Lakótelepi ködlovagok történetei

Megjelent Balaton László novelláskötete

Elsőként Balaton László prózai műveiből állítottak össze egy válogatást. A kötetbemutatón – melyet ezúttal az online térben kísértünk figyelemmel – Kiss Gábor könyvtárigazgató elmondta: a Deák+kert portál létrejöttét 2018-ban az azóta sajnálatos hirtelenséggel elhunyt Tóth Imre költő, könyvtáros kezdeményezte. Vers, próza, tanulmány, kritika egyaránt megtalálható az oldalon, de tehetséggondozással is foglalkoznak a szerkesztők. Tóth Imre halála után Gyenes Imre és Kocsis Tamás vette át a stafétabotot, ezért ők szerkesztették Balaton László most megjelent „Kert és város – Ködlovagok flaszteren” című könyvét is. A kiadvány létrejöttében Tóth Renáta, a könyvtár igazgatóhelyettese, valamint több szponzor nyújtott segítséget, a grafikai terveket pedig Orbán Ildikó készítette.

A novelláskötetről, Balaton László írói munkásságáról, na és a címadás nehézségeiről Gyenes Imre és Kocsis Tamás faggatták a szerzőt. Elhangzott: Balaton László évek óta publikál a Deák+kertnek, főleg novellákat, de versei is jelentek meg már. Nem ez az első kötete: a Göcseji Falumúzeum munkatársaként több gyermekeknek szóló könyv, és módszertani kiadvány köthető a nevéhez. Viszont ez az első felnőtteknek szóló prózagyűjteménye. A szerző Tóth Imre révén került kapcsolatba az irodalmi portállal, aki szívesen közölte novelláit.

Gyenes Imre, Balaton László és Kocsis Tamás (Fotó: DFMK/Tóth Renáta)

A Kert és város cím – mely előbb csak munkacím volt, majd kompromisszumos megoldásként ez maradt a végleges főcím is – akár a honlap nevére is utalhat. Balaton László elárulta: sok novellának régi kertvárosi történetek adták az alapját, hiszen fiatal korában ebben a városrészben élt. De a cím arra is reflektál, hogy a szerző városi gyerek létére, büszke kerttulajdonossá vált.

A kicsit misztikusnak tűnő Ködlovagok flaszteren alcímmel kapcsolatban elhangzott: jórészt lakótelepi sztorik olvashatók a kötetben. A ködlovagok olyan emberek, akik vagy egy-egy kocsmázás után eltűnnek az éjszakában, de akár olyan tehetségek is lehetnek, akiknek a neve sajnálatos módon elfelejtődik. A történetek főszereplői szinte egytől egyig „lecsúszott egzisztenciájú” figurák. Nem kizárt, hogy az életüket talán önmaguk rontották el. Az író szerint nincs ma szócsövük ezeknek a lecsúszott, sokszor magányos, nehéz sorsú férfiaknak. A novellákkal ezt a hiányt szeretné pótolni a szerző. A figurák ugyanakkor mindenki számára ismerősek, mert a hétköznapokon gyakran látjuk őket.

Gyenes Imre szerint a szövegek erősen idézik a ’70-es évek hangulatát, jellemző rájuk a leírás pontossága, az idősávok váltakozása, a váratlan befejezés és az önéletrajzi ihletettség. Utóbbi annak ellenére igaz, hogy a szerző a szóban forgó időszakban csak néhány évet élt. Balaton László azt mondta, valóban vonzódik a ’70-es, ’80-as évek lakótelepi környezetéhez a „szürkeséghez” a „flaszterhez”. Érez egyfajta nosztalgiát a korszak és annak jellegzetes figurái iránt. De – mivel gyerekkora óta lelkes focirajongó – a lelátók világának hangulata is megjelenik a történetekben. Mint ahogy a hol tragikus végű, hol reménytelennek tűnő szerelem is.

A kötetet fellapozva akár az is bevillanhat, hogy ha létezik női irodalom, akkor itt afféle férfi irodalmat tart a kezében az olvasó, hiszen a szereplők, a helyszínek, az események és történések mind-mind a férfilét nehézségeit (néhol alantasságait) tárják elénk. És egyáltalán nem a jól fésült, magas státuszban lévő, parfüm illatú macsók világa elevenedik meg. Kritikaként Gyenes Imre részéről el is hangzott, hogy a női jellemek nincsenek kidolgozva a szövegekben. Csak a férfiak gondolatain, kapcsolatain – vagyis egyfajta szűrőn – keresztül jelenik meg a nő. Pedig egy író néha más perspektívából is szemlélhetné a világot. 

A szerző erre viccesen azt felelte, hogy ezt veszélyes pályának érzi, hiszen a nőket szinte lehetetlen megismerni. Összességében pedig úgy látja, hogy a férfi problémákról kevesebb szó esik napjainkban, különösen igaz ez a szóban forgó alacsonyabb társadalmi helyzetben lévőkre. Ennek a „lecsúszottabb” rétegnek az életét szeretné bemutatni irodalmi eszközök segítségével. Szándékosan nem hívja őket kisembereknek, mert szerinte csak emberek vannak, nagy történetekkel; melyekkel nem mindig vidámak. Az viszont tény, hogy előbb-utóbb hozzá kell fognia a női karakterek kibontásához is. Ez a következő időszak egyik feladata.

A tanulás amúgy sem áll távol tőle: a lelátó és a foci világát kissé hátrahagyva – férj és családapa szerepei mellett – jelenleg a Brenner János Hittudományi Főiskola hallgatója. De azért dédelget egy olyan álmot, hogy a foci világát egyszer beleszövi egy önálló novelláskötetbe.