Kostyál László

Ötven év, 91 kötet; röviden ez a mérlege a Zalai Gyűjtemény könyvsorozat fél évszázados történetének. „Vidéki műhelyek – 50 éves a Zalai Gyűjtemény” címmel szervezte meg hagyományos levéltári napját a MNL Zala Vármegyei Levéltára a megyeszékhely dísztermében.

Hetvenedik születésnapja alkalmából jubileumi kiállítása nyílt Karner László festőművésznek a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. Az alkotó Szombathelyen született, a főiskolát is ott végezte, ezt követően 1977-ben költözött Zalaegerszegre.

Októberben folytatódik Zalaegerszegen az Utóvéd – Képzőművészeti terepasztal-beszélgetések előadássorozat. Tóth Norbert képzőművész, a program szervezője a művészettörténeti estek őszi/téli szezonjának előadóiról tájékoztatta lapunkat.

A kellemes időtöltést, a kötetlen kikapcsolódást, szórakozást szolgálta az alsórajki hagyományos falunap. A településen ezt megelőzően a falu szülöttére, Kisfaludi Strobl Zsigmondra emlékeztek.

Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) életének főbb állomásai, legjellegzetesebb alkotásai, valamint szabadkőművessége is szóba került a legutóbbi Múzeumi kerengőn, mely a 140 évvel ezelőtt született szobrászművésznek állított emléket.

Tájak-Fények-Színek címmel nyílt tájképekből válogatott tárlat a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Az augusztus 31-ig látogatható kiállításon Barabás Miklós, Szinyei Merse Pál, Egry József, Csók István, Vaszary János alkotásaira is rácsodálkozhatunk. A kiállító 29 művész között négy zalaegerszegi alkotó is helyet kapott.

Mondani akarok valamit, vagy mutatni? Ez a kérdés érdekli Szilárdi Béla festőművészt, akinek a napokban nyílt meg a Jelek bűvöletében című kiállítása a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

Sokáig a Kazinczy téri egykori városháza épületének nagytermét díszítette, majd 1945 után eltávolították. Még a képet is kivették a keretből, melynek állaga így leromlott. Egy több évtizedes viszontagságos „kényszerpihenő” után most újra láthatta közönség a festményt.

A plakát lényege, hogy figyelemfelkető, lényegre törő és szókimondó legyen. A plakátművészeté meg az is, hogy mindazt az információt, melyet közölni kíván, egy geggé sűrítse. Az sem baj ha arcul üt, úgy, hogy közben halljuk a csattanást is.

Folytadóik a Göcseji Múzeum hónap műtárgya sorozata, melynek keretében újabb és újabb érdekességek kerülnek a polgármesteri hivatal aulájában felállított vitrinbe.

Az első állandó kiállítás megnyitásához (1950. július 2.) kötődik a Göcseji Múzeum Napja, melynek alkalmából egy évvel ezelőtt „házon belüli” díjat alapított az intézmény. Az elismerést Szentmihályi Imréről, a múzeum néhai igazgatójáról nevezték el.

Zoób Kati divattervező eddigi pályafutásának állít emléket a Repertoár – Az ellentétek harmóniája című kiállítás, mely csütörtök délután nyílt meg a Göcseji Múzeumban.

Nagyon régi, és kiváló munkakapcsolat van Bagod község önkormányzata és a Göcseji Múzeum között. Ennek részleteiről beszélt Sipos Ferenc polgármester és dr. Kostyál László múzeumigazgató, amikor a sajtó nyilvánossága előtt együttműködési megállapodást írt alá.

Az adventi időszak apropóján egy barokk puttófej-párt választott a hónap műtárgyának a Göcseji Múzeum. A polgármesteri hivatal aulájában lévő vitrinbe a közelmúltban helyezték ki a tárgyakat a múzeum munkatársai.

A protokoll eredetileg a rendet, rendszert jelentette a régi irattárakban. A szó tartalmi jelentése sokat változott az idők során, és a fogalom egyre inkább kiterjedt a magas rangú világi kapcsolatok és a diplomácia területére. Ma már leginkább ezek szabályszerűségeit foglalja össze, de az élet más szituációira, helyszíneire is kiterjed.

Néhány héttel ezelőtt a Göcseji Múzeum munkatársai ismét birtokba vehették otthonukat, hiszen lassan befejeződik a múzeum épületének teljes felújítása. Bár az állandó kiállítás terei még épülnek, az időszaki kiállítótér már alkalmas arra, hogy kisebb események színhelye legyen.

Nemcsak a hagyományos korsók és kerámiaszobrok, hanem életének fontosabb dokumentumai is a kiállítótérbe kerültek. Fotók, vázlatok, grafikák, makettek színesítik Németh János keramikusművész Utam című kiállítását.

Életükben ismert, és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19-20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.

A Géb’Art Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep elmúlt 30 évben készült munkákáiból, illetve annak elődjét, az Egervári Művésztelepet prezentáló alkotásokból válogattak két kiállításra valót a jubileum alkalmával a szervezők. A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben kizárólag a zalaegerszegi művészek mutatkoznak be. A Keresztury VMK Gönczi Galériájában pedig az ország más pontjain, illetve külföldön élő, egykori táborlakók munkáiból látható nagyon vegyes tárlat. Mindkét esetben október másodikáig láthatók a kiállított művek.