Konferencia és dombormű a 120 éve született Keresztury Dezső tiszteletére

Tudós, költő, értelmiségi, gazdag kapcsolati és kulturális hálóval

Az egésznapos programsorozat a „Keresztury120” emlékév legfőbb eseménye volt. A nap folyamán konferenciával, koszorúzásokkal, domborműavatással és kiállítással is felidézték a szervezők a tudós életpályáját, szellemi örökségét.

A konferencia résztvevői

Délelőtt a város dísztermében rendezett „Pannónia szülötte, Keresztury Dezső” című konferencia előadói (dr. Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, az MTA doktora, dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi docens, dr. Cséby Géza műfordító, irodalomtörténész és Németh István Péter költő, irodalomtörténész) Keresztury pályaképét, tudományos hitvallását, Arany János kutatásait vették górcső alá. Emellett a költő Balatonhoz és a Pannon-tájhoz fűződő viszonya, valamint verses kézjegyei, dedikációi is szóba kerültek.

Széchenyi Ágnes „Légy okos ellenállás” című előadásában többek között elmondta: Keresztury Dezsőről eddig nem született átfogó monográfia, valószínűleg azért, mert egy polhisztort tisztelhetünk benne, és a monográfia leendő szerzőjének is annak kellene lennie. A tudós, költő egy nagyon gazdag kulturális és kapcsolati hálóval (mátrixszal) rendelkezett. Tudása, műveltsége és szelíd természete révén a konzervatív közegtől a fiatal progresszív alkotóközösségekig mindenki tisztelte, elismerte és befogadta. Képes volt gondolatokat, gondolkodásmódokat összekötni egymással. Munkássága egyfajta kapocs a 19. századi nemzeti klasszicizmus és a 20. század modernsége között.

Gyimesi Endre és Szemes Béla a Keresztury téri ünnepségen

Az irodalomtörténész felidézte Keresztury korai pályáját, néhány íróval, közéleti szereplővel való kapcsolatát, az Eötvös József Collegium általa vezetett éveit és a szakkollégium ellehetetlenítését a kommunizmus első éveiben. De Keresztury miniszterségéről is szó esett. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a háborút követő koalíciós évekre tehető kultuszminiszteri tevékenységét saját maga kudarcnak tartotta. Nem volt híve az iskolák teles államosításának, arányosabban képzelte el az egyházi és állami iskolák számát.

A szocializmus időszakában tudományos munkássága kerül előtérbe (Országos Széchenyi Könyvtár főosztályvezetője, MTA tagja). Közéleti és tudósi pályája mellett mindig jelen volt – mint egy Pannon lebegés – a költői vénája is. Bár nem tartozik a hazai líra élvonalához. Ettől függetlenül versei pontosak, nagy műveltségről és gazdag szimbólumrendszerről árulkodnak.

A konferencián Fűzfa Balázs Keresztury Arany János kutatásairól és monográfiájáról beszélt. Kiemelve, hogy ő fedezte fel és nyomatékosította először Arany János értelmiségi mivoltát, illetve hogy ő volt a 19. századi modern magyar líra megteremtője is (aki „nem züllött vidéki magyarkodásba”). Keresztury maga is igazi értelmiségi volt, ezért sem volt jó politikusnak (az értelmiségi kételkedik, a politikus bizonyosságot keres és hirdet). Életének középpontjában a folytonos kíváncsiság és a gondolkodás szabadsága állt.

A VMK előtti téren avatták fel az új domborművet

Az előadáson Keresztury és a Balaton (főleg Nemesgulács) valamint a Pannon-táj kapcsolatát Cséby Géza idézte meg a költő versein keresztül.

A rendezvénysorozat a Keresztury téren, a költő mellszobránál folytatódott. Szórádi Zsigmond alkotását éppen húsz éve avatta fel a város – mondta köszöntőjében Szemes Béla, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Zala Megyei Tagozatának elnöke. A koszorúzást megelőzően dr. Gyimesi Endre, volt polgármester, a Keresztury Emlékbizottság elnöke idézte fel a tudós, költő pályáját, Zalaegerszeghez fűződő viszonyát. Keresztury Dezső munkássága arra is jó példa, hogy hogyan élhetünk magyarul Európában – fogalmazott.

Béres János szobrászművész készítette az új köztéri alkotást

A délután folyamán a Keresztury VMK előtti téren új domborművet is avattak. Béres János szobrászművész Keresztury Dezsőről készült portréja ezentúl az intézmény előtt hirdeti a tudós egyik legfőbb hitvallását: „Csak tettem a dolgom” – mondta köszöntőjében Flaisz Gergő, a VMK igazgatója. Az új köztéri alkotás előtt Balaicz Zoltán polgármester mondott beszédet. Mint mondta, a 92 éves korában elhunyt Keresztury Dezsőt egész életében tisztelet övezte. Munkában gazdag, hosszú élet adatott neki. Foltmentesen állta ki a közélet próbáit. Miniszterként sem keverte össze a hivatali rangot az írói, irodalmi pályájával. Külön öröm, hogy az 1970-es évektől egyre intenzívebbé vált kapcsolata szülővárosával. Rendszeresen hazajárt, kulturális, közéleti kapcsolatokat építve. Emlékét ma már sok minden őrzi a városban; immár a róla elnevezett kulturális intézmény előtt egy újabb portré is hirdeti munkásságát.

Kiss Gábor, Tóth Renáta és Gyimesi Endre az új Keresztury dombormű előtt

Az avatás után Keresztury életének főbb állomásaiból kiállítás nyílt a VMK Gönczi Galériájában, melyet Kiss Gábor főkönyvtáros ajánlott az érdeklődők figyelmébe. A „Keresztury120” év rendezvényeit támogatta a város önkormányzata, a szervezőmunka javát a Kereszury Emlékbizottság tagjai, valamint Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár munkatársai végezték, de több más szervezet is bekapcsolódott a munkába. Az eseménysorozat szeptember 5-én Budapesten folytatódik.