Irodalom

Harmadik alkalommal adták a megyei könyvtárban a Kalliopé-díjat. A magyartanároknak járó elismerést a zalaegerszegi kötődésű, jelenleg Párizsban élő Csősz Katalin alapította 2020-ban, mégpedig édesapja, a közismert pedagógus, magyar-történelem szakos tanár, Csősz József (1938-2019) emlékére.

Szendrey Júliáról hosszú ideig keveset tudtunk, annál is inkább, mert a történelmi emlékezet Petőfi Sándor excentrikus feleségeként, majd hűtlen özvegyeként emlékezett rá. Pedig sokkal több volt ő, mint Petőfi felesége; költő, író, műfordító, a korszak egyik publikáló szerzője, aki ráadásul elsőként fordította le Andersen meséit Magyarországon.

Az Országos Könyvtári Napok keretében a József Attila Tagkönyvtár vendége volt Péntek Imre József Attila-díjas költő, akivel Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész beszélgetett, a 80 éves író legutóbb megjelent, „Elpergő évek” című önéletrajzi könyve megjelenése kapcsán.

Augusztus 11-13. között ismét megrendezésre kerül Zala megye legapróbb helyszínének legszínesebb kulturális fesztiválja, a Margófeszt. A 300 lakosú Szentgyörgyváron irodalmi és színházi programokkal, koncertekkel, slam poetryvel, kiállításokkal, filmvetítésekkel várják az érdeklődőket.

Egy barát elvesztéséről, írásról, kiégésről, sőt egy-egy könyv megjelenésének körülményeiről is szó esett Karafiáth Orsolya író, költő legújabb regénye kapcsán. A szerző az Ünnepi Könyvhét keretében látogatott Zalaegerszegre.

A Legyen Zala! pályázat zsűrizett alkotásai olvashatók és láthatók a Pannon Tükör legfrissebb lapszámában, melyet a közelmúltban mutattak be a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

Hamarosan megnyílik a Göcseji Múzeum új állandó kiállítása, és ugyanezen a napon posztumusz díszpolgári címet kap Czobor Mátyás, a város 1918-36 közötti polgármestere. A két dolog annyiban függ össze, hogy az új kiállítás részletesen foglalkozik az egykori városvezető személyével, hivatali időszakával.

A magyar költészet napja alkalmából egy olyan előadóval beszélgettünk, akinek kellemes orgánumával szinte mindenki találkozott már, ha nem szavalat közben, akkor tévé- vagy rádióbemondóként, rendezvényszervezőként, vagy a sajtó munkatársként.

Április 7-től láthatja a közönség a zalaegerszegi Art Moziban a Frici&Aranka című magyar filmet, mely Karinthy Frigyes író, költő és Böhm Aranka orvos házasságát, szenvedélyes kapcsolatát és nyugodtnak nem éppen nevezhető mindennapjait mutatja be.

A Költészet világnapja (március 21.) alkalmából a kortárs versekről beszélgettek az Apáczai tagkönyvtárban működő Könyvbarát Körben. A téma egyik elkötelezettjét is meghívták vendégségbe, D. Varga Ádámot, a Hevesi Sándor Színház színművészét, aki dramatizálta és rendezte a kizárólag kortárs versekre és dalokra épülő „Közel a jóhoz” című darabot.

A Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével kitüntetett, Pro Urbe Zalaegerszeg,- Radnóti- és József Attila-díjas költő, író, kritikus, újságíró Péntek Imre 80. születésnapját ünnepelték a József Attila Városi Tagkönyvtárban.

Vidéki élet és fővárosi lét, hagyományok és kortárs irodalom. Emberi sorsok, küzdelmek; a sértettségtől a harmóniáig. Grecsó Krisztián József Attila-díjas író, költő volt a vendége a Zalai Falvakért Egyesület „Nők a nőkért – Mi. Nők. Egymásért, együtt” című rendezvénysorozatának.

Tamási Áron emlékezete címmel irodalmi délelőttnek adott otthont a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. Az eseményt a február 18-i magyar széppróza napja alkalmából rendezték meg.

Már önmagában az is ritkaságnak számít, hogy a Csatár feletti égbolt színei egy ruhán nyerjenek végső értelmet. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy ez a bizonyos ruha egy könyvborítóra is rákerült, akkor sejthetjük, hogy valami különlegességről, megismételhetetlen dologról van szó.

Tavaly ünnepeltük volna Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulóját, ám a járvány miatt az idei esztendőre csúszott át a megemlékezés. A témával kapcsolatban néhány héttel ezelőtt történeti konferenciát rendeztek a város dísztermében, most pedig a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Zala Megyei Tagozata a Deák-könyvtárral, valamint a Zrínyi-gimnáziummal közösen szervezett tanácskozást.

A Deák Ferenc Technikumban (vagy korábbi nevén Deák SZKI-ban) eltöltött több évtizedes pedagógiai munkájáért elismerésben részesült Bubits Tünde magyar-ének szakos tanár, a Pannon Tükör folyóirat főszerkesztője.

Nincs semmi meglepő abban, hogy Nagy Betti legújabb verseskötetének az a címe, hogy Na, én léptem. Mert ez olyan „bettis”. Ez a lazaság, meg ez a ki-és elvonulás a városból, vagy a társadalomból (legyen az a szocialista, vagy a fogyasztói), a badacsonyi hegyre meg a saját csendjébe.

A történetet mindenki ismeri, hiszen generációk óta kötelező olvasmány. Nagy vonalakban talán még azok is fel tudják idézni, hogy miről szól a sztori, akik annak idején sumákoltak magyarórán és a kezükbe sem vették Molnár Ferenc regényét.