kultúra

A közelmúltban az egyik közösségi oldalra feltett fotó váltott ki nagy visszhangot, ekkor derült ki, sokan nem tudják a városban, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumban található egy Szent Borbálát ábrázoló szobor. Csak egyetérteni lehet azzal a többek által megfogalmazott véleménnyel, hogy a gyönyörű alkotás központibb helyen is sokak lelki épülésére szolgálna. A múzeumtól kértünk tájékoztatást az alkotással kapcsolatban.

Duplán adják vissza, ami tavaly kimaradt! 2021-ben két hétvégén, július 30 - augusztus 1. és augusztus 6 - 8. között 19 portán összesen 28 program várja a vendégeket Zalacsánytól Kisgörbőig.

A következő öt évben számos köztéri alkotással bővül a város, kiemelt figyelmet kap a Göcseji Múzeum, a skanzen, a Hevesi Sándor Színház, a volt Korona szálló, a gébárti kézműves alkotóház és a könyvtár fejlesztése. Mindezeken túl, a helyi identitás erősítésére, valamint a szellemi- és tárgyi hagyatékok gondozására helyeződik a hangsúly.

Az elmúlt egy évben csak néhány hónapig fogadhatott látogatókat a Göcseji Falumúzeum. Tavaly nyáron főleg a bakancsos turisták találták meg a skanzent. A zárvatartás ellenére az élet és a munka nem állt meg. Május 15-étől pedig újra megnyílhatnak a kapuk; egyelőre a védettségi igazolvánnyal rendelkezők és a velük érkező kiskorúak léphetnek be az intézmény területére.

A múzeumi épületek pszichológiája és a műtárgygyűjtés lélektana is szóba került azon az online eseményen, melynek Nagy Réka klinikai szakpszichológus volt a vendége. Az American Corner Pécs programsorozata (melynek keretében különféle virtuális tárlatvezetéseket tartanak) ezúttal a new york-i Guggenheim Múzeumba kalauzolta el az érdeklődőket.

Miképp hozható össze a pályaválasztás a népszerű városi sétákkal és a turizmussal? Hogyan lehet hatékonyan otthonról dolgozni, illetve az online térben rejlő lehetőségek jobb kihasználása hogyan segítheti a múzeumi munkát?

A gazdasági stabilitás biztosítása a cél, és hogy legyen valami közösségi élmény is. A Keresztury VMK így próbálja túlélni a jelenlegi járványügyi helyzetet. Új programokat ebben az évben már nem nagyon szerveznek, amikre még számítani lehet, azok a tavaszi időszakról csúsztak át az őszi/téli szezonra.

A Magyar Levéltárosok Egyesületének elismerésében részesült Elekesné Bíró Bernadett, az MNL Zala Megyei Levéltáránk munkatársa. A Dóka Klára-díj II. fokozatát a közelmúltban vehette át a fővárosi levéltárban megrendezett ünnepségen.

Sportos hasonlattal élve, Zalaegerszegre „igazolt” a keszthelyi Balatoni Múzeum eddigi igazgatója. Havasi Bálint régész, arts and business menedzser, szeptembertől a Göcseji Múzeum igazgatóhelyetteseként tevékenykedik az új vezető, dr. Kostyál László mellett.

Az elmaradt előadások pótlásával és természetesen új produkciókkal is készül a Hevesi Sándor Színház a 2020/2021-es évadra. Azzal számolnak, hogy minden a terv szerint halad – derült ki hétfőn a teátrum évadnyitó társulati ülésén. Az eseményen többek között részt vett Vigh László országgyűlési képviselő és Balaicz Zoltán polgármester is.

Hogy nyár közepén a bagodi iskola udvarán egy római lakomára kerül sor, már önmagában is szokatlan dolog. Ha pedig az antik vacsorát egy Budapestről érkezett festőművész készíti el, akkor a fűszeres ínyencségek zalai felbukkanásának okát érdemes közelebbről is megvizsgálni. A történet kissé szövevényes, de ahogy minden út Rómába vezet, úgy végül itt is összeérnek a szálak; még ha térben és időben igencsak távolról is indul némelyik.

Lehet szentimentális, pajzán, követelőző, vágyakozással teli, vagy éppen humoros, netán búskomor és féltékeny. A szerelmes levél hosszú évszázadokig meghatározta a férfiak és nők kapcsolatát, kommunikációját, de a férjeket elszerető „perszónák” és a megcsalt feleségek – nem éppen harmonikus – viszonyát is jól jellemzi egy-egy célirányos üzenet.

Érett líra, tele belső vívódásokkal és útkereséssel. Többek között e szavakkal jellemezte dr. Cséby Géza irodalomtörténész Nászta Katalin napokban megjelent verseskötetét.

Hogyan viszonyulnak az emberek egy adott közterülethez? Funkciójuknak megfelelően használják-e, vagy sem, jól érzik-e ott magukat, vagy nem? Milyen érzelmeket válthat ki egy városi köztér? Aztán… Maguk az épületek hogyan kommunikálnak egymással? Hogyan látszódnak egymáshoz képest? Mit takarnak el, mi zár be valamilyen szöget, vagy éppen mi tükröződik? Egymáshoz látszólag nem passzoló stílusok, irányzatok is szépen illeszkedhetnek egymáshoz.

Virtuálisan is bejárható a GébArt-i szoborpark. A tó melletti zöld területen több év alatt létrejött szabadtéri kiállítóhely az 1990-es, 2000-es évek GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelepének fa-, fém- és kőszobrászati alkotásait mutatja be.

Az utca neve bizonyára sokaknak ismerős – főleg a kertvárosiaknak – azt azonban már kevesebben tudják, hogy ki is volt valójában Göcseji Pataki Ferenc. A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány jóvoltából, most kicsit reflektorfénybe került a zalaegerszegi születésű néhai festőművész alakja.

A bajai zeneiskola, a tihanyi táj és a koronavírus-járvány között fellelhető némi kapcsolat. Persze nem kontaktkutatásról és fertőződésekről van szó. Hacsak nem a művészet, vagy a táj szépségének lélekre gyakorolt ragályos hatásáról beszélünk.

Madarak és angyalok a leggyakoribb témája. Mindene a türkizkék szín. Munkáiból lehelet könnyű, megnyugtató és elbűvölő ősbizalom sugárzik. Gyerekkorunkban felejtett titoklátó szemünket nyitja fel újra. Célja, alkotásaival egészséges békességet közvetíteni a világnak. Págyi Zsóka keramikusművész több mint 20 éve Zala megye szerelmese, és 12 évvel ezelőtt új otthonául választotta ezt a vidéket.

Vajon hogyan telnek a napjai mostanában a Sóska, sültkrumpli című tragikomédia két (nem túl életvidám) partjelzőjét alakító színművésznek, Baj Lászlónak és Szakály Aurélnak? A kialakult körülményekhez képest szerencsére jól érzik magukat, sőt a kényszerű pihenőidőt mind a ketten igyekeznek tartalmasan eltölteni.