Digitalizáció

A zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár is csatlakozott az olvasást népszerűsítő Qulto LiteraTúra országos kihíváshoz. A Monguz Információtechnológiai Kft. létrehozott egy telefonra letölthető applikációt Qulto LiteraTúra néven, amelyen keresztül az érdeklődők irodalmi műveket és magyarországi helyszíneket köthetnek össze egy térképen, egy fotó és az adott könyvből vett idézet formájában.

Virtuálisan körbejárható a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum két ikonikus épülete, a Hencz-malom és a Zalacsébi fatemplom. A hírt az intézmény tette közzé a napokban a Facebookon.

A Z generáció médiahasználata, az „Instaköltészet” és a mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazása is napirendre került a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (DFMK) által szervezett országos szakmai napon.

Egykor a parki „mutogatós bácsik” jelentették a gyerekekre a veszélyt, ma viszont a bezárt szobaajtó mögötti, saját képernyős internetezés. Minderről és a digitális önvédelemről a Civil Védelmi Intézet Egyesület első programján beszélt Pöltl Ákos, közgazdász, családbiztonsági szakértő, a Pannon Egyetem munkatársa a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben.

Az Országos Könyvtári Napok keretében számos érdekes program várja az érdeklődőket ezen a héten a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Szerda délelőtt az Arcanum digitális adatbázis munkatársai tartottak előadást az online tudománytár történetéről, használatáról.

Keresztury Dezső költő, tudós, akadémikus, volt miniszter születésének 119. évfordulójára emlékeztek a róla elnevezett zalaegerszegi téren. Immár sok éve hagyomány, hogy szeptember elején az önkormányzat, a Keresztury nevét viselő intézmények, szervezetek, valamint a könyvtár és a Zrínyi-gimnázium (mint volt alma mater) koszorút helyeznek el a város díszpolgárának mellszobránál.

Az elektronikus könyvkiadás helyzetéről rendeztek fórumot a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében. A szakmai találkozó egyik moderátora Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója volt, aki ezúttal, mint a Magyar Könyvtárosok Egyesületének alelnöke vett részt beszélgetésen; képviselve a hazai közkönyvtárakat.

A saját hosszú távú oktatási stratégiájára – jövő, bizalom, biztonság, minőség, kreativitás, megbecsülés, hagyomány, közösség – építő Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Keszthelyi Asbóth Sándor Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája biztosított helyszínt annak a szakmai fórumnak, amelyen interaktív oktatási eszközökön gyakorolhattak az intézmény diákjai.

Vannak, akik vágynak rá, mások szerint meg nem is igazi munka ez, csak láblógatás. Sokan pedig magát a fogalmat sem ismerik igazán. Mert mi is az, hogy digitális nomád? A két szó így együtt azt sejteti, hogy valamiféle online térben jártas, vándorló életmódot folytató egyénről van szó.

Digitalizálták és kutathatóvá tették Zala megye egyik legjelesebb népdalgyűjtőjének, id. Horváth Károlynak a hagyatékát. A Muravidék autentikus népzenéjére koncentráló, tízezernél is több népdalt magába foglaló anyag jelentős része egy szlovén-magyar európai uniós pályázatnak köszönhetően vált elérhetővé.

Az a mindenki által jól ismert szöveg, hogy „Ezek a mai fiatalok…” nagyjából egyidős az emberiséggel. A három pont után pedig – némi fejcsóválás kíséretében – az adott korszak öregjei mindig panaszkodnak egy sort az adott korszak fiataljaira.

A „Folk Music Heritage” című projekt arra vállalkozott, hogy a Muravidék összegyűjtött népzenei kincsét a XXI. század embere számára hallgathatóvá, kutathatóvá tegye.

Az 1990-es, 2000-es évek új kihívások elé állították a könyvtárakat. Elég, ha csak két „bűvös” fogalmat említünk: digitalizáció és online térnyerés. Kicsit lesarkítva a dolgokat, a cédulás katalógustól az elektronikus böngészésen át kellett eljutni odáig, hogy ma már telefonra letölthető applikáció segíti az olvasót a dokumentumok keresésében.

Digitalizálásra kerül Zalaegerszeg egyik legnagyobb temploma, a Jézus Szíve ferences templom, vagy ahogy sokan ismerik, az olai templom. Bálizs Andrej építész, a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület tagja arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Digitális értéktárral, Gál Rolanddal összefogva afféle kísérletként, vagy referenciaképpen, egy Leica 3D szkennerrel mérik fel a templom belsejét, majd az épület külső formáját is.

A közgyűjteményi digitális stratégia részeként ötvennégy múzeum – köztük a Göcseji Múzeum – gyűjteményének válogatott anyagát fotózzák le szakavatott műtárgyfotósok. Cél, hogy a jövőben a világhálón is megtekinthetők és kutathatók legyenek a legbecsesebb tárgyak.

Tizedik alkalommal került sor a Zalaegerszegi Ifjúsági Kerekasztal PIKNIK programjára. Az évente megrendezett fórumon most is a fiatalságot érintő aktuális kérdésekről tárgyaltak, különféle – ifjúsági ügyekkel foglalkozó – szakágak közreműködésével.

Etikus hackerként a Kölcsey Ferenc Gimnázium 12 éves kort már betöltött diákjai azt is kipróbálhatták, milyen könnyű feltörni egy Facebook profilt a Digitális immunerősítő program (DIP) zalaegerszegi roadshowján, az Új Nemzedék Központ és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács közös rendezvényén.

„PR, marketing, kommunikáció a közgyűjteményekben” címmel tartott szakmai napot a Göcseji Múzeum. A találkozó a zalaegerszegi intézmény, valamint a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ közös szervezésében valósult meg.

Néhány, a 20. század elején élt középosztálybeli család mindennapjai, valamint utcaképek, szőlőhegyi hajlékok, de az I. világháború időszakából származó pillanatképek is szerepelnek azokon az üvegnegatívokon, melyek a Göcseji Múzeum és a Fortepan együttműködésének köszönhetően a közelmúltban kerültek digitalizálásra. A korabeli fotók egy része az Index internetes portál magyarországi megyéket bemutató sorozatának részeként debütált a hétvégén.

A digitalizáció és a legmodernebb technikák alkalmazása a bírósági munkát sem kerülheti el. Nem véletlen, hogy országszerte Digitális Nyílt Napokat szerveznek a törvényszékek saját munkatársaik ismereteinek bővítése céljából. Zalaegerszegen a közelmúltban zajlott le a bemutatókkal és workshopokkal tarkított rendezvény.