Göcseji Múzeum

A Zalaegerszegi Ruhagyár létrejöttének, működésének politikai és gazdasági okairól, hatásairól több tanulmány is született már az elmúlt évtizedekben. Erős Krisztina történész-muzeológus (Göcseji Múzeum) viszont a ruhagyár, mint közösség történetét kutatja, elsősorban az egykor ott dolgozó nők életútján keresztül.

Az idei évben a Balatoni Múzeum rendezi meg a Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napokat. A megyei seregszemlére kétévente kerül sor, a magyar tudomány napjához közeli időpontban.

Két zalaegerszegi intézmény is elnyerte néhány nappal ezelőtt a Kulturális és Innovációs Minisztérium által meghirdetett 2023-as „Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatása” programban a "Családbarát Munkahely" címet.

Folytatódott a Múzeumi kerengő, melyen ezúttal a szüret, illetve a szőlőtermesztés zalai és dunántúli hagyományait elevenítették fel a muzeológusok.

Deák Ferenc reformkori politikus életéről, munkásságáról konferenciát rendezni talán lerágott csontnak tűnik, ám a történészek mindig szolgálhatnak újabb és újabb információkkal. Ezt bizonyítja a napokban megrendezett „Szokatlan hódolat ez…” – Deák és kortársai című tudományos tanácskozás, ahol tíz előadó számolt be a legfrissebb kutatások eredményeiről.

A nemzeti nyelv ügyét felkaroló 19. századi vándorszínészektől kezdve, egészen a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház első előadásáig tekintették át a helyi színházi élet történetét muzeológusok, levéltárosok, kiegészülve egy külsős szakemberrel.

A Múzeumok Őszi Fesztiváljának, és a Göcseji Dombérozó szezonális programjainak is része volt a szombati "Tekerj a zöldbe, középkori templomok nyomába!" című tematikus kerékpártúra.

A plakát lényege, hogy figyelemfelkető, lényegre törő és szókimondó legyen. A plakátművészeté meg az is, hogy mindazt az információt, melyet közölni kíván, egy geggé sűrítse. Az sem baj ha arcul üt, úgy, hogy közben halljuk a csattanást is.

A Petőfi emlékévhez kapcsolódott a Göcseji Múzeum legutóbbi kerengő programja, szeptember végén. Prominens előadóként dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész professzor adott át érdekes és újdonságnak számító információkat a költővel kapcsolatban. Majd megindult a kerengés, melynek során a témához illő gyűjteményi tárgyakat mutattak be a múzeum munkatársai.

A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tagjai ezekben a napokban Zalaegerszegen tartják éves vándorgyűlésüket. Az ország kiemelkedő régészei és művészettörténészei szeptember 28-án délelőtt érkeztek a városba három napra.

„A fehér barátok hagyatéka IV.” címmel rendeztek szakmai konferenciát pénteken a zalaegerszegi Mindszentyneumban. Mint azt a címben szereplő szám is jelzi, egy konferenciasorozatról van szó, melynek kezdete 2010-re nyúlik vissza.

Előkerült az egerszegi végvár északnyugati bástyája, és a palánkfal kettős cölöpsora. A Göcseji Múzeum munkatársai a vásárcsarnok mögött, a Mérlegház visszaépítéséhez kapcsolódó földmunkák során találták meg az egykori vár egy részletének maradványát.

Folytadóik a Göcseji Múzeum hónap műtárgya sorozata, melynek keretében újabb és újabb érdekességek kerülnek a polgármesteri hivatal aulájában felállított vitrinbe.

Együttműködési megállapodást írt alá a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága és a Zala Vármegyei Gyermekvédelmi Központ. A szerződés értelmében a jövőben olyan – főleg a Göcseji Falumúzeumban rendezett – programokon vesznek részt az állami gondozott gyerekek és fiatalok, melyek erősítik az identitástudatukat, emellett a környezettudatos életmódra is felhívják a figyelmet.

Az elmúlt napokban újkőkori körárkok után kutatott a Zala megyei Gétye határában egy régészeti csoport, mely a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete (MNM NRI), az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve a Göcseji Múzeum szakembereinek együttműködésével jött létre.

A nyár folyamán átalakult a múzeum szervezeti rendje, hiszen augusztus 1-én megalakult a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága (ZMI). A közgyűlés a Göcseji Múzeum eddigi igazgatóhelyettesét (a keszthelyi Balatoni Múzeum korábbi vezetőjét), Havasi Bálintot bízta meg az intézmény irányításával.

Kevesen tudják, hogy augusztus 29-én ünnepeljük a magyar fotográfia napját. 1840-ben ugyanis ezen a napon készült hazánkban először olyan fotó (egy dagerrotípia), mely szabadtéri eseményt ábrázolt. Mint az az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján olvasható, a kutatók eddigi ismeretei szerint a jeles dátumig csak műtermi – jórészt portrékat és családi fotókat ábrázoló – képek készültek Magyarországon.

Európa Kulturális Fővárosa Veszprém, így nemcsoda, hogy a nyári hónapokban a bőséges programkínálat sok kirándulót, érdeklődőt csábít a szomszéd megyébe. Annál is inkább, mert a kulturális kavalkádnak vannak zalai szálai is; például a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban látható Egry József (Zalaújlak, 1883. március 15. – Badacsonytomaj, 1951. június 19.) kiállítás.