Skrabut Éva elnök

Negyven éves jubileumot ünnepel az idén a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és alkotó tevékenységüknek otthont és ideális környezetet adó Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház. A több napos program részeként hét új emlékoszlopot is avattak a sírjel parkban azok emlékére, akik a zalai népművészet terén, illetve a ház létrejöttében jeleskedtek és a mostani évfordulót már nem érhették meg.

Dupla jubileumot ülhet a hagyományőrzés két zalai elkötelezett intézménye. 40 éve alakult és működik kiemelkedően a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és annak székhelye, a néhány névmódosításon átesett Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház. A jeles évfordulót ünnepségsorozattal teszik emlékezetessé, melynek első mozzanataként kiállítás nyílt a Gönczi Galériában „A borsó meg a héja” címmel.

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület szervezésében fazekas és folklór fesztiválnak adott otthont a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház.

Újragondolt hetési, és göcseji paraszt-polgári viseletekből nyílt kiállítás a Hevesi Sándor Színház előterében. A szervező a Zala Megyei Népművészeti Egyesület, amely a tárlatot a nevezett két projekt résztvevőivel és az országos viseletkészítő szakterület szakembereinek közreműködésével valósította meg, közös eredményként, közös sikerként.

A Gébárti Regionális Népi Alkotóház folyamatos fejlesztésének újabb állomásaként a kovácsműhely szomszédságában viseletkészítő bemutató műhely nyílt. A hivatalos átadásra március 19-én került sor.

A történelmi Zala vármegye viseleteinek modern kori feldolgozásaiból nyílt tárlat Nagykanizsán a Thúry György Múzeumban, a Magyar Kultúra Napja alkalmából. A munkák létrejöttét egy országos alkotói pályázat motiválta, melyet a Zala Megyei Népművészeti Egyesület írt ki. 79 pályamunka érkezett a felhívásra, melyet a szakértő zsűri bírálata mellett a közönség is értékelhetett.

A GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep 30. évfordulójára szervezett dupla kiállítás záróeseményeként mutatták be az alkotótelep életét felvillantó jubileumi katalógust. A kötetbemutatóra a Keresztury VMK-ban került sor. Az eseményen részt vett Bali Zoltán alpolgármester, Prokné Tirner Gyöngyi művészeti titkár, valamint Horváth M. Zoltán, az alkotótábor művészeti vezetője.

A Géb’Art Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep elmúlt 30 évben készült munkákáiból, illetve annak elődjét, az Egervári Művésztelepet prezentáló alkotásokból válogattak két kiállításra valót a jubileum alkalmával a szervezők. A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben kizárólag a zalaegerszegi művészek mutatkoznak be. A Keresztury VMK Gönczi Galériájában pedig az ország más pontjain, illetve külföldön élő, egykori táborlakók munkáiból látható nagyon vegyes tárlat. Mindkét esetben október másodikáig láthatók a kiállított művek.

Szakmai konferenciával és kiállítással vette kezdetét az Országos Fazekas és Keramikus Találkozó Zalaegerszegen. Az augusztus 25-i nyitó napon többek között a nyugat-dunántúli fazekas oktatásról, a szakképzés és felnőttképzés jelenlegi helyzetéről és az utánpótlás nevelésről esett szó.

Szeptember végén háromnapos programot kínáltak a gébárti Kézművesek Házában. A rendezvény a Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák VII. Országos Hétvégéje keretében valósult meg. Az alkotóközösségek nyitott foglalkozásai, regionális konferencia és pásztorfaragók találkozója kínálta magát a népművészeknek és a nagyközönségnek egyaránt.

A textilművészeté lesz a főszerep abban a műhelygalériában, melyet július elején nyitottak a Gébárti Kézművesek Házában. Az egykori irodarész kapott új funkciót, hasznos és látványos oldallal bővítve az épület sokszínű terét. Az állandóan nyitva tartó műhely tóra nyíló kilátása adta az ötletet az elnevezéshez. A Panoráma Népművészeti Galéria hétközben látványt, hétvégenként szakmai programokat is kínál.

A Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesülete éves konferenciáját idén a székhelyen, vagyis Zalaegerszegen, a megújult Gébárti Kézművesek Házában tartotta. A kétnapos programon jó gyakorlatokat osztottak meg egymással az ország minden részéről érkezett szakemberek, ezzel segítve a minél eredményesebb működést.

1975 óta él Zalaegerszegen, de talán pontosabb, ha úgy fogalmazunk: nyüzsög. Főleg a Gébárti-tó partján, hiszen nevéhez kötődik a Kézművesek Háza és a hozzá szervesen kapcsolódó Zala Megyei Népművészeti Egyesület életre hívása.

A Dunántúl, Pest megye, Duna-Tisza köze, Dél-Alföld, Tiszántúl, Észak-Magyarország, Vajdaság és Erdély gazdag sírjel kultúrájáról árulkodik a Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjelek Emlékparkja, amit október 3-án avattak fel Zalaegerszegen. A maga nemében egyedülálló létesítmény a Gébárti Kézműves Háza szomszédságában lévő kis erdő ölelésében kapott helyet.

Ünnepi alkalomra gyűltek össze a Zalaegerszegi Hímző Stúdió tagjai és vendégeik a Keresztury VMK-ban. A kézimunka csoport 40 éves fennállását, október ötödikéig látogatható kiállítással tették emlékezetessé.

A hagyományokhoz híven az Egerszeg Búcsú keretében került sor a Lokálpatrióta-díj, és a Lokálpatrióta-plakettek átadására. Az EZE által szervezett idei, immár XX. Egerszeg Búcsún Skrabut Éva, a Zalaegerszegi Kézművesek Háza nyugalmazott vezetője, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke kapta a Lokálpatrióta-díjat.

Hetési viseletek, szőttesek láthatók augusztus 4-ig a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben a Zala Megyei Népművészeti Egyesület rendezésében. Az egyedi kultúrkincs több évtizede folyó értékmentő és visszatanító munkának köszönhetően van jelen még ma is.

Egy szakmai és két, a nagy közönség számára nyilvános nappal zajlott Gébárton a fazekas-, keramikus találkozó és fesztivál. Zalaegerszeg város XVI. alkalommal adott otthont a rendezvénynek.

Megkezdődött a Gébárti Kézművesek Háza bővítése, Zalaegerszegen. A jurtaház hatszögletű épületének falai már állnak, a műhelysor fölé létesülő emeleti szint betonalapja is elkészült. A város vezetése sajtóbejárás keretében tekintette meg a munkálatokat.

Konferenciára, pályázati eredményhirdetésre és kiállításra invitált a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Zalaegerszegre, immár ötödik alkalommal. A kétévente rendezendő országos program az idén a ritkaságszámba menő szaru és a csont tárgyalkotó népművészetet helyezte a középpontba, az érdeklődést, fennmaradást segítő megújítási törekvésekkel.