Törékeny nő, kemény kritikus, gondoskodó feleség

Nyilván Gyarmati Fanniról van szó, akinek 1935-1946 között íródott naplója négy évvel ezelőtt jelent meg könyv formájában. A kétkötetes műből nem sokkal később színpadi adaptáció is született Hámori Gabriella színművész és Seres Tamás rendező jóvoltból. Nem hagyományos előadás ez, hanem afféle kísérlet; hogy hogyan lehet egy jelen idejű naplóból minimális színészi játékkal, színpadi kellékkel és technikával egy egyszemélyes darabot kreálni. Úgy, hogy még a címen sem „agyaltak” túl sokat a készítők. Talán ezzel is ragaszkodva a naplóban leírt tényekhez, Fanni valóságához.

Előadás Gyarmati Fanni naplójából

Gyarmati Fanni szerepében Hámori Gabriellát láthatta a közönség (Forrás: Muza.hu)

A Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplója című előadás, eredetileg egy – mindössze 28 főt befogadni képes – fővárosi lakásszínházba készült. Aztán egyre több helyre és nagyobb terekbe hívták játszani Hámori Gabriellát. Az elmúlt három esztendőben a darab több mint hetven telt házas előadást élt meg. A közelmúltban a zalaegerszegi közönség is láthatta a Keresztury VMK-ban.

Gyarmati Fanni 1935. február 10-én írta első bejegyzését a naplóba, ez nagyjából fél évvel esküvőjük előtt történt. „Olyan gyerekek vagyunk.” – így kezdi. Az előadás mégsem ezzel, hanem már a szomorú végkifejlettel veszi kezdetét: Fanni a deszkakoporsó mellett áll, hogy azonosítsa férje maradványait. A temetést követően nem sokkal – 1946. szeptemberében – be is fejezte a naplóírást.

Hogy a két időpont között mi minden történt Fanni életében – természetesen szerkesztett és tömörített formában – megelevenedik előttünk a színpadon. Nincs mellébeszélés, finomkodás és pátosz sem, ami sok esetben megfosztja valós énüktől a költőket/írókat. Van egy fiatal házaspár tele hétköznapi problémákkal, meg egy feszült és egyre drámaibbá váló bel- és világpolitikai helyzet. Anyagi gondok, szexuális problémák, abortusz(ok), féltékenység és zsidókérdés éppúgy szóba kerül, mint az átpolitizált irodalmi közeg. Hol egymást ugrató, hol egymásra irigykedő, vagy éppen a másikat direkt hátrányos helyzetbe hozó szerzőkkel, szerkesztőkkel. (Ahogyan a naplóban, úgy az előadáson is, szinte minden kimondott név beazonosítható.) Tény, hogy Radnóti keveset dolgozott (emiatt feleségének nagyon sok munkát kellett vállalnia a gyorsíróiskolában), a zsidótörvények miatt pedig egyre kevesebbszer is jelenhettek meg költeményei.

A színésznő és Seres Tamás rendező az előadás után közönségtalálkozóra várta a nézőket

Hámori Gabriella az előadást követő beszélgetésen utalt rá: a darab fókuszálhatott volna a holokausztra, vagy a korszak irodalmi közegére, erőteljesebbé téve valamelyik vonalat. De ő inkább Gyarmati Fannira, mint nőre szeretett volna koncentrálni (szerinte a napló kicsit feminista írás is), ezért jelennek meg például hangsúlyosabban az abortuszról szóló bejegyzések, az öregedés kérdése és más intim témák. Csakúgy, mint az, hogy hogyan tudott egy törékeny lány nagyon is kemény lenni a küzdelmes hétköznapokon. Mert Fanni egyszerre volt Mik lelki és szellemi társa, verseinek kritikusa, a nehéz időkben pedig a család fenntartója. Majd a munkaszolgálatból hazatérő, lesoványodott költő ápolója. Szerelmes, kacér csajként és férjéről már-már anyai szeretettel gondoskodó feleségként is megismerhetjük. Mindez egyfajta bizonytalanságot is szült nőiségében. Ez jelenik meg a színpadon is.

Gyarmati Fanni egy művelt, széles spektrumú, nagyszabású egyéniség volt. A színésznő azt mondja, nem is biztos abban, hogy a haláláig (2014) elvonultan élő özvegy örülne az előadásnak. Hámori Gabriella ezért (na meg az eredetileg kis térre tervezett darab miatt) nem is nagyon akart a klasszikus értelemben játszani. Inkább csak interpretálni, mintha olvasnánk a bejegyzésket. (Lehet, hogy ezért tűnik az előadásmód néha kicsit elsietettnek, felolvasásszerűnek.) És bár a napló lapjai Radnóti temetését követően bezárultak (mint ahogy Fanni szíve is más férfiak előtt, hiszen soha többé nem ment férjhez), a hétköznapok folytatódtak.

Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós (Forrás: Jelenkor.hu)

Nos, ez utóbbiból még elég sok adatott meg Gyarmati Fanninak, hiszen 102. életévében hunyt el. Miközben talán mindvégig azt érezte, amit 1962-ben a Népszabadságnak nyilatkozott: a fasizmus elnyelte az életünket.