Hetés kincseiből nyílt tárlat

A szervezők pedig azt remélik, hogy a minták újragondolásával egyre inkább helye lesz e sok szépségnek a XXI. századi lakástextileken, ruhákon, kiegészítőkön. Hetés alatt Zala megye délnyugati részét értjük, a Kerka és a Lendva folyók között. Eredetileg hét falut jelentett, melyek, „háza” végződésűek (például Bödeháza, Gáborjánháza), más kutatók szerint a nevezett területen 17 település tartozott hozzá. Az azonban biztos, hogy a trianoni diktátum szétszakította a néprajzi tájegységet, s ma a magyar-szlovén határ két oldalán igyekeznek az egykori rokoni és baráti kapcsolatok helyén kulturális kapcsolódást létrehozni. Civilek, lokálpatrióták dolgoznak az ezt segítendő közös projekteken.

Így 2015-ben a Mesés Hetési Zöldút program az Európai Tanács Tájdíját érdemelte ki, mondta a megnyitón Skrabut Éva, a szervező népművészeti egyesült vezetője. Majd hozzátette, a jelen kiállítás is egy pályázati felhívással indult útjára. Néprajzi tanulmányok és viseletek újragondolása vezetett a mostani tárlatig, melynek célja a máig megőrzött hetési kultúra és hetési települések, valamint az itt egykor jellemző gazdag viselet és lakástextil megmutatása. 

Sokan próbálták menteni ennek az elzárt területnek az archaikus és a paraszti világgal együtt letűnő néprajzi kincseit. Így többek között Virágh Béla és felesége, akik a hetési szőtteseket kutatták és tanították a készítését 1960-80 között az akkori háziipari szövetkezetekben. Majd a ’90-es évektől Hácskó Imréné vette át szerepüket. Az ő tudására alapozva kezdte meg a Zalai Népművészeti Egyesület a hetési szőttes készítés újratanítását. De kiemelhető a sorból még Török Eta népi iparművész is, többségében az ő tanítványai a mostani kiállítók.

Elméleti téren pedig dr. Kerecsényi Edit néprajzos tanulmányaira lehetett alapozni. A kiállított munkák egy részének eredetije zalaegerszegi, nagykanizsai és muraszombati múzeumokból származik, a rekonstruált ruhákat pedig népművészek, néptáncosok, népdalénekesek teszik ismertté országszerte. A jövőbeni cél a minták modern formába öntése, a ruhák újragondolása, hogy a mindennapjaink részévé váljon a jelenlegi kiállítási anyag, melyből katalógus is készül majd a későbbiekben.

A megnyitón köszöntőt mondott még Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhely tárvezetője, aki a hagyományőrzés nehézségeiről, a politikai, gazdasági és társadalmi háttérről beszélt. 

Népzenével közreműködött ifj. Horváth Károly, a Népművészet Ifjú Mestere.