Néprajz

Március 28-ig látható a zalaegerszegi Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóházban „Az én babám lakodalmast játszik” címmel a népviseleti babák kiállítása.

Emlékkonferenciát szerveztek a Göcseji Múzeumban dr. Szentmihályi Imre (1924-1986) néprajzkutató, múzeumalapító- és igazgató születésének 100. évfordulója alkalmából.

A József Attila Városi Tagkönyvtár és a Lokálpatrióta Klub közös rendezvényén az őrségi székhelyű művészeti szalon, a Szeparé mutatkozott be, felelevenítve hatéves működésük több jeles eseményét.

Tizenkét rövid előadást hallgathattak meg az érdeklődők a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának Pillanatképek című rendezvényén. A délutáni szimpóziumon a Göcseji Múzeum, a Göcseji Falumúzeum és a Mindszentyneum munkatársai számoltak be az elmúlt év friss kutatási eredményeiről, valamint a legkedveltebb kiállításokról, programokról.

Még január végéig látogatható Keszthelyen a másfél éve nyílt, Igaz vót ám! – Egy vállusi summás asszony mesevilága című időszaki kiállítás, mely egy vállusi asszony meséiből válogat, és interaktív módon dolgozza fel azokat. A tárlat a Magyar Géniusz Program első rendezvénye az országban.

Tíz éve hunyt el Szelestey László újságíró, néprajzkutató, néprajzi gyűjtő. Emlékét, munkásságát, személyiségét a zalaegerszegi Gébárti Regionális Népi Alkotóházban idézték fel, ahol 2019 óta az általa gyűjtött anyag egy része állandó kiállítással bír, emlékeztetve a népművészet egykori fénykorára.

Ritka népművészeti ág művelőjével büszkélkedhetünk Zalaegerszegen. Némethné Balogh Ildikó népi iparművész egy elfeledett, archaikus tevékenységgel, az ütőfás mézesbábossággal foglalkozik.

Van, aki gyógyszernek, van, aki „folyékony télikabátnak”, mások meg búfelejtőnek használják. Akárhogy is, a pálinka hosszú ideje része Magyarország (gasztro)kultúrájának. A pálinkafőzés története azonban nem volt konfliktusoktól mentes.

Hetvenöt éve hunyt el a nemesrádói születésű Gönczi Ferenc néprajzkutató, a zalai és somogyi népszokások, népművészeti tárgyak lelkes gyűjtője, a göcseji és hetési nép jellemének tanulmányozója.

Borászat nem működhetett volna a múltban olyan kádármesterek nélkül, akik kiválóan értették a szakmájukat, és nem utolsósorban szép hordókat készítettek. Kocsis József ilyen szakember volt, a szerszámaiból, valamint az általa készített eszközökből Reziben múzeum nyílt.

Kiss István György (1947-2018) néptáncoktató, néprajzi gyűjtő értékes hagyatékából válogat az a kiállítás, mely a zalaegerszegi Gébárti Regionális Népi Alkotóházban látható kis megszakítással január végéig.

A Göcseji ősz című kiadvány szerzőjének, a zalaegerszegi skanzen munkatársának, Balaton Lászlónak a vezetésével rendeztek az őszi szünetben több alkalommal tematikus sétát a porták között. A rendezvény sikerrel zárult, az érdeklődők remélhetik a folytatást.

A madarak és fák napja (május 10.), valamint „a rajzolás világnapja” (május 16.) alkalmából Kiss Nóra néprajzos-muzeológus tartott előadást a népművészetben fellelhető madárábrázolás fejlődéséről és jellegzetességéről, a Göcseji Tudásközpont hagyományőrző napján.

Tematikus programokat és tárlatvezetéseket szervezett az adventi időszakban a Göcseji Múzeum. A karácsonyra hangoló rendezvényeken többek között az ünnepi öltözködésről, a díszes asztalterítékekről hallhatott előadásokat a közönség, de képeslapokat is készíthettek egy workshop keretében. Sőt, az egyik tárlatvezetés végén a látogatók egy korabeli családi süteményreceptet is kaptak útravalóul.

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület alelnöke, Nagy Béla fafaragó népi iparművész az idei Mesterségek Ünnepén részesült a Népművészet Mestere kitüntető címben. A kézműves mestert korábban már Király Zsiga-díjjal is elismerték. Ennek kapcsán kerestük fel az általa vezetett, hagyományossá lett ősz eleji fafaragó táborban Gébárton.

A húsvéti időszak apropóján ezúttal egy kálváriát ábrázoló türelemüveget választottak a hónap műtárgyának. A Göcseji Múzeum néprajzi gyűjteményéből származó üvegtárgyat a polgármesteri hivatal aulájában tekinthetik meg a látogatók.

A zalai ember alapállapota, hogy van hegye. Nagyjából ezzel a „tételmondattal” indult a Múzeumi Esték rendezvénysorozat legutóbbi előadása, mely a szőlőhegyek rejtett világába kalauzolta a hallgatóságot.

Az elmúlt egy évben csak néhány hónapig fogadhatott látogatókat a Göcseji Falumúzeum. Tavaly nyáron főleg a bakancsos turisták találták meg a skanzent. A zárvatartás ellenére az élet és a munka nem állt meg. Május 15-étől pedig újra megnyílhatnak a kapuk; egyelőre a védettségi igazolvánnyal rendelkezők és a velük érkező kiskorúak léphetnek be az intézmény területére.

A Zala Múltja Hagyományőrző Egyesület kiadásában és ötlete alapján jelent meg a Göcseji ősz című kifestő- és foglalkoztatófüzet, mely a Göcseji Falumúzeumot mutatja be játékos formában.