Néprajz

A közel ötszáz lelkes Nagykutason minden évben a 28 esztendeje épült faluház átadásának jubileumán tartjuk a falunapi rendezvényt, amit idén a járványhelyzet miatt el kellett ugyan halasztanunk, de nem odáztuk el a XXI. Hegyi Búcsúünnepet, amit a Községünkért Alapítvány (KA) szervezett. A szabadtéri ünnepi szentmisét Gyöngyös Balázs helyi plébános celebrálta – mesélte Ferenczné Baumgartner Éva polgármester.

Hetési viseletek, szőttesek láthatók augusztus 4-ig a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben a Zala Megyei Népművészeti Egyesület rendezésében. Az egyedi kultúrkincs több évtizede folyó értékmentő és visszatanító munkának köszönhetően van jelen még ma is.

Táncházba várta az érdeklődőket a Tarsoly Erdélyi Mezőségért Egyesület szervezésében. A Gazdasági Főiskola adott otthont a programnak, ahol egy rövid előadás szólt a néptánc lelkületéről is. Az élőzenét a szamosújvári (Erdély) Ördöngös Zenekar szolgáltatta.

Különösen vidám hangulatú könyvbemutatóra került sor a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A 20 év halogatás után napvilágot látott muravidéki népzenét feltáró kötet bemutatója nótás-dudás kíséretet kapott.

Márton napjához nemcsak számos népszokás, hanem időjárásjóslási hagyományok is kötődnek. Elődeink úgy tartották, ha Márton napján a lúd jégen jár, akkor karácsonykor sárban botorkál. Ha viszont november 11-én napos az idő (vagyis Márton nyara van), akkor igen kemény, hideg tél következik.

Első alkalommal mutatta be kamarakiállítás keretében gyűjteményének egy részét a Zala Múltja Hagyományőrző Egyesület. A régi tárgyak felkutatására és felújítására fókuszáló civil szervezetnek „Zala múltbéli kincsei” címmel nyílt tárlata az Apáczai Művelődési Központban.

Az Öngyilkosság Megelőzési Világnaphoz kapcsolódva a Zalai Mentálhigiénés Egyesület regionális találkozót szervezett a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (elérhető: 116-123), számára és a témához kapcsolódó előadásokkal kívánta segíteni a prevenciót. Zaleczky Elza, a szervező egyesület elnöke a miérteket boncolgatta előadásában. Marx Mária etnográfus a néprajzi vonatkozásokat hozta fel a 19.-20. század fordulójáról, míg dr. Baracskai Zsolt pszichiáter szakorvos a média és a zene hatásáról beszélt a szuicidum kapcsán.

Tudta, hogy az első tervek szerint a falumúzeum a Május 1. ligetben épült volna fel? Na, és azt, hogy a csödei haranglábat egy másik haranglábért cserébe adták át egykoron a készülő skanzen számára? Idén 50 esztendős Magyarország első szabadtéri néprajzi múzeuma, a Göcseji Falumúzeum.

A paraszti világ állattartó hagyományait és az egykori állatvásárok hangulatát idézte meg a Göcseji Falumúzeumban szombaton megrendezett Nálatok laknak-e állatok? rendezvény.

A paraszti világ állattartó hagyományait és az egykori állatvásárok hangulatát idézte meg a Göcseji Falumúzeumban szombaton megrendezett Nálatok laknak-e állatok? rendezvény.

Csipke „pókháló” takarja az év végén az Apáczai Művelődési Központ kiállító terét. A Zala Megyei Értékek közé sorolt Pannónia csipke történetét és néhány felhasználási területét mutatja be a január 3-ig látható tárlat. A több mint 100 éve Nagykanizsán született kézműves kincs újrafelfedezése a kiállító, Románné Hadri Veronika népi iparművésznek köszönhető.

Kétnapos konferencián vitatták meg a szakemberek a szabadtéri múzeumok gyűjteménykezelésének aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseit. A rendezvénynek a hagyományokhoz híven a Göcseji Falumúzeum adott otthont. A tanácskozáson nemcsak hazai, hanem szlovén és ukrán intézményvezetők, muzeológusok, is részt vettek.

A Kertvárosi Vigasságok rendezvényen mutatkozott be a közelmúltban alakult Zala Múltja Hagyományőrző Egyesület. Az Apáczai Csere János Művelődési Központ udvarán megrendezésre kerülő családi hétvégén több tucat korabeli használati tárgyat nézhettek meg az érdeklődők.

Becsengetés előtt címmel szervezett szakmai napot pedagógusok számára a Göcseji Múzeum. A rendezvény a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések” elnevezésű projekt keretében az intézmény aktuális múzeumpedagógiai kínálatával ismertette meg a tanárokat.

Gyerekkora óta gyűjti a régi tárgyakat, mint meséli nagyapjától örökölte ezt a szenvedélyt. Mára már szép kis kollekcióval büszkélkedhet Papp Tamás, zalaegerszegi asztalos, akinek több száz, főleg a 20. század első feléből származó régisége van.

Bármilyen furcsán és provokatívan is hangzik, nincs göcseji népviselet. Még akkor sem, ha a Google kereső egy sor találatot hoz fel a témára; köztük piros/fekete ruhába öltözött alakokat.