különös fal is, amit szintén a keleti gondolkodás ihletett. Ezer darab papírból hajtogatott színes madár (daru) került a központi falra. Japánban azt tartják, ha segítségre van szükségünk, vagy megerősítést várunk valamilyen cél érdekében, akkor a daru-origami segít. Mert a madár hatalmat, erőt képvisel.

A tárlatnyitót követően a Zalaegerszegi Női Szalon jóvoltából egy beszélgetésre is sor került. Balaicz Zoltánné, a szalon vezetője és Körtvélyesi László az alkotói munka hátteréről, és fortélyairól kérdezte a művészt.

A tárlat január 6-ig látogatható. A tárgyak megvásárolhatók.