Fotótörténet

Balaicz Zoltán polgármester legutóbbi Facebook-bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy támogatja azt a kezdeményezést, hogy Zalaegerszeg egykori fényképész családjának - a Saly családnak - a sírhelyét védetté nyilvánítsa a város.

Zalaegerszegen még sokan emlékeznek a Saly családra, melynek tagjai a Batthyány utcában üzemeltették fotós műtermüket a 20. század elejétől szinte az 1980-as évekig.

Kevesen tudják, hogy augusztus 29-én ünnepeljük a magyar fotográfia napját. 1840-ben ugyanis ezen a napon készült hazánkban először olyan fotó (egy dagerrotípia), mely szabadtéri eseményt ábrázolt. Mint az az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján olvasható, a kutatók eddigi ismeretei szerint a jeles dátumig csak műtermi – jórészt portrékat és családi fotókat ábrázoló – képek készültek Magyarországon.

Milyen hasznos információkat tartalmaz egy korabeli fénykép és hogyan lesz történeti forrás belőle? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Fotografált történelem – Forrásértékű fényképek az MNL Zala Vármegyei Levéltárában című konferencia.

Régen volt már az természetes, hogy a mesterség apáról fiúra száll. A digitális kor, az okostelefonok világa bár a képiségre épít, mégis éppen a fényképészek megélhetését nehezíti. Ezért duplán is ritka egy olyan stabil családi vállalkozás, mely már a harmadik generációt vonzza és fotózás a profilja. Az 55 éves Kincses-műhelybe látogattunk.

Milyen többszörös transzformáció révén kerülhet Zalaegerszeg egyik garázsába a budapesti Ludwig Múzeum mesterségesen megvilágított kiállítóterének „színanyaga”? Nem csalással, nem ámítással; sokkal inkább analóg, digitális, majd manuális eszközök segítségével.

Bizonyára sokan őriznek otthon korabeli fotográfiákat, vagy képeslapokat. Sőt vannak, akik nagyobb gyűjteménnyel is rendelkeznek. A régi képek szakszerű tárolásával kapcsolatban viszont lehetnek hiányosságaink, pedig érdemes egy-két jó tanácsot megfogadni annak érdekében, hogy „házi” körülmények között is sokáig megmaradhassanak a felvételek.

Sokszor esik szó Zalaegerszeg egykori fotográfusáról, Serényi Árpádról, aki az 1920-as, ’30-as években (egészen 1941-ben bekövetkezett haláláig) töltötte aktív éveit a városban.