Szocializmus

A szocreál korszak festészeti és építészeti öröksége került szóba az Utóvéd – Képzőművészeti terepasztal-beszélgetések sorozat legutóbbi rendezvényén. Kovács László művészettörténész, művész-tanár az 1950-es évek megváltozott művészetszociológiai környezetéről és a kultúrpolitikai nyomásról beszélt a zalaegerszegi Club PopUp Undergrounban.

A zalaegerszegi egykori Mándi-villa sokáig fogalom volt a városban, ám nem mindig pozitív kontextusban hangzott el a neve. Az Egerszeghegy felé vezető Hóvirág utcában lévő villa eredetileg egy helybéli polgári család tulajdona és otthona volt.

Zalaegerszeg lakótelepeit mutatta be az a nosztalgiabuszos városnézés, melyet a Göcseji Múzeum szervezett szombat délután a kulturális örökség napjai keretében.

Bennfentes is, meg kívülálló is. Szociografikus szemlélettel közelít a szocialista korszak tipikus épületei felé, melynek egyes elemeit, jellegzetességeit a festészet eszközeivel adja vissza sajátos hangulatú képein.

A Kádár-kori szamizdat kiadványokról és az ezekhez kapcsolódó ellenzéki mozgalmakról esett szó a zalaegerszegi Utóvéd – Képzőművészeti Terepasztal-beszélgetések előadássorozat legutóbbi összejövetelén.

Van, aki gyógyszernek, van, aki „folyékony télikabátnak”, mások meg búfelejtőnek használják. Akárhogy is, a pálinka hosszú ideje része Magyarország (gasztro)kultúrájának. A pálinkafőzés története azonban nem volt konfliktusoktól mentes.

Telefonlehallgatás, levélfelbontás, vizuális megfigyelés, falfirkák elkövetői utáni nyomozás: néhány jellemző tevékenység a szocialista időszak állambiztonsági szerveinek napi rutinfeladataiból.

Porcelánok és kerámiák kerültek terítékre a IV. és egyúttal szezonzáró Múzeumi kerengő című rendezvényen. A Göcseji Múzeumban rendezett sétán hat tárgyat, illetve tárgyegyüttest láthatott a közönség, melyhez hat különös történet társult.

Az 1960-as ’70-es évek tűrt, tiltott és támogatott (leginkább az első kettő) művészeti törekvéseit veszi górcső alá a Szombathelyi Képtár legújabb kiállítása. A „TeTT – Megtört progresszió (1968-1975)” című tárlatnak zalaegerszegi szálai is vannak.

Kádár-korszak a vasfüggönyön túlról, szocialista agrármodernizáció, ellenségképek, balatoni építkezések, popkultúra zenével, filmekkel; a Lindától „A besúgóig”. Napjaink televíziós sorozatának említése azt is jelzi, hogy a korszak utóélete is figyelmet érdemel. Mindez csak néhány kiragadott elem egy közelmúltbeli országos tudományos üléssorozat programjából.

Hogyan teltek Kádár János hétköznapjai, és mi igaz abból a sok legendából, mely szerint az egykori pártfőtitkár puritán életet élt, sőt még tyúkokat is etetett? A Múzeumi esték vitatott történelmi személyiségeket bemutató előadássorozatának legutóbbi rendezvényén dr. Majtényi György kereste a választ a fenti kérdésekre.

Klasszikus és módosított Kádár-kockák, félbehagyott építkezések, realitást nélkülöző homlokzati elemek, fóliasátras előkertek, meg kissé elhanyagolt közterületek. Jellegzetes falusi utcaképek a ’80-as évekből. Beleértve a vegyesboltot, italboltot és a falakhoz támasztott kerékpárokat is.

Ötvenöt évvel ezelőtt, a ruhagyár mellett nyílt meg a város, sőt Zala megye első élelmiszer-áruháza. ABC, vagyis Alapvető Beszerzési Cikkek, így hívták akkoriban ezt az önkiszolgáló áruháztípust, mely – mint a neve is jelzi – a hétköznapi élet legszükségesebb termékeit kínálta. Az élelmiszertől egészen az iparcikkig.

Távolról nézve modern és minimalista, közelről nézve kissé már kopott, repedezett, ám a lépcsősorok mellett megbújó teraszoktól, kiskertektől van némi mediterrán hangulata. Az 1970-es, ’80-as évek fordulóján látványosságnak számított a Göcseji út feletti domboldalon.