Dr. Kostyál László

Kiállítással és kötetbemutatóval ünnepli 80. születésnapját Miklosovits László zalaegerszegi születésű grafikusművész, illusztrátor. Az alkotó munkáiból a Keresztury VMK Gönczi Galériájában nyílt kiállítás.

Negyvenéves a zalaegerszegi Ady-iskola rajztagozata. A jeles évforduló alkalmából a Göcseji Múzeum első emeleti kiállítótermében nyílt retrospektív tárlat az egykori és mai rajztagozatos általános iskolás diákok munkáiból.

Kilencvenedik születésnapja alkalmából köszöntötték Németh János Kossuth-díjas keramikus- és szobrászművészt, a nemzet művészét. A jeles évforduló alkalmából jubileumi tárlata nyílt a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

Tudományos kutatás, tudásátadás, közösségi élmény és sokszínű programkínálat; nagy vonalakban ezek a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának ez évi célkitűzései. A részletekről a Göcseji Múzeumban tartottak sajtótájékoztatót az igazgatóság alá tartozó tagintézmények vezetői.

Hetvenöt éve hunyt el a nemesrádói születésű Gönczi Ferenc néprajzkutató, a zalai és somogyi népszokások, népművészeti tárgyak lelkes gyűjtője, a göcseji és hetési nép jellemének tanulmányozója.

Folytatódott a Múzeumi kerengő, melyen ezúttal a szüret, illetve a szőlőtermesztés zalai és dunántúli hagyományait elevenítették fel a muzeológusok.

"Át a tű fokán, keresztül hét tengeren..." címmel nyílt kiállítása Németh Miklós zalaegerszegi grafikusművésznek az Apáczai Művelődési Központ galériájában. A tárlat a Kultúrházak éjjel-nappal rendezvénysorozat részeként látható, és a művész munkásságának elmúlt harminc évéből válogat.

Első ízben hirdették és szervezték meg Zalaegerszegen a Zala Vármegyei Tárlatot, mely – mint a neve is jelzi – a megye területén élő és alkotó képzőművészek munkáiból válogat.

Laczkó Gyula, a 19. század végén, 20. század elején élt festőművész alkotásait keresi a Göcseji Múzeum. A Facebookon közzétett felhívásban arra kérik a lakosságot, hogy ha van valakinek a birtokában, nappalija vagy hálója falán, háza padlásán a mellékelt szignóval ellátott festmény, jelezze azt a múzeumnak.

A pölöskei vár legkorábbi időszakától kezdve, a török koron át a Széchényiekig, majd az erődítmény pusztulásáig (18. század) foglalja össze a Zalai kismonográfiák sorozat 11. száma a szóban forgó település egykori várának múltját.

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be a Zalaegerszegi Füzetek várostörténeti kiadványsorozat 18. számát. A kötet a 2021-es „Zalaegerszeg nevezetes személyiségei a 19-20. században” című tudományos konferencia előadásait tartalmazza, bővített változatban. A könyv – melynek kiadója a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány volt – ugyanezzel a címmel látott napvilágot, Kiss Gábor főkönyvtáros szerkesztésében.

Kisebb méretben és kevesebb oldalon, de megjelent a Pannon Tükör idei első száma. A folyóiratot a 2022-es Egymondatok kötettel együtt mutatták be a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

Hajó, vasút, velocipéd, motor, bérautó, sőt a római kori Borostyánkő-út is szóba került a Múzeumi Kerengő legutóbbi rendezvényén. A Göcseji Múzeum harmadik alkalommal hirdette meg a gyertyafényes, rendhagyó tárlatvezetést, mely ezúttal a közlekedésről szólt.

Legtöbben művészettörténészként ismerik, pedig régész-művészettörténész szakos egyetemi hallgatóként érkezett egy zalai ásatásra negyven évvel ezelőtt. Aztán hamarosan a Göcseji Múzeum pályakezdő művészettörténésze lett. Később az intézmény igazgatóhelyettese, 2020-tól pedig igazgatója.

Bálint-napon, azaz február 14-én várta a közönséget a második „Múzeumi kerengő” elnevezésű gyertyafényes séta. Mint arról már beszámoltunk, a Göcseji Múzeum új sorozata öt műtárgyat mutat be valamilyen téma apropóján az intézmény kiállítótereiben. A program ötletét az energiaválság adta.

A közelmúlt régészeti feltárásairól, a Göcseji Múzeum és a skanzen elmúlt egy évének programjairól, a Mindszentyneum első néhány hónapjának eredményeiről, valamint új kutatási témákról is beszámoltak a „Pillanatképek 2023” című minikonferencián. A Göcseji Múzeum vezetése 2019 óta szervezi meg a rendezvényt, melynek célja, hogy az éves munka egy-egy szeletről színes előadások keretében számoljanak be a közönségnek.

A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben egy hónappal ezelőtt megnyílt, In Memoriam Bedő Sándor című kiállítás zárásaképpen mutatták be azt a képes albumot, mely a képzőművész pályafutását és legfontosabb műveit foglalja össze.

In memoriam Bedő Sándor címmel nyílt kiállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Öt évvel ezelőtt hunyt el ugyanis a város közismert festőművésze, a Kölcsey-gimnázium nyugalmazott rajztanára.

Bár a 20. század elején szülővárosában, Kaposváron először sikertelenség fogadta, mégis ő lett a 19-20. század fordulójának egyik festőóriása, akit nemzetközi szinten is elismernek, sőt művei a mai napig jól forognak az aukciókon.

Kilencven évvel ezelőtt, 1931 októberében avatták fel Zalaegerszegen Csány László vértanú szobrát. Már a szoborállítás története, sőt viszontagsága is érdekes, hiszen az ötlettől (Borbély György 1904-ben tett rá javaslatot) a megvalósulásig 27 év telt el. A napokban rendezett közgyűjteményi konferencián azonban más elemzési szempontok mentén esett szó a köztéri alkotásról.