Göcseji Múzeum

Sokáig a Kazinczy téri egykori városháza épületének nagytermét díszítette, majd 1945 után eltávolították. Még a képet is kivették a keretből, melynek állaga így leromlott. Egy több évtizedes viszontagságos „kényszerpihenő” után most újra láthatta közönség a festményt.

Tudományos kutatás, tudásátadás, közösségi élmény és sokszínű programkínálat; nagy vonalakban ezek a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának ez évi célkitűzései. A részletekről a Göcseji Múzeumban tartottak sajtótájékoztatót az igazgatóság alá tartozó tagintézmények vezetői.

Tizenkét rövid előadást hallgathattak meg az érdeklődők a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának Pillanatképek című rendezvényén. A délutáni szimpóziumon a Göcseji Múzeum, a Göcseji Falumúzeum és a Mindszentyneum munkatársai számoltak be az elmúlt év friss kutatási eredményeiről, valamint a legkedveltebb kiállításokról, programokról.

Új időszaki kiállítás nyílt a Göcseji Múzeumban.

Megnyílt a Göcseji Múzeum új időszaki kiállítása, mely kilenc zalai, jobbára zalaegerszegi nő életútján keresztül mutatja be, hogy milyen lehetőségei voltak egy nőnek a 20. század első felében.

Itt a tél, ideje kicsit visszanézni a hidegebb történeti korszakok akkor még nem létező Zalaegerszegének élővilágára. Bár múlt időben beszélünk a legutóbbi jégkorszakról (Würm-glaciális), valójában az eljegesedési periódus – a még meglévő jeges sarkkörök miatt – máig tart.

Idén áprilisban hunyt el dr. Németh József, Zalaegerszeg díszpolgára, a Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója. December 15-én egykori munkahelyén – vagyis a múzeum épületében – avatták fel emléktábláját.

Van, aki gyógyszernek, van, aki „folyékony télikabátnak”, mások meg búfelejtőnek használják. Akárhogy is, a pálinka hosszú ideje része Magyarország (gasztro)kultúrájának. A pálinkafőzés története azonban nem volt konfliktusoktól mentes.

Hetvenöt éve hunyt el a nemesrádói születésű Gönczi Ferenc néprajzkutató, a zalai és somogyi népszokások, népművészeti tárgyak lelkes gyűjtője, a göcseji és hetési nép jellemének tanulmányozója.

Az órák bűvöletében címmel nyílt állandó kiállítása Preisz József órásmester, óragyűjtőnek. Mindez azt jelenti, hogy a páratlan kollekció állandó otthonra lelt a Göcseji Múzeumban, ami a mester régi álma volt. A zalaegerszegi múzeum egyik földszinti kiállítótermébe közel 500 órából rendezték be a kiállítást, melynek becses darabjait az elmúlt hatvan esztendőben gyűjtötte az órásmester.

A második világháborút követő év úgynevezett inflációs pénzei kerültek a zalaegerszegi polgármesteri hivatal üvegvitrinjébe a „Hónap műtárgya” sorozat keretében. A Göcseji Múzeum munkatársai azt az időszakot elevenítik fel a minikiállítással, amikor Magyarországon hajmeresztő nagyságú volt az infláció.

A Zalaegerszegi Ruhagyár létrejöttének, működésének politikai és gazdasági okairól, hatásairól több tanulmány is született már az elmúlt évtizedekben. Erős Krisztina történész-muzeológus (Göcseji Múzeum) viszont a ruhagyár, mint közösség történetét kutatja, elsősorban az egykor ott dolgozó nők életútján keresztül.

Az idei évben a Balatoni Múzeum rendezi meg a Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napokat. A megyei seregszemlére kétévente kerül sor, a magyar tudomány napjához közeli időpontban.

Két zalaegerszegi intézmény is elnyerte néhány nappal ezelőtt a Kulturális és Innovációs Minisztérium által meghirdetett 2023-as „Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatása” programban a "Családbarát Munkahely" címet.

Folytatódott a Múzeumi kerengő, melyen ezúttal a szüret, illetve a szőlőtermesztés zalai és dunántúli hagyományait elevenítették fel a muzeológusok.

Deák Ferenc reformkori politikus életéről, munkásságáról konferenciát rendezni talán lerágott csontnak tűnik, ám a történészek mindig szolgálhatnak újabb és újabb információkkal. Ezt bizonyítja a napokban megrendezett „Szokatlan hódolat ez…” – Deák és kortársai című tudományos tanácskozás, ahol tíz előadó számolt be a legfrissebb kutatások eredményeiről.

A nemzeti nyelv ügyét felkaroló 19. századi vándorszínészektől kezdve, egészen a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház első előadásáig tekintették át a helyi színházi élet történetét muzeológusok, levéltárosok, kiegészülve egy külsős szakemberrel.