Erotika képben, lélekben és pálinkában

Az alkotó „Gyümölcsöző erotika” című képsorozatát Zichy Mihály (1827-1906) festőművész erotikus grafikái ihlették, melyek a 19. század közepén az orosz cári udvar megrendelésére készültek. A közel 160 darabos, szexuális (de nem pornográf és erőszakos) tartalmú rajzból álló kollekció lett Müller Imre olajképeinek alapja. Na, meg néhány pálinkának való (és szintén erotikus szimbolikát magán viselő) gyümölcs. Zichy munkáiból tizenhetet választott ki a művész, melyeket oly módon alkotott újra, hogy a képre fotórealista gyümölcsöket (szilva, barack, körte) „szerkesztett”; amik illeszkednek a grafikákon látható párok alakjához, mozdulataihoz. A nagyobb méretű képek aztán lekicsinyítve, az egyik helyi pálinkafőzde termékeinek címkéikre is rákerültek.

 Újragondolt Zichy-grafikák és szexualitás történet

Farkas Tibor, Nagy Réka és Müller Imre a kiállításnyitón

Mint azt Müller Imre a kiállításmegnyitón elárulta, az egész projekt egy szójátékról jutott eszébe: az ágyas pálinka és a valaki ágyasának lenni kifejezés volt a kiindulási alap. Így elsőként egy ágyas meggy pálinkához tervezett címkét, aztán arra gondolt, hogy folytatja a képsorozatot. Így nagyméretű olajképek, majd többféle pálinkásüveg-címke is született az ötlet nyomán.

Az esten ifjabb Farkas Tibor a pálinkafőzés rejtelmeibe, Nagy Réka klinikai szakpszichológus pedig korabeli műalkotások nyomán, a szexualitás történetébe avatta be a hallgatóságot. Elhangzott: az erotikához és a szexualitáshoz máshogy viszonyultak az ókorban, az egyház által „vezérelt” középkorban, a reneszánsz idején, később a szigorú viktoriánus korszakban és a 20. században. Ez utóbbi többek között Freud munkássága miatt is áttörést jelentett, hiszen a viktoriánus kor elfojtása után a neves pszichiáter nyíltan beszélt a szexualitás fontosságáról, illetve az ehhez kapcsolható mentális zavarokról.

Napjainkra utalva megjegyezte: sokszor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mindent tudunk a témáról, hiszen soha nem élhettünk ennyire szabadon, és soha nem lehetett ilyen mértékben hozzáférni szexuális tartalmakhoz, mint manapság. Mégis – ahogy praxisa során látja – nagyon tartózkodóak vagyunk, gyorsan zavarba jövünk, ha erről kell beszélnünk.

Erotika a pálinkásüvegeken

A mostani kiállítás alapjául szolgáló Zichy Mihály grafikákkal kapcsolatban elmondta, a festőművész egyenrangú félnek ábrázolta a férfit és a nőt, ami 19. századi viszonylatban nagyon pozitív és formabontó dolognak számított. A grafikák finoman erotikusak, szépen rajzoltak, nincs bennük agresszió, alávetettség, és nem a nők megalázásáról, uralásáról szólnak; mint oly gyakran az ehhez hasonló tartalmú képek. (Sokszor még ma is.) Zichy emiatt – egy az 1900-as évek elején, Budapesten rendezett kiállításán – kapott is bőven kritikát.

A szakember elmondta: az erotika és a szexualitás az ember testi/lelki jólétének részét kell, hogy képezze. Ezt elméletileg jól tudjuk, ám a hétköznapokon a kibeszéletlenség és az elfojtás még mindig sok frusztrációt, mentális panaszt okoz. Ezért is fontos minél több fórumon beszélni a témáról.