Tűvel, fonallal, szívvel, lélekkel, 40 éve

Kiemelten a szülőföld, azaz Zala és Hetés hímzésvilágát mutatja be a tárlat, de az egész Kárpát-medence népi kultúrájából válogattak mellé munkákat a kiállítók. Ezzel a hímzéstechnikák, a színhasználatok, motívumok sokszínűségét érzékeltetik, és jó lehetőséget nyújtanak a szűk és távolabbi haza hímzésvilágának összehasonlítására.

 Jubilál a Zalaegerszegi Hímző Stúdió

A megnyitón Velkey Péter, a városi önkormányzat humánigazgatási osztályának vezetője és Gyanó Szilvia etnográfus, a keszthelyi Balaton Múzeum munkatársa mondott köszöntőt. Méltatták a kifejezetten a nőkhöz kapcsolódó tevékenységi kört, melyet még két generációval korábban is az anyáktól, nagymamáktól lehetett eltanulni. Ma már azonban kutatni kell ilyen, egykor testközelben lévő kincsek után és múzeumokban őrzött munkákból kell másolatot készíteni. Sokszor újraalkotják ezen hímzéseket az eltökélt, lelkes kézimunkázók, tovább örökítve ezzel az egyébként az alapanyag miatt illékony népi kultúra ezen „terméseit”.

A stúdió történetével kapcsolatban elhangzott, a ’70-es évek végén alakult csapatot kezdetektől Kocsisné Koszorús Anikó vezeti. S a 40 évvel ezelőtti megalakulásnál fontosabb tény, ahogy azóta folyamatos a munkájuk, így érkezetek el ehhez a szép jubileumhoz, jegyezte meg Skrabut Éva, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, akik a Gébárti Kézművesek Háza és a Keresztury VMK mellett erősen támogatták ezt a fennállást. 

A Király Zsiga - díjjal is elismert csoport számos pályázaton vett részt, jelenleg is egy Hetést bemutató projekt közreműködői és számos külföldi országban is megmutatták már munkásságukat. A kétkezi munka mellett, fontos a motívumok gyűjtése, lejegyzése és a közös alkotás öröme, mely erős közösséggé formálja őket. Nem véletlen, hogy mint a többi zalai népművésznek, nekik is országosan jó hírük van aktív alkotó tevékenységük miatt, fogalmazott Gyanó Szilvia. A kiállításban kiemelt helyet kapó hetési hímzés pedig mostanában kezd újra divatba jönni, tett még hozzá. 

A megnyitón tekerőlanttal és énekkel közreműködött ifj. Horváth Károly népzenész, a Népművészet Ifjú Mestere.