A coaching más, mint a tanácsadás

A coaching modern, üzletiformájában a 80-as években született és azóta folyamatosan terjed világszerte.

Ki, milyen meggondolásból kezdte el a coach-képzést? Mit várt, mit kapott? Hogyan tudja hasznosítani, például az üzleti életben? Erről beszélgettünk a képzésben részt vevők egy csoportjával.

- Fontos számomra az egy életen át tartó tanulás, azt hiszem ezzel példát is mutattam… Egy teljesen új területről van szó, ami a multinacionális cégeknél már gyakorlat, a magyar üzleti életben még nem igazán alkalmazott eszköz a coaching, holott sok mindenben segíthet, amikor valaki elakad, akár a személyes életében, akár munkájában. Gyakran apró segítségre van szükség a továbblépéshez, amihez jó kérdésekkel vezetjük el ügyfelünket – mondja Kárászné dr. Rácz Lídia nyugdíjas főiskolai docens, aki azt is elárulta, hogy volt tanítványainál vizsgázott és a csoporttársai között is voltak olyanok, akiket tanított.

Jó kérdésekkel segíteni

- Én üzleti coach-ként nem fogok dolgozni, de foglalkozom tehetséggondozással, és bedolgozom jogvédő szervezeteknek, ahol tudom hasznosítani a tanultakat – tette hozzá. – Az elakadás mindenkinél egyéni, speciális, a megoldás is egyedi. Hogyan lehet az egyénből kihozni a legjobbat? Tanulságos volt nekem ez a kurzus, szakmailag és önismeretben is. Jó dolog, amikor a saját berögzött ismereteinket, szokásainkat tágítjuk, új megközelítéseket ismerünk fel. Szóval agytornának sem volt rossz.

Munkaerő-piaci tanácsadó Bojtor Ildikó, akit a tudásvágy és kíváncsiság hajtott a képzés felé. Az eredeti végzettsége HR menedzser, és mivel úgy érezte sokan fordulnak hozzá segítséget kérni, részt vesz a coach képzésen.

- Ha jó szakemberek vagyunk, fel tudjuk mérni, hogy a hozzánk fordulónak tanácsra van-e szüksége vagy egy mentorra, aki adott pillanatban segíti, vagy egy coach-ra, aki a jó kérdéseket felteszi. A képzésnek köszönhetően egyre inkább tudok kérdésekkel segíteni. Ahhoz, hogy mi a jó kérdést fel tudjuk tenni, beszélgetni kell, aztán a válaszok újabb kérdéseket vetnek fel.

- Nagyon fontos volt, hogy az egónkat tegyük félre – állítja Tóth Szilvia HR menedzser. Hogy miért? – Azért mert nem mi vagyunk a folyamatban a fontosak. Ne magunkból induljunk ki. Nem az számít, hogy én mit gondolok, hanem az, amit az ügyfél érez, hogy elérte-e a célját a beszélgetés.
Azt mondja, önmaga fejlesztése miatt kezdte el a képzést, szerinte az önismereti út fantasztikus volt. Ha valaki tisztában van magával, akkor tud hathatósan segíteni másoknak.

- Idejöttünk tizenketten, bizony nagy egóval, aztán ez változott. Nagyon fontos, hogy megtaláljuk a válaszokban a következő kérdést, amit fel kell tennünk, ami segíti az ügyfelünket abban, hogy tovább tudjon lépni. Ezt az utat nem csak az üzleti életben használhatjuk, hanem a magánéletben is, gyermekeinkkel, munkatársainkkal kapcsolatban.

Harminc éve dolgozik a közszférában Kiss Csaba közgazdász, aki 17 éve vezető, és akinek fontos volt, hogy felkészült legyen a vezetésben.

- A vezetési irodalom alapvetése, az ember középpontba helyezése. Nem csak anyagilag, emberileg is motiválni kell a munkahelyeken, csak így lehet megtartani a munkaerőt. A coaching szemléletű vezetés még nem jellemző a közszférában, pedig lehetne. Azt látom a környezetemben, hogy a problémákat próbálják eltolni maguktól, csak a feladatra koncentrálnak, az emberi attitűdök háttérbe szorulnak. Én próbálom a munkatársaimmal megbeszélni a döntéseket, motiválni őket. Lehet úgy is dolgozni, hogy a vezető és beosztott is jól érezze magát. Van, akinek az a fontos, hogy megkérdezzem a véleményét „te ezt hogyan csinálnád?” Ennek a stílusnak van ereje. Számomra ez a képzés egyfajta önigazolás is volt számomra.

Csapai Gyopár főiskolai oktató, képzésvezető az újszerűséget és a gyakorlatközpontúságot említi.

- Nem csak szimulációs játékaink voltak, hanem „éles”gyakorlataink is. Eljöttek hozzánk cégvezetők beszélgetni és mi is mentünk látogatóba vállalkozásokhoz. Nem volt írott tananyag, így nem volt miből felkészülni a vizsgára, aminek az újszerűsége az önreflexiók voltak. Így a „számonkérés” szinte játéknak tűnt – említi Csapai Gyopár. – A coaching szemlélet kezd ismertté válni, vannak munkahelyek, – bankok, holdingok –, mikro-vállalkozások, ahol már kötelező, és több projektben is már előírás ennek vállalása. Rendkívül büszke vagyok erre a csoportra – mondja. – Mindenki hatalmas változáson ment keresztül. A leglátványosabb, hogy megtanultunk aktívan hallgatni, megérteni és elfogadni mások álláspontját, ami pedig az eredményes, sikeres munka alapja.