Göcseji Múzeum

Emlékkonferenciát szerveztek a Göcseji Múzeumban dr. Szentmihályi Imre (1924-1986) néprajzkutató, múzeumalapító- és igazgató születésének 100. évfordulója alkalmából.

Első alkalommal hirdetett teadélutánt a Göcseji Múzeum, mégpedig a Nőnek lenni akkor… című időszaki kiállítás témájához kapcsolódóan. A rendezvényre elsősorban olyan zalaegerszegieket vártak, akik még ismerhették a kiállításon bemutatott kilenc hölgy valamelyikét, vagy esetleg szüleik, rokonaik révén érdekes történeteket hallottak a szóban forgó nőkről.

Közösségi múzeum a gyakorlatban címmel kétnapos nemzetközi szakmai műhelyt rendeztek a nagykanizsai Thúry György Múzeumban és a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának belvárosi intézményeiben.

Borkóstolóval egybekötött tárlatvezetésre invitálták az érdeklődőket Valentin-nap alkalmából a Göcseji Múzeumba. A Nőnek lenni akkor… című időszaki kiállítás vendégei Béres Katalin és Erős Krisztina kurátorokon kívül ezúttal dr. Bussay Dorottya borász, háziorvos volt, akit a falumúzeum munkatársa, Bogár Júlia borszakértő kérdezett az est folyamán.

Dél-itáliai eredetű, Magyarországon készült habán korsó és tál lettek az idei év első „Hónap műtárgyai”. A Göcseji Múzeum gyűjteményéhez tartozó restaurált fajansz korsó és tál még egy 1976-1978 közötti ásatáson került elő a Lenti várból.

Sokáig a Kazinczy téri egykori városháza épületének nagytermét díszítette, majd 1945 után eltávolították. Még a képet is kivették a keretből, melynek állaga így leromlott. Egy több évtizedes viszontagságos „kényszerpihenő” után most újra láthatta közönség a festményt.

Tudományos kutatás, tudásátadás, közösségi élmény és sokszínű programkínálat; nagy vonalakban ezek a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának ez évi célkitűzései. A részletekről a Göcseji Múzeumban tartottak sajtótájékoztatót az igazgatóság alá tartozó tagintézmények vezetői.

Tizenkét rövid előadást hallgathattak meg az érdeklődők a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának Pillanatképek című rendezvényén. A délutáni szimpóziumon a Göcseji Múzeum, a Göcseji Falumúzeum és a Mindszentyneum munkatársai számoltak be az elmúlt év friss kutatási eredményeiről, valamint a legkedveltebb kiállításokról, programokról.

Új időszaki kiállítás nyílt a Göcseji Múzeumban.

Megnyílt a Göcseji Múzeum új időszaki kiállítása, mely kilenc zalai, jobbára zalaegerszegi nő életútján keresztül mutatja be, hogy milyen lehetőségei voltak egy nőnek a 20. század első felében.

Itt a tél, ideje kicsit visszanézni a hidegebb történeti korszakok akkor még nem létező Zalaegerszegének élővilágára. Bár múlt időben beszélünk a legutóbbi jégkorszakról (Würm-glaciális), valójában az eljegesedési periódus – a még meglévő jeges sarkkörök miatt – máig tart.

Idén áprilisban hunyt el dr. Németh József, Zalaegerszeg díszpolgára, a Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója. December 15-én egykori munkahelyén – vagyis a múzeum épületében – avatták fel emléktábláját.

Van, aki gyógyszernek, van, aki „folyékony télikabátnak”, mások meg búfelejtőnek használják. Akárhogy is, a pálinka hosszú ideje része Magyarország (gasztro)kultúrájának. A pálinkafőzés története azonban nem volt konfliktusoktól mentes.

Hetvenöt éve hunyt el a nemesrádói születésű Gönczi Ferenc néprajzkutató, a zalai és somogyi népszokások, népművészeti tárgyak lelkes gyűjtője, a göcseji és hetési nép jellemének tanulmányozója.

Az órák bűvöletében címmel nyílt állandó kiállítása Preisz József órásmester, óragyűjtőnek. Mindez azt jelenti, hogy a páratlan kollekció állandó otthonra lelt a Göcseji Múzeumban, ami a mester régi álma volt. A zalaegerszegi múzeum egyik földszinti kiállítótermébe közel 500 órából rendezték be a kiállítást, melynek becses darabjait az elmúlt hatvan esztendőben gyűjtötte az órásmester.

A második világháborút követő év úgynevezett inflációs pénzei kerültek a zalaegerszegi polgármesteri hivatal üvegvitrinjébe a „Hónap műtárgya” sorozat keretében. A Göcseji Múzeum munkatársai azt az időszakot elevenítik fel a minikiállítással, amikor Magyarországon hajmeresztő nagyságú volt az infláció.