kultúra

1986-ban került sor az első zalai közgyűjteményi szakmai napokra, mely azóta is a megyében működő kulturális intézmények egyfajta seregszemléje. A legfrissebb kutatási eredményeket ismertető előadássorozatra kétévente kerül sor.

Két és fél éve költözött Lendváról Zalaegerszegre; akkor egy nemzetközi képzőművészeti rezidenciaprogramot vezetett, most éppen geometrikus absztrakt festményeket készít. Meg véletlenszerűségekből alkot rendszert. Ez így most persze kissé ködös, de végül minden értelmet nyer.

Diákévek, felnőttévek, tervek és nosztalgia, na meg a szembenézés önmagunkkal, hogy mivé (nem) váltunk. Vajon megtanultuk a leckét, vagy van némi félnivalónk? „Tanár Úr, én készültem!” Ha mégsem, majd csak súg valaki.

Hamarosan újra élet költözik a néhány hónapja bezárt Taverna étterem falai közé. A vendéglátóhelyből amolyan kultúrkocsma lesz; Cserpes Attila ide költözteti ugyanis a VMK PopUp Caféjában működő vállalkozását.

Mai divatos szóhasználattal élve egyfajta városmarketing-tevékenységet folytatott a hatvanas-hetvenes években Keresztury Dezső Zalaegerszeg érdekében, hiszen ahol csak tehette, pozitív színben tüntette fel szülővárosát. Nemcsak könyvekhez írt előszót, de ő volt a szerzője a városról készült korabeli dokumentumfilm szövegének is.

Orgonafelújítás, vicces férfiak és a hagyományos, népszerű programsorozatok – megkezdődött az őszi/téli szezon a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben is. A következő hónapok terveiről Flaisz Gergő, a Keresztury VMK intézményegységeinek igazgatója, valamint Majer Piroska, a hangversenyterem csoportvezetője tájékoztatta a sajtót.

A színpad még üres, meg kell tölteni élettel. Az idei évad legnagyobb kihívása minden bizonnyal az Evita lesz – fogalmazott elöljáróban dr. Besenczi Árpád igazgató, a Hevesi Sándor Színház évadnyitó társulati ülésén.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ és a Balatoni Múzeum augusztus végén tartotta a járási múzeumpedagógiai évadnyitóját a keszthelyi intézményben, ahova a régióban dolgozó óvodák és iskolák pedagógusait hívták meg.

Idős kora miatt ugyan az alkotó nem vett részt személyesen a tárlatnyitón, jellegzetes művei azonban szeptember elejéig megtekinthetők a Városi Hangverseny –és Kiállítóteremben. Dan Reisinger magyar származású izraeli grafikusművészről van szó, akinek „Holt-tengeren túl” címmel nyílt kiállítása a zsinagógában.

Gyerekkora óta gyűjti a régi tárgyakat, mint meséli nagyapjától örökölte ezt a szenvedélyt. Mára már szép kis kollekcióval büszkélkedhet Papp Tamás, zalaegerszegi asztalos, akinek több száz, főleg a 20. század első feléből származó régisége van.

Elhanyagolt Szabolcs Péter szobrot, eldugott helyen lévő Németh János domborművet éppúgy találunk, mint Petőfit, Munkácsyt, vagy Csaba királyfit megörökítő ábrázolásokat. Van emlékműve az űrprogramnak, a technikai fejlődésnek, a katonáknak és a ruhaiparnak. Mindeközben Marxról és Ho Si Minhről se feledkezzünk meg.

A város napjához kapcsolódó rendezvényekről, illetve az idei Egerszeg Fesztivál programjairól tartott a szervezőkkel közös sajtótájékoztatót Balaicz Zoltán polgármester. Elhangzott: az összművészeti rendezvénysorozat 2017-ben a város első írásos említésének 770. évfordulója előtt is tiszteleg, így a hagyományos programokon túl, számos esemény a jubileum jegyében zajlik a következő hetekben.

Húsz évvel ezelőtt egy új emlékmű, a szomszédságában pedig egy szobor létesült a Vizslaparkban. A város címerét magába foglaló címerházat és IV. Béla szobrát a város első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából avatták fel 1997. május 13-án. Az ünnepségen az akkori kultuszminiszter, Magyar Bálint is részt vett.

A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kezdeményezésére újabb emléktáblát avattak Zalaegerszegen. Ezúttal Farkas Dávid (1816-1886) volt országgyűlési képviselő arcmása került ki a róla elnevezett páterdombi utcába.

A hatvanas-hetvenes években több műteremlakás is épült Zalaegerszegen azzal a céllal, hogy képzőművészeket vonzzanak a városba, fellendítve így a helyi kulturális, művészeti életet. Többek között Fischer György szobrászművész, Gácsi Mihály grafikus, Palicz József festőművész, Szabolcs Péter szobrászművész is ennek a „programnak” a részeként vált zalaegerszegi alkotóvá.

Ellentétek harmóniája címmel nyílt új tárlat a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Müller Imre zalaegerszegi születésű, jelenleg Malagában élő ékszerész, autodidakta festőművész mutatkozik be a következő hetekben régebbi és újabb alkotásaival.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából avattak emléktáblát a 19. század jeles költőjének nevét viselő utcában. A tűzoltóság épületén elhelyezett alkotás illeszkedik abba a sorozatba, melyet még 2005-ben álmodott meg a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány (akkori nevén Millecentenáriumi Közalapítvány).

A színek sokfélesége megmaradt, a hatás azonban világosabb, áttetszőbb, könnyedebb lett. Kiss Ágnes Katinka festőművész mostanság inkább akvarelleket fest. Ezért is lett Vízjel a címe a keszthelyi Balatoni Múzeumban nemrégiben nyílt tárlatának.

A közelmúltban Zalaegerszegre látogatott dr. Monok István Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs központ főigazgatója, az Országos Széchenyi Könyvtár korábbi vezetője.

Újdonságokról és az idei év legfontosabb programjairól számolt be sajtótájékoztatóján a Keresztury VMK vezetése, illetve a hozzá tartozó intézményegységek csoportvezetői.