dr. Bilkei Irén

Az emberiség történetének mindig is része volt a szőlőtermesztés és a borivás. A jelenséghez egyaránt hozzátartozik a kultikus célú borfogyasztás, a gasztronómiai élvezet, a mértéktelenség és a bűnözés is.

Stílusos meglepetéssel készültek kollégái, pályatársai dr. Bilkei Irén nyugalmazott levéltáros-történész, (a MNL Zala Vármegyei Levéltára címzetes igazgatója) kerek születésnapjára.

Hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntötték a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban Őriné dr. Bilkei Irén nyugalmazott főlevéltárost, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának címzetes igazgatóját.

Csesztregen született, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, ma pedig az Országos Széchenyi Könyvtár és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kódex kutatócsoportjának tudományos munkatársa. Évek óta Mátyás király Corvina könyvtárának díszes kódexeivel foglalkozik.

A középkori hétköznapok rejtelmeibe avat be dr. Bilkei Irén történész, nyugalmazott főlevéltáros (a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának címzetes igazgatója) könyvhétre megjelent kötete, melyet Zalaegerszegen a napokban mutattak be a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

A középkort lehet, hogy sokan nem kedvelték a történelemórákon, hiszen az akkori időszak már túl távolinak tűnik, nehéz kapcsolódni hozzá. Ennek oka lehet az is, hogy jórészt az uralkodók tettei és különféle háborúk kerülnek középpontba. A hétköznapi életről és az akkor élt emberekről ritkán esik szó.

Milyen hasznos információkat tartalmaz egy korabeli fénykép és hogyan lesz történeti forrás belőle? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Fotografált történelem – Forrásértékű fényképek az MNL Zala Vármegyei Levéltárában című konferencia.

A 21. század emberének természetes az utazás, szeretünk más tájakat, kultúrákat felfedezni. De mi volt a helyzet évszázadokkal ezelőtt? Kik és hogyan utaztak a középkorban, és milyen veszélyek leselkedtek rájuk? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a zalaegerszegi Lokálpatrióta klub legutóbbi ülésén dr. Bilkei Irén történész, nyugalmazott főlevéltáros.

A jövő héten több rendezvénnyel is várja a közönséget a József Attila-tagkönyvtár, mégpedig a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár csapatával kiegészülve. Az „anyaintézmény” munkatársai ugyanis az energiaválság miatt ideiglenesen a landorhegyi épületben dolgoznak.

Ha ettünk, akkor igyunk is! Persze az nem éppen ideális, ha két év telik el az egyik és a másik esemény között. Talán mondani sem kell, hogy a késlekedésnek jelen esetben is a pandémia volt az oka.

A középkori mezőváros és az egerszegi végvár történetétől kezdve egészen a 20. századi strandolási szokásokig hallhattak előadásokat az érdeklődők a legutóbbi várostörténeti konferencián. Az Arany Bárány Hotel télikertjében rendezett esemény a városi önkormányzat és a TOP egyik projektje révén valósult meg.

600 éve említette először egy királyi oklevél Zalaegerszeget mezővárosként. A jeles alkalomból a dokumentum írásképi rekonstrukciója a város Dísztermének vitrinébe került. A szövege hiteles, azt azonban nem tudjuk, hogy hogyan nézett ki pontosan az eredeti oklevél.

Miskulancia saláta, meg tikfi éles lében. Mit ettek eleink a középkorban, és a mai ételek közül mi nem kerülhetett volna az asztalra Mátyás király idején? A Zalaegerszegi Lokálpatrióta Klub legutóbbi vendége dr. Bilkei Irén főlevéltáros volt, aki a középkori és kora újkori táplálkozás rejtelmeibe avatta be a hallgatóságot.

Levéltári forrásokra, és az elmúlt évtizedek régészeti kutatásainak eredményeire támaszkodik az a napokban megjelent kötet, mely Zalaegerszeg középkori életébe nyújt bepillantást. A dr. Bilkei Irén főlevéltáros (a Zala Megyei Levéltár egykori igazgatója) és dr. Vándor László régész (nyugalmazott múzeumigazgató) által jegyzett kiadvány a Zalai Füzetek sorozat 16. számaként jelent meg.

A zalaegerszegi evangélikus templom történetéről és a vele szomszédos református templom építéséről is olvashatnak érdekességeket mindazok, akik kézbe veszik a közelmúltban megjelent A protestantizmus zalai évszázadai című kötetet.

A középkori Zala megye templomainak történetétől kezdve, egészen a bazitai TV-torony 1970-es felépítéséig kalandozhatunk a megye és a város múltjában egy új levéltári kiadványnak köszönhetően.

A város középkori történetét foglalja össze az a készülő kiadvány, mely a tervek szerint ebben az évben jelenik meg az Egerszegi Füzetek sorozat részeként. Az „Egurscug birtoktól Egerszeg végvárig” című könyv szerzői, dr. Bilkei Irén főlevéltáros és dr. Vándor László régész, évtizedek óta kutatják a témát.

A reformáció tavalyi 500. évfordulója alkalmából átfogó gyűjtőmunkába kezdtek az ország levéltárai, hogy felkutassák az 1517-ben indult vallási mozgalom adott megyére vonatkozó dokumentumait.

Zalaegerszegre érkezett az az országos vándorkiállítás, mely a reformáció 500. évfordulójának állít emléket. A „Vissza a forrásokhoz” című tárlat a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Reformáció projektjének keretében, a kormány által létrehozott Reformáció Emlékbizottság támogatásának köszönhetően járja az országot.

Azt mindenki tanulta az iskolában, hogy 1517 októberében Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes a wittenbergi vártemplom kapujára tűzte 95 pontból álló tézisét. Fellépve ezzel a katolikus egyház „hibái”, főleg a pápa által elrendelt búcsúcédulák árusítása ellen. Idén 500 éves a reformáció, melynek keretében országos és megyei programok zajlanak.