Göcseji Múzeum

Nem mindig örvendett nagy népszerűségnek az olasz fagylalt. Legalábbis ez derül ki a korabeli reklámokból és újságcikkekből. A téma a május 8-i fagylalt világnapja kapcsán került elő, mégpedig a Göcseji Múzeum jóvoltából, akik Facebook oldalukon osztottak meg egy 20. század első feléből származó „fagyizós” fotográfiát.

Vajon milyen volt a mindennapi élet egy magyarországi kisvárosban, nevezetesen Zalaegerszegen az első világháború idején? Két évvel ezelőtt erre a kérdésre keresték a választ annak a tudományos konferenciának az előadói, akik a legújabb kutatási eredményeket felhasználva értekeztek a Nagy Háború időszakáról, és a nemzetközi események helyi vonatkozásairól.

A koronavírus okozta járványt mindenki szorongással és nehézségekkel éli meg, ám a múzeum munkatársai már készülnek a jövőre. Hiszen a ma eseményei holnap történelemmé válnak. Éppen ezért a Göcseji Múzeumban már most elkezdődött a veszélyhelyzethez és a járványhoz kapcsolódó tárgyak, fotók és más „relikviák” gyűjtése, dokumentációja.

Várhatóan jövő tavaszra fejeződik be a Göcseji Múzeum fejlesztése

Idén hetven esztendős a Göcseji Múzeum, ám a járványügyi helyzet, és a múzeum Batthyány utcai épületének felújítása miatt az ilyenkor szokásos ünnepi rendezvények elmaradnak.

Több online kezdeményezést is útjára indított a Göcseji Múzeum és a Göcseji Falumúzeum a járvány miatti veszélyhelyzet és kijárási korlátozás idejére. A cél az, hogy különféle játékokkal és érdekességekkel fenntartsák a közönség figyelmét, illetve folyamatosan tájékoztassák a múzeumbarátokat az intézményhez kapcsolódó aktualitásokról. Annál is inkább, mert mindeközben a múzeumépület is felújítás alatt áll.

Magyarország negyven múzeuma – köztük a Göcseji Múzeum is – csatlakozott ahhoz a környezetvédelmi akcióhoz, mely a pusztuló rovarfajokra hívja fel a figyelmet. A Magyar Nemzeti Múzeum kezdeményezésére országszerte múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várták a gyerekeket a március 10-ére meghirdetett Beporzók napján.

Megjelent a Zalai Múzeum kiadványsorozat 24. száma. Ezúttal harminckét szerző huszonhét tanulmánya olvasható a kötetben, melyet a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutattak be a közelmúltban.

Befejeződött a türjei Árpád-kori prépostsági templom régészeti feltárása, mely során ráleltek az alapító Dénes bán sírhelyére, valamint egy eddig nem ismert kriptára, amelyben az 1757-ben elhunyt Nolbeck Rafael prépost nyugodott egy rendtársa, három előkelő hölgy és egy gyermek mellett. A sajtóesemény után újratemetésen vett tőlük végső búcsút Fazakas Zoltán Márton csornai premontrei apát és a rend tagjai. A kripta bezárása előtt elhelyeztek abban egy időkapszulát.

Kiemelik, restaurálják, majd a Mindszenty-központ felépítése után egy állandó kiállítás formájában bemutatják azt a két középkori téglaégető kemencét, melyek 2017-ben kerültek elő a Göcseji Múzeum melletti területről.

Kiemelik, restaurálják, majd a Mindszenty-központ felépítése után egy állandó kiállítás formájában bemutatják azt a két középkori téglaégető kemencét, melyek 2017-ben kerültek elő a Göcseji Múzeum melletti területről.

Levéltári forrásokra, és az elmúlt évtizedek régészeti kutatásainak eredményeire támaszkodik az a napokban megjelent kötet, mely Zalaegerszeg középkori életébe nyújt bepillantást. A dr. Bilkei Irén főlevéltáros (a Zala Megyei Levéltár egykori igazgatója) és dr. Vándor László régész (nyugalmazott múzeumigazgató) által jegyzett kiadvány a Zalai Füzetek sorozat 16. számaként jelent meg.

Talán már a járványügyi helyzet ihlette, de lehet, hogy csak a véletlen, hogy a Göcseji Múzeum „A hónap műtárgya” című programsorozatának keretében, két 19. századi gyógyszeres tégely került ki a polgármesteri hivatal aulájának vitrinjébe. Igaz egyik növény sem lenne alkalmas influenza, vagy ne adj’ isten koronavírus-fertőzés gyógyítására.

Lassan három éve, hogy a leszármazottak jóvoltából a Göcseji Múzeumba került az intézmény egykori igazgatójának, dr. Szentmihályi Imrének az írásos hagyatéka. Az irategyüttes részleteiről, valamint a múzeum legfrissebb kutatásairól a közelmúltban megrendezett Pillanatképek című szimpóziumon hallhattak előadásokat az érdeklődők.

Lezárult a Göcseji Múzeum „Kalandozások a múltba” című múzeumpedagógiai projektje. Az intézmény 2018-ban nyert 30 millió forintos támogatást diákoknak szóló szakkörök és témanapok szerevezésére.

Már a nyolcvanas évek vége óta foglalkozik Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész életének és munkásságának kutatásával dr. Kostyál László művészettörténész. A Göcseji Múzeum igazgatóhelyettesének e témán alapult a PhD doktori disszertációja is. Mint meséli, a tudományos fokozat megszerzése után sokáig úgy érezte, hogy nagyjából befejezte a kutatómunkát, ám úgy tűnik, hogy ezt soha nem lehet ilyen konkrétan kijelenteni.

Kétévente számolnak be a megyében működő közgyűjtemények munkatársai az intézményekben zajló aktuális kutatásokról. A több mint harminc évvel ezelőtt életre hívott Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napok szervezője idén a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára volt.