Tündöklés, bukás, újratervezés

Visszatekintés a Ruhagyár utolsó éveire

A Zalaegerszegi Ruhagyár, melynek telephelyeivel együtt még a nyolcvanas évek elején közel 3 ezer 500 dolgozója volt, 2004 év végén felszámolás alá került. Hosszú vajúdás előzte meg a gyár bezárását. Közel húsz évvel ezelőtt, a már szinte üres üzemben az akkori gazdasági igazgatóval, Mazzag Gáborral és a felszámolóbiztossal dr. Szabó Antallal beszélgettünk a miértről és a hogyanról. 

Visszatekintés

A rendszerváltozás után, amikor minden állami céget privatizáltak, a ruhagyár sem kerülhette el a sorsát. A belföldi kereskedelemben is folyt a privatizáció, a nagy kereskedelmi cégek szétestek és a gyár azzal a problémával találta szembe magát néhány év alatt, hogy nem volt belföldön nagykereskedő, aki, piacra vitte volna a termékeket. Mazzag Gábor így folytatta:

- 1990-ben több külföldi tőke – osztrák, svéd, francia, olasz svájci – bevonásával alakult részvénytársasággá a ZA-KO, és 1996-ban került többségi osztrák tulajdonba. A probléma már 1993-ban, az Öböl-háború idején elkezdődött, amikor a világgazdaságban megindult a recesszió. Azok a cégek, melyek erősen függtek a külföldi eladásokól nagyon megérezték ezt, különösen ott, ahol bérmunkában dolgoztak. 1997-ben, amikor elment tőlünk egy nagy amerikai vevő, aki ráadásul megfizette a termékek árát is, megkezdődött a gyár mélyrepülése. 1999-ben még nullszaldós a gyár, 2000-ben már több mint 150 milliós a vesztesége, amely 2001-ben már meghaladja a 700 milliót.

A Ruhagyár a "fénykorában"(Forrás: Fortepan/Bojár Sándor 1974.)

- Amikor a cég a 150 milliós veszteséget elérte, már csak radikális módszerekkel lehetett volna kezelni a problémát: vagyonértékesítéssel, létszámleépítéssel. A helyzet azért volt nonszensz, mert ezt viszont nem lehetett már megcsinálni, mert nem volt rá anyagi fedezet. Nem lehet ingatlant értékesíteni úgy, hogy közben hitelt vesz fel a cég. Eszközt sem lehet éppen ezért eladni. Nincs pénz karcsúsításra sem. Nem tudják finanszírozni a termelést, romlanak a tárgyalási pozíciók, a partnerek nyomják lefelé az árakat – fogalmazott a felszámoló.

Göncz Árpád köztársasági elnök is látogatást tett a gyárban

A ZA-KO RT. 2002-ben csődhelyzetbe került és olyan jellegű tőkeinjekcióra nem volt már lehetőség, ami a hatalmas pénzügyi hiányt kompenzálta volna. A cégbíróság december 20-ával kimondta a cég felszámolását. Az ezt megelőző hónapok történéséhez tartozik, hogy a polgármesteri hivatal inkasszót nyújtott be, mert többszöri halasztás után sem fizették ki az iparűzési adót. Aztán a HVB Bank felmondta a hitelszerződést, december közepén pedig a CIB Bank mondta fel. A CIB a szerződésből eredően árverésen értélkesítette a jelzáloggal biztosított ZA-KO ingatlanokat. (E lépés miatt akkoriban a CIB Bank előtt tüntetések is zajlottak – a szerk.) Szabó Antal akkor arról is tájékoztatott, hogy a V-Irodák tulajdonába került a CIB Bank által jelzáloggal biztosított ZA-KO Rt. tulajdonában lévő összes ingatlan.

Romos állapotban

A 2004-es elképzelések, melyet Mazzag Gábor említett, miszerint egy újonnan alakuló gazdasági társaság, mintegy 200 fővel, új piacok felkutatásával eredményes lehet – nem vált valóra. Aztán a beszélgetésünk végén még megjegyezte: lehet, hogy néhány év múlva lakópark lesz az egykori  üzem helyén…

A loftlakások látványterve

Nos, erre a beruházásra mostanáig, vagyis 2023-ig kellett várni.