Irodalom

Megalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Zala Megyei Tagozata. Az országos szervezetnek korábban már működött itt csoportja, Németh József irodalomtörténész, egykori múzeumigazgató vezetésével, ám nyugdíjba vonulása után nem szerveződött újjá a tagozat.

Azt elvileg mindenki tudja (ha azóta el nem felejtette), hogy milyen egy-egy kötelező olvasmányhoz olvasónaplót írni. A szöveg feldolgozására, értelmezésére, sőt élményszerűbbé tételére azonban ma már vannak ötletesebb, színesebb módszerek is. A gyerekek nyilván ez utóbbiakat szeretik jobban.

Ady Endre születésének 142., halálának pedig 100. évfordulójára emlékeztek a minap a róla elnevezett zalaegerszegi iskolában. Az eseménnyel egyúttal lezárult a januárban induló Ady100 emlékév is.

1956-ban született, és ez a tény afféle bűvös számként van jelen az életében. Részben azért, mert ha gyerekkorában kimondta születési évszámát, annak volt valami sötét, fenyegető kisugárzása. Másrészt meg azért, mert a forradalom idején lakóhelyük környezetében lövöldözés volt, sokan meghaltak, szülei pedig pincében bujkáltak vele.

Szüleik még építették a rendszert, őket már úgy „manipulálták” a mozgalomba; ezért hazugságban nőttek fel. Az 1980-as évek szubkultúrája (legyen szó zenéről, színházról, filmről, vagy képzőművészetről) többek között erre a hazugsághalmazra reagált.

Házhoz ment a vers a költészet napján, vagyis egészen pontosan az iskolákhoz. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár kezdeményezésére a "Könyvtárosok legkedvesebb versei" a gyerekekhez kerültek egy kis kötetben, de a diákok is megajándékozták a felnőtteket egy-egy általuk kiválasztott költeménnyel.

Lázár Ervin (1936-2006) életét és munkásságát eleveníti fel az a tárlat, mely a közelmúltban nyílt meg a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A Móra Könyvkiadó vándorkiállítása interaktív, játékos formában állít emléket a meseírónak, „Négyszögletű kerek” címmel.

A közelmúltban jelent meg a Pannon Tükör folyóirat legújabb száma, melyet a Belga sörözőben vehettek kezükbe először az olvasók. Az eseményen sor került egy kötetbemutatóra is. L. Simon László költő, országgyűlési képviselő 2017-ben megjelent Körbejárni a hazát című esszégyűjteményét ismerhette meg a közönség.

Egyszerre feleség, 20. századi modern, dolgozó nő, törékeny alkatú, ám kemény kritikus és érzékeny, lírai lélek. Valójában egy huszonéves csaj a harmincas évekből. Kávéházakba jár, írókkal diskurál, hülyül a haverokkal. És bele van zúgva Mikbe. Vagyis Radnóti Miklósba.

A közelmúltban jelent meg Szálinger Balázs József Attila-díjas költő, drámaíró legújabb kötete, a 361º. A keszthelyi születésű, gyermekkorát Alsópáhokon töltő szerző a minap Zalaegerszegen mutatta be a negyven verset tartalmazó könyvet.

A próbateremként funkcionáló, egykori Zrínyi úti bőrdíszmű üzemből indult a kezdeményezés, innen ered a rendezvény neve is: Díszművelődés. Bár a legelső összejövetel még Lar Pour L’art néven futott. 2014-15-ben Hajdu Eszter és Nagy Csaba volt az ötletgazdája és szervezője a fiatal alkotókat felsorakoztató összművészeti fesztiválnak.

Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész legújabb kötetét, a szintén József Attila-díjas Péntek Imre költőről szóló kismonográfiát az elmúlt héten mutatták be Zalaegerszegen.

Van benne komorság, de ironikus nyelvi játék is. A szövegekre jellemző a töredezettség, hiányosság, mintha valaki elhallgatna valamit. Sőt, már a kötet címe is bizonytalanságot sugall: Készülődés.

Az alkonykapcsoló egy érzékeny szerkezet. A sötét hatalmával működik: vezérli a közvilágítás ki- és bekapcsolását. Majdnem annyira érzékeny, mint egy lírai költemény, ami a sötétséggel és világossággal, élettel és halállal játszik. Legalábbis szavakban, képekben.

Másfél éve fogott tollat (billentyűzetet) és novelláival gyorsan tetszést aratott. A kisemberek napi életképei, a gyerekként megélt ’80-as évek Kertvárosa és a göcseji néphagyomány a kedvenc témája. Balaton Lászlóval beszélgettünk.

A nőket és az időt nem érti leginkább, előbbieket főleg. Ezért is született meg a Patakpart című balladakötet. Traumák, krízisek, férfi-nő viszonyok. És a múló idő, aminek szép szimbóluma maga a patak.

Maratoni versolvasással, irodalmi műsorokkal, és a hagyományos Posztolj verset az utcára akcióval ünnepelte a város április 11-én a Magyar Költészet Napját.