Simmer Lívia

Rendhagyó tárlatvezetésre és miseborkóstolóra invitálja a közönséget a Göcseji Múzeum január 25-én, a Pálosok című rendtörténeti kiállítás termeibe.

A zalaegerszegi Göcseji Múzeumban nyílt meg a Pálosok című rendtörténeti kiállítás. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend múltját bemutató vándorkiállítás anyagának jó része a Magyar Nemzeti Múzeumból indult körutazásra.

„A fehér barátok hagyatéka IV.” címmel rendeztek szakmai konferenciát pénteken a zalaegerszegi Mindszentyneumban. Mint azt a címben szereplő szám is jelzi, egy konferenciasorozatról van szó, melynek kezdete 2010-re nyúlik vissza.

Közösségi kezdeményezésre 2016-ban indult meg Zala megyében a pálos emlékek régészeti feltárása. Az ásatások eddigi eredményeiről és a közösségi régészettel kapcsolatos kérdésekről, Havasi Bálint régész, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese és Simmer Lívia, az intézmény régészeti osztályának vezetője számolt be a közelmúltban.

Egy projektnek köszönhetően „Pálos év” címmel kutatómunka és programsorozat indult a Göcseji Múzeumban. A részletekről sajtótájékoztatón számolt be az intézmény.

Néhány héttel ezelőtt a Göcseji Múzeum munkatársai ismét birtokba vehették otthonukat, hiszen lassan befejeződik a múzeum épületének teljes felújítása. Bár az állandó kiállítás terei még épülnek, az időszaki kiállítótér már alkalmas arra, hogy kisebb események színhelye legyen.

A Göcseji Múzeum legaktuálisabb feltárásairól tartottak közös sajtótájékoztatót az intézmény régészei. A bejárással egybekötött eseményre Sármelléken került sor, jelenleg ugyanis ott folyik az egyik legnagyobb kiterjedésű kutatás, mégpedig a tervezett M76-os út I. szakaszának végcsomópontja, valamint az autópálya mellé tervezett pihenőhely és benzinkút területén. A munkát a NIF Zrt. és a Várkapitányság Zrt. megbízásából végzi a múzeum csapata.

Első pillantásra én sem hittem el, hogy ez a szobrocska 6500 éves – mondta Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, a tesztpályán zajló ásatások vezető régésze azon a sajtótájékoztatón, ahol a múlt héten előkerült – i.e. 5. évezredből származó – idolt mutatták be a nyilvánosságnak.

Az idén először csatlakozott Magyarország az Európai Régészeti Napokhoz. Ennek keretében Zalaegerszegen a közelmúltban kiemelt középkori téglaégető kemencét lehetett megtekinteni a Göcseji Múzeum raktárépületében, a gyerekek számára pedig a lelethez kapcsolódó kézműves foglalkozást szerveztek.

Kiemelik, restaurálják, majd a Mindszenty-központ felépítése után egy állandó kiállítás formájában bemutatják azt a két középkori téglaégető kemencét, melyek 2017-ben kerültek elő a Göcseji Múzeum melletti területről.

Az idei Múzeumok éjszakája rendezvénysorozat is tartogatott várostörténeti érdekességet. A Zalaegerszegi Törvényszék folyosógalériájában került bemutatásra az a leletanyag, mely a bíróság épületének szigetelési munkálatai közben került elő még májusban.

Az elmúlt években országszerte egyre gyakoribbá vált, hogy múzeumok és múzeumbarát fémkeresősök együttműködnek; közösen kutatva a múlt értékei után. 2015. januárjától egy jogszabály értelmében csak engedéllyel lehet fémkereső eszközt használni. Ehhez a Járási Hivatal Építésügyi- és Örökségvédelmi Irodája adhat engedélyt. De a területileg illetékes múzeumtól is be kell szerezni a szükséges papírokat, az átvizsgálásra szánt földterület tulajdonosától pedig hozzájárulást kell kérni ahhoz, hogy valaki teljesen törvényesen űzhesse a hobbiját.

Újkőkori, késő réz- és késő bronzkori leleteket is találtak a Göcseji Múzeum régészei az épülő Járműipari Tesztpálya területén. A szakemberek az építkezések kezdete óta végeznek próbafeltárást a területen.

Előkerültek a város középkori plébániatemplomának, illetve a püspöki udvarháznak az építéséhez használt téglaégető kemencék. Legalább is a leletek alapján ezt feltételezik a Göcseji Múzeum szakemberei, akik a városvezetéssel közösen tartottak bejárással egybekötött sajtótájékoztatót a leendő Mindszenty-központ területén.

Hamarosan befejeződik a régészeti feltárás a leendő Mindszenty Emlékközpont területén. A szakemberek augusztus vége óta végeznek ásatásokat a Göcseji Múzeum mellett elterülő 900 négyzetméteres telken, melyen egykoron az egerszegi végvár egy része terült el.

Az egykori Egerszegi várat érintő területen még soha nem zajlott ekkora felületet érintő régészeti munka, s valószínűleg a következő évtizedekben nem is lesz rá lehetőség. Nem csoda, hogy mind a szakma, mind a nagyközönség kíváncsi a feltárásra – fogalmazott lapunknak Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum ásatásvezető régésze.