Hangversenyterem képtár szerepben

Évfordulók, szobrok, megújuló intézmények 

Elkészült, és a nyilvánosság számára is elérhető (letölthető) a város új kulturális koncepciója, mely a 2021-2026 közötti, bő ötéves időszakra határozza meg a cselekvési irányelveket. A dolgozatot a polgármester mellett Horváth Gábor közművelődési szakreferens, valamint a főbb kulturális intézmények (színház, bábszínház, könyvtár, múzeum, Keresztury VMK) vezetői jegyzik. De azok az intézmények is beszámolnak jövőbeni terveikről, melyeknek nem az önkormányzat a fenntartója, ám a kulturális élet szempontjából nélkülözhetetlen feladatokat látnak el.

A színházépület látványterve

A dolgozat az elmúlt időszak értékelésével indul, melyből természetesen nem hiányozhat a koronavírus-járvány hatásainak elemzése sem. Minden intézmény számára jelentős bevételkiesést okozott az elmúlt egy év, ráadásul új fogyasztói szokások is kialakultak. Megnőtt az online térben eltöltött idő, ami például nagymértékben átalakította a filmnézési szokásainkat. A moziknak így a jövőben valamilyen választ kell adniuk erre a helyzetre, de a többi kulturális intézményt is kihívások elé állítja a pandémia, illetve annak hatásai.

Az érintett 2021-26-os időszakban több évfordulóra is sor kerül a városban. Idén például negyven éves lesz a VMK, és szintén ugyanezt ünnepli 2022-ben a Hevesi Sándor Színház, 2023-ban pedig a Városi Hangverseny-és Kiállítóterem. Éppen 600 évvel ezelőtt említették először Egerszeget egy oklevélben mezővárosként, így most ennek emlékünnepére készülünk. 2022-ben a város első írásos említésének (1247) 775., 2025-ben pedig a rendezett tanácsú várossá válás (1885) 140. évfordulójára emlékezünk.

Szabolcs Péter alkotásaival bővül a Vizslapark

A következő években tucatnál is több köztéri alkotással gyarapszik Zalaegerszeg, azon belül is a belváros. Az említett 600. évforduló kapcsán elkészül az első ismert városbíró, Mihály deák szobra melyet a múzeum szomszédságában állítanak fel (alkotó Farkas Ferenc). A Vizslaparkba Szabolcs Péter készít két új szobrot (egy vizsla kutyát- és egy játszó gyermeket ábrázoló művet), a Rózsák terére pedig egy székelykapu épül. A megújult alsóerdei szabadidőparkba, valamint a csácsi arborétum bejáratához egy-egy szarvas-ábrázolás kerül, a polgármesteri hivatal előtti térre pedig egy új városmakett készül. Utóbbi nem a múltat, hanem a jelenkort örökíti meg; afféle 3 dimenziós belvárosi térképként funkcionálva. 2025-ben, a rendezett tanácsú várossá válás évfordulóján Czobor Mátyás szobrát avatják fel.

Még idén emléktáblát kap Morandini Tamás építészmérnök is, aki a város 20. század eleji fejlesztéseinek egyik meghatározó alakja volt. Mivel 2021-ben Zalaegerszeg posztumusz díszpolgára Fischer György szobrászművész lett, a tervek között szerepel az is, hogy egy általa készített kisplasztikából köztéri szobor készüljön. A város ezzel kapcsolatban az örökösökkel folytat tárgyalásokat.

A cselekvési terv az épített örökség megőrzésére (például a Korona szálló és HEMO épületének megújítása, Mérlegház visszaépítése), és a város számára meghatározó személyiségek (Keresztury Dezső, Pais Dezső, Ruszt József, Fekete György) hagyatékának ápolására is kiemelt figyelmet fordít a jövőben. Állami szerepvállalás mellett új funkciót találhat a Mártírok úti volt leánykollégium épülete is, ahová a tervek szerint a levéltár és annak raktárai költöznének egy felújítást követően. 

A hangversenyterem képtárként is működik majd

A kulturális koncepcióból az is kiolvasható, hogy – sajnálatos módon – a város egyelőre letett arról a tervről, hogy önálló képtár létesüljön Zalaegerszegen. A téma már évtizedek óta napirenden volt, a helyszínt illetően több elképzelés is született. De vita tárgya volt az is, hogy milyen korszakból származó alkotásokat fogadjon be az intézmény és milyen tematika – vagy egyéb koncepció – mentén mutassák be a műveket. Annál is inkább, mert nemcsak számos képzőművész kötődik Zalaegerszeghez, hanem a GébArt-i művésztelep alkotásai is a város tulajdonát képezik, amiket szintén jó volna intézményesített keretek között bemutatni, őrizni. Ugyanakkor – mint az a dolgozatból kiderül – a szükséges anyagi forrás hiánya és a nagyobb prioritást élvező kulturális célkitűzések miatt a képtár nem valósult meg. Egyfajta kompromisszumos megoldásként most az a javaslat született, hogy a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem (saját programjain túl) évente egy-két alkalommal töltse be a képtár funkciót, és mutassa be a zalaegerszegi képzőművészek munkáit, illetve a művésztelepek anyagát. A képtári feladatok ellátására és a bemutatandó művek kiválasztására egy háromtagú kuratórium felállítását javasolják. Ennek tagja dr. Kostyál László művészettörténész, Müller Imre a hangversenyterem művészeti tanácsosa és Prokné Tirner Gyöngyi, a Gébárti Regionális és Népi Kézműves Alkotóház vezetője lenne.

A következő öt év legfontosabb célkitűzései között szerepel többek között a színház épületének teljes megújítása (erre az időre a társulat a moziba költözne), valamint a Mindszentyneum és a vele párhuzamosan megújuló Göcseji Múzeum rentábilis működtetése, illetve országos és határokon átnyúló népszerűsítése. De a kultúra, a turizmus és a gazdaság kapcsolatának elmélyítése is kiemelt feladatként szerepel.