konferencia

Az emberiség történetének mindig is része volt a szőlőtermesztés és a borivás. A jelenséghez egyaránt hozzátartozik a kultikus célú borfogyasztás, a gasztronómiai élvezet, a mértéktelenség és a bűnözés is.

Harmincesztendős lett a Zalaegerszegi Törvényszék Dr. Degré Alajos Jogi Szakkönyvtára. A jeles évforduló alkalmából „Bíróság – Könyv – Könyvtár” címmel rendeztek konferenciát a törvényszék dísztermében.

Hetedik alkalommal rendezte meg járműipari konferenciáját Zalaegerszegen a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ). A konferencián az aktuális és jövőbe mutató témák kerültek napirendre, mint a kkv-k helyzete, az energiapiaci aktualitások és a járműipari foglalkoztatás kihívásainak elemzése.

Az utóbbi évtizedekben egyre inkább felmerül az igény a szociális intézményekben a szolgáltatások átalakítására és a szemléletváltásra. Erről a szólt a közelmúltban Zalaegerszegen rendezett „Szemléletváltás az intézményi ellátásban” című konferencia, melyet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság szervezett.

A 20. századi magyar kultúra kiemelkedő egyéniségére, a zalaegerszegi születésű költő, tudós, akadémikusra, vagyis Keresztury Dezsőre (1904-1996) emlékeztek szeptember 4-én a zalai megyeszékhelyen, születésének 120. évfordulója alkalmából.

A nép szórakozásra vágyik, miközben az aktuális hatalmak mindig a saját ideológiájuk mentén akarják a népet „művelni”. Felhasználva a kultúra intézményrendszerében, a civil szervezetekben és a szórakozás szerteágazó formáiban rejlő lehetőségeket.

„Szabadidő, szórakozás, társasági élet Zalaegerszegen a 19-20. században” címmel szervez tudományos konferenciát május 22-én, 9 órától a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára.

Emlékkonferenciát szerveztek a Göcseji Múzeumban dr. Szentmihályi Imre (1924-1986) néprajzkutató, múzeumalapító- és igazgató születésének 100. évfordulója alkalmából.

Hetvenöt éve hunyt el a nemesrádói születésű Gönczi Ferenc néprajzkutató, a zalai és somogyi népszokások, népművészeti tárgyak lelkes gyűjtője, a göcseji és hetési nép jellemének tanulmányozója.

A Zalaegerszegi Ruhagyár létrejöttének, működésének politikai és gazdasági okairól, hatásairól több tanulmány is született már az elmúlt évtizedekben. Erős Krisztina történész-muzeológus (Göcseji Múzeum) viszont a ruhagyár, mint közösség történetét kutatja, elsősorban az egykor ott dolgozó nők életútján keresztül.

Az idei évben a Balatoni Múzeum rendezi meg a Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napokat. A megyei seregszemlére kétévente kerül sor, a magyar tudomány napjához közeli időpontban.

A nemzeti nyelv ügyét felkaroló 19. századi vándorszínészektől kezdve, egészen a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház első előadásáig tekintették át a helyi színházi élet történetét muzeológusok, levéltárosok, kiegészülve egy külsős szakemberrel.

„A fehér barátok hagyatéka IV.” címmel rendeztek szakmai konferenciát pénteken a zalaegerszegi Mindszentyneumban. Mint azt a címben szereplő szám is jelzi, egy konferenciasorozatról van szó, melynek kezdete 2010-re nyúlik vissza.

Milyen hasznos információkat tartalmaz egy korabeli fénykép és hogyan lesz történeti forrás belőle? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Fotografált történelem – Forrásértékű fényképek az MNL Zala Vármegyei Levéltárában című konferencia.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vármegyei szervezetei idén márciusban tartják taggyűléseiket. Ennek apropóján a vállalkozói érdekképviselet zalai szervezete is megtartotta éves gyűlését, amelyen az idén 35 éves VOSZ öt évre szóló stratégiai és cselekvési programjáról is hallhattak az érdeklődők.

Tudományos diákkonferenciát szerveztek az Ady-iskolában a közelmúltban. Az intézmény már tizenegyedik alkalommal adott otthont az eseménynek. Idén a természettudományok kerültek fókuszba.

A második világháborút követő egyházüldözésre, egyházellenes propagandára hívta fel a figyelmet az a konferencia, melyet a Mindszentyneumban rendeztek az elmúlt héten. A tanácskozás egy TOP-projekt keretében valósult meg.

Kádár-korszak a vasfüggönyön túlról, szocialista agrármodernizáció, ellenségképek, balatoni építkezések, popkultúra zenével, filmekkel; a Lindától „A besúgóig”. Napjaink televíziós sorozatának említése azt is jelzi, hogy a korszak utóélete is figyelmet érdemel. Mindez csak néhány kiragadott elem egy közelmúltbeli országos tudományos üléssorozat programjából.

A vendéglátás szóról mindenkinek valami könnyed eszem-iszom jut eszébe, de ritkán gondolkodunk el azon, hogy egy-egy város éttermeinek, kocsmáinak, kávéházainak múltja milyen társadalomtörténeti adalékokkal szolgál.