Béres Katalin

Zalaegerszeg lakótelepeit mutatta be az a nosztalgiabuszos városnézés, melyet a Göcseji Múzeum szervezett szombat délután a kulturális örökség napjai keretében.

Korszakot idéző sanzonokkal, kuplékkal zárult június elsején a Göcseji Múzeum „Nőnek lenni akkor…” című időszaki kiállítása. Az elmúlt négy hónapban látogatható tárlat finisszázsán Bódis Bettina énekes lépett fel. A koncertet megelőzően a három kurátor – Béres Katalin és Erős Krisztina történészek, valamint Kiss Nóra etnográfus – tartott rövid tárlatvezetést.

A nép szórakozásra vágyik, miközben az aktuális hatalmak mindig a saját ideológiájuk mentén akarják a népet „művelni”. Felhasználva a kultúra intézményrendszerében, a civil szervezetekben és a szórakozás szerteágazó formáiban rejlő lehetőségeket.

A Göcseji Múzeum Nőnek lenni akkor... című időszaki kiállításán kurátori tárlatvezetést rendeztek a magyar költészet napjának előestéjén.

Balaicz Zoltán polgármester legutóbbi Facebook-bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy támogatja azt a kezdeményezést, hogy Zalaegerszeg egykori fényképész családjának - a Saly családnak - a sírhelyét védetté nyilvánítsa a város.

Első alkalommal hirdetett teadélutánt a Göcseji Múzeum, mégpedig a Nőnek lenni akkor… című időszaki kiállítás témájához kapcsolódóan. A rendezvényre elsősorban olyan zalaegerszegieket vártak, akik még ismerhették a kiállításon bemutatott kilenc hölgy valamelyikét, vagy esetleg szüleik, rokonaik révén érdekes történeteket hallottak a szóban forgó nőkről.

Zalaegerszegen még sokan emlékeznek a Saly családra, melynek tagjai a Batthyány utcában üzemeltették fotós műtermüket a 20. század elejétől szinte az 1980-as évekig.

Borkóstolóval egybekötött tárlatvezetésre invitálták az érdeklődőket Valentin-nap alkalmából a Göcseji Múzeumba. A Nőnek lenni akkor… című időszaki kiállítás vendégei Béres Katalin és Erős Krisztina kurátorokon kívül ezúttal dr. Bussay Dorottya borász, háziorvos volt, akit a falumúzeum munkatársa, Bogár Júlia borszakértő kérdezett az est folyamán.

Hetvenöt éve hunyt el a nemesrádói születésű Gönczi Ferenc néprajzkutató, a zalai és somogyi népszokások, népművészeti tárgyak lelkes gyűjtője, a göcseji és hetési nép jellemének tanulmányozója.

Folytatódott a Múzeumi kerengő, melyen ezúttal a szüret, illetve a szőlőtermesztés zalai és dunántúli hagyományait elevenítették fel a muzeológusok.

A nemzeti nyelv ügyét felkaroló 19. századi vándorszínészektől kezdve, egészen a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház első előadásáig tekintették át a helyi színházi élet történetét muzeológusok, levéltárosok, kiegészülve egy külsős szakemberrel.

Egy emlékplakett-csoportot állítottak ki a Göcseji Múzeum munkatársai a Hónap műtárgya sorozat legújabb állomásaként. A különleges érmékkel Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának évfordulójára (1885. május 13.) emlékeznek. Az addigi városbírók helyett ekkor választották meg elődeink a város első polgármesterét, Kovács Károlyt.

Az egykori polgármester nyakkendőiről, külföldi delegációktól kapott ajándéktárgyakról és fogadásokon fogyasztott különleges ételekről is szó esett többek között a Göcseji Múzeum Protokoll és diplomácia című kiállításának záróeseményén, melynek vendége dr. Gyimesi Endre volt. A rendhagyó tárlatvezetésen Béres Katalin történész kérdezte a volt politikust, aki 1994-től 2010-ig vezette a várost, egy ideig pedig országgyűlési képviselő, majd miniszteri biztos is volt.

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be a Zalaegerszegi Füzetek várostörténeti kiadványsorozat 18. számát. A kötet a 2021-es „Zalaegerszeg nevezetes személyiségei a 19-20. században” című tudományos konferencia előadásait tartalmazza, bővített változatban. A könyv – melynek kiadója a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány volt – ugyanezzel a címmel látott napvilágot, Kiss Gábor főkönyvtáros szerkesztésében.

Porcelánok és kerámiák kerültek terítékre a IV. és egyúttal szezonzáró Múzeumi kerengő című rendezvényen. A Göcseji Múzeumban rendezett sétán hat tárgyat, illetve tárgyegyüttest láthatott a közönség, melyhez hat különös történet társult.

Hajó, vasút, velocipéd, motor, bérautó, sőt a római kori Borostyánkő-út is szóba került a Múzeumi Kerengő legutóbbi rendezvényén. A Göcseji Múzeum harmadik alkalommal hirdette meg a gyertyafényes, rendhagyó tárlatvezetést, mely ezúttal a közlekedésről szólt.

Legtöbben művészettörténészként ismerik, pedig régész-művészettörténész szakos egyetemi hallgatóként érkezett egy zalai ásatásra negyven évvel ezelőtt. Aztán hamarosan a Göcseji Múzeum pályakezdő művészettörténésze lett. Később az intézmény igazgatóhelyettese, 2020-tól pedig igazgatója.

A közelmúlt régészeti feltárásairól, a Göcseji Múzeum és a skanzen elmúlt egy évének programjairól, a Mindszentyneum első néhány hónapjának eredményeiről, valamint új kutatási témákról is beszámoltak a „Pillanatképek 2023” című minikonferencián. A Göcseji Múzeum vezetése 2019 óta szervezi meg a rendezvényt, melynek célja, hogy az éves munka egy-egy szeletről színes előadások keretében számoljanak be a közönségnek.

A báli szezon apropóján és a kultúra napjához közeledve egy 20. század eleji alkalmi táskát választott „a hónap műtárgyának” a Göcseji Múzeum. A díszes, pénztárca formájú estélyi táskát a napokban helyezték el a polgármesteri hivatal aulájában álló vitrinbe.

A protokoll eredetileg a rendet, rendszert jelentette a régi irattárakban. A szó tartalmi jelentése sokat változott az idők során, és a fogalom egyre inkább kiterjedt a magas rangú világi kapcsolatok és a diplomácia területére. Ma már leginkább ezek szabályszerűségeit foglalja össze, de az élet más szituációira, helyszíneire is kiterjed.