Dr. Kostyál László

A közelmúlt régészeti feltárásairól, a Göcseji Múzeum és a skanzen elmúlt egy évének programjairól, a Mindszentyneum első néhány hónapjának eredményeiről, valamint új kutatási témákról is beszámoltak a „Pillanatképek 2023” című minikonferencián. A Göcseji Múzeum vezetése 2019 óta szervezi meg a rendezvényt, melynek célja, hogy az éves munka egy-egy szeletről színes előadások keretében számoljanak be a közönségnek.

A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben egy hónappal ezelőtt megnyílt, In Memoriam Bedő Sándor című kiállítás zárásaképpen mutatták be azt a képes albumot, mely a képzőművész pályafutását és legfontosabb műveit foglalja össze.

In memoriam Bedő Sándor címmel nyílt kiállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Öt évvel ezelőtt hunyt el ugyanis a város közismert festőművésze, a Kölcsey-gimnázium nyugalmazott rajztanára.

Bár a 20. század elején szülővárosában, Kaposváron először sikertelenség fogadta, mégis ő lett a 19-20. század fordulójának egyik festőóriása, akit nemzetközi szinten is elismernek, sőt művei a mai napig jól forognak az aukciókon.

Kilencven évvel ezelőtt, 1931 októberében avatták fel Zalaegerszegen Csány László vértanú szobrát. Már a szoborállítás története, sőt viszontagsága is érdekes, hiszen az ötlettől (Borbély György 1904-ben tett rá javaslatot) a megvalósulásig 27 év telt el. A napokban rendezett közgyűjteményi konferencián azonban más elemzési szempontok mentén esett szó a köztéri alkotásról.

Néhány hete már új látvány fogadja a járókelőket a Várkör utcában, hiszen a Göcseji Múzeum felújítása és a vele szomszédos Mindszentyneum építése miatt átalakult az utcakép. Mindkét beruházás látványos szakaszába lépett.

Műfaji sokféleség, filozofikus tartalom, évtizedes alkotói pálya, szerénység és alázat. 70 éves lett Horváth László képzőművész, akinek a jeles alkalomból egész életpályáját bemutató kiállítása nyílt a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A tárlat emellett a folytonosságról is szól, hiszen a zsinagóga galériájának egyik szárnyában fia, Horváth László Adrián alkotásai láthatók.

Az eredeti példány 1919-ben készült, amit 1925-ben állítottak fel a budapesti Margitszigeten a Magyar Atlétikai Club sportpályája előtt. Egy dinamikus figurát láthatott a közönség: íját feszítő, izmos, mozgásban lévő férfialakot formált meg a művész. Később ugyanez a szobor Kaliforniába került, mert szemet vetett rá egy new yorki trösztelnök.

Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Barokk freskófestészet Magyarországon című kiadvány második kötete, mely Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye örökségét tárja az olvasók elé. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiadásában megjelent impozáns könyv több mint felét Zala megye emlékei alkotják, hiszen az itteni falvak bővelkednek a korszakból származó templomokban.

Elérte legmagasabb pontját a Göcseji Múzeum új épületszárnyának, a Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpontnak az építése. A bokrétaünnepségen részt vett Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár is.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából mutatták be azt az új albumot, mely Németh János Kossuth-díjas keramikusművész munkásságáról készült. Ezúttal kisplasztikáinak világába tehetünk egy látogatást. A „Megformálta a föld porából” című kötet egy TOP pályázatnak köszönhetően, az önkormányzat kiadásában készülhetett el.

Azt már megszokhattuk, hogy Kummer Gyula mérnök-tanár, a közösségi oldalán rendszeresen megörvendezteti ismerőseit egy-egy korabeli városképpel, hiszen hosszú évek óta gyűjti a Zalaegerszegről készült fotókat, képeslapokat. Néhány évvel ezelőtt a Lokálpatrióta Klub vendégeként be is számolt gyűjteményének legbecsesebb darabjairól. Sőt, a kollekció digitális változatát a múzeumnak adományozta.

A Zala Múltja Hagyományőrző Egyesület kiadásában és ötlete alapján jelent meg a Göcseji ősz című kifestő- és foglalkoztatófüzet, mely a Göcseji Falumúzeumot mutatja be játékos formában.

Szűk körű házi ünnepség keretében köszöntötték az államalapítás-, valamint a falumúzeum napját a skanzenben. Az ország első szabadtéri néprajzi parkja 1968. augusztus 20-án nyílt meg, így a nemzeti ünnep egyúttal a Göcseji Falumúzeum születésnapja is.

Helyi cégek és magánszemélyek segítségét és támogatását kéri a Göcseji Múzeum annak érdekében, hogy az év elején előkerült – Zalaegerszeg egykori vásárterét ábrázoló – 19. századi dagerrotípiát jogszerűen felhasználhassák, illetve bemutathassák az új állandó kiállításukon.

Már tavasszal megjelent, ám a koronavírus-járvány miatt csak most mutatták be hivatalosan a Képzőművészet Zalaegerszegen című albumot. Mint arról lapunkban már korábban beszámoltunk, dr. Kostyál László művészettörténész és Seres Péter fotográfus két évig zajló közös munkája nyomán készült el az impozáns kiadvány, mely a 19. századtól napjainkig mutatja be a városban született, vagy itt élő és alkotó, illetve innen elszármazott művészeket.

A koronavírus okozta járványt mindenki szorongással és nehézségekkel éli meg, ám a múzeum munkatársai már készülnek a jövőre. Hiszen a ma eseményei holnap történelemmé válnak. Éppen ezért a Göcseji Múzeumban már most elkezdődött a veszélyhelyzethez és a járványhoz kapcsolódó tárgyak, fotók és más „relikviák” gyűjtése, dokumentációja.

Idén hetven esztendős a Göcseji Múzeum, ám a járványügyi helyzet, és a múzeum Batthyány utcai épületének felújítása miatt az ilyenkor szokásos ünnepi rendezvények elmaradnak.

Buday Mihály festőművész „1848/49 szellemében” című tárlata nyílt meg a Zalaegerszegi Városi Rendőrkapitányság tanácstermében, csütörtökön. Ahogy a festőművész mondta, azért 13 festményből áll sorozat, mert a szabadságharc hősei mellett az aradi vértanúk emléke előtt is ki kívánta fejezni tiszteletét.