Bevonó vagy csokoládé?

Nem a transzzsírsavakra, igen a telítetlen zsírsavakra

– A transzzsírsav mesterségesen keletkezik a növényi olajok ipari átalakítása, hidrogénezése során. Ezáltal éppen az emberi szervezet számára hasznos zsírsavaktól szabadítják meg. Ha minél többtől, akkor annál keményebb egy margarin, így annál több transzzsírsavat is tartalmaz. Értelemszerűen a lágy margarinok kevesebbet.

– A margarinokon kívül még milyen ételekben található?

– Sokféle élelmiszer tartalmazhatja, így a gyorséttermekben sütött ételek, a bevonó masszával készített édességek, mint a nápolyi, a ropi, a töltött keksz, a különféle csokoládék, különösen a szaloncukor vagy a csokinyuszi. Továbbá a péksütemények, a mélyhűtött pékáruk, a fagyasztott pizzák, az instant termékek, és a pattogatott kukorica. A margarint sokan kiátkozzák, ám mentségére szóljon, hogy a legtöbb gyártó technológiát váltott, és már nem hidrogénezett zsiradékból készíti a terméket.

– Miért kell csínján bánni fogyasztásával?

– Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy az ipari eredetű transzzsírsavak komoly veszélyt jelentenek az egészségre. Az állati, vagy telített zsírokhoz hasonlóan károsítják az érfalat növelve a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát. Túlzott fogyasztása szerepet játszik a hasi elhízásban, a meddőség, sőt a daganatos megbetegedések kialakulásában.

– Mit tehetünk, hogy elkerüljük ezt a veszélyt?

– A margarinok közül bátran választhatjuk azokat a termékeket, melyek vitaminozottak és melyeket szívbarát felirattal láttak el. A csokoládékból és más édességekből a magasabb kakaótartalmút részesítsük előnyben. Érdemes odafigyelni az élelmiszercímkére, ha azt látjuk, hogy hidrogénezett növényi zsírral, zsiradékkal vagy olajjal készült, akkor az azt jelenti, hogy transzzsírsav van az adott élelmiszerben. Legjobb megoldásként pedig az jöhet szóba, ha otthon magunknak készítjük el ételeinket.

– Nem minden zsírsav káros a szervezetre.

– Valóban, e tekintetben megkülönböztettünk telített és telítetlen zsírokat. A telített az állati eredetű élelmiszerekben található, míg a telítetlen zsírsav a különböző növényi magvakban, olajokban, halakban található. Az előbbi esetében nagyon fontos a mértékletesség, tehát senkinek sem kell lemondania egy libazsíros kenyérről a telített zsírsavak miatt. Ellenben kifejezetten ajánljuk a növényi eredetű telítetlen zsírsavak fogyasztását. A hidegen sajtolt növényi olajok e tekintetben igen csak gazdagok. Nem muszáj a mediterrán olívához nyúlnunk, itt Zalában is bőven terem olyan növény, melyből a kitűnő kukoricacsíra-, tökmag-, szőlő- vagy éppenséggel a lenmagolaj készül. A telítetlen zsírsavak jótékony élettani hatással bírnak, segítik a zsírban oldódó vitaminok felszívódását, védik az érfalat, szükségesek a sejthártya felépítéséhez, egyes hormonok működéséhez, valamint a D-vitamin képződéséhez.

* * *

A jogszabály szerint az adott élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 2 grammot. Ha tehát egy adott élelmiszer zsírtartalma 50 százalék (tehát 100 g élelmiszer 50 g zsírt tartalmaz), akkor abból maximum 1 g lehet transzzsírsav. A gyártók egy év türelmi időt kaptak.

Bővebb adatokért az OETI honlapjára látogassanak el.