Megemlékezés

Csendes és szűkkörű megemlékezést tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulója alkalmából az Ady utcai 56-os emlékműnél. Az eseményen a városvezetőkön kívül részt vett Vigh László országgyűlési képviselő, dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott, valamint a POFOSZ és az ’56-os Hagyományőrző Egyesület képviselői.

Festményavatással és ünnepi koszorúzással is tisztelegtek a városban Deák Ferenc születésének 217. évfordulója előtt. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság aulájában csütörtökön helyezték el Buday Mihály festőművész Deákról készült új portréját.

Zalaegerszegen a hagyományokhoz híven, a Csány-szobornál emlékeztek meg az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom aradi vértanúról és a Pesten ugyanezen a napon kivégzett első felelős magyar miniszterelnökről, gróf Batthyány Lajosról.

Keresztury Dezső születésének 116. évfordulójára emlékeztek a róla elnevezett belvárosi téren. A koszorúzással egybekötött ünnepséget a hagyományokhoz híven a zalaegerszegi Keresztury Emlékbizottság szervezte. Az eseményen a szervezet elnöke, Szemes Béla köszöntötte az egybegyűlteket.

A holokauszt 76. évfordulójára emlékeztek a zalaegerszegi zsidó temetőben. A koronavírus némiképp módosította az ilyenkor szokásos programot, hiszen a zsinagóga helyett most csak szabadtéren emlékezhettek meg a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség tagjai – a társegyházak képviselőivel, valamint a városi és a megyei önkormányzat vezetésével közösen – a megyeszékhelyről elhurcolt mártírokról.

A Zalai Polgári Körök Egyesületében már évekkel ezelőtt megfogalmazódott a gondolat, hogy más megyei jogú városokhoz hasonlóan Zalaegerszeg is állítson emléket II. Rákóczi Ferencnek. Állami támogatással, illetve az évenként megrendezésre kerülő polgári estélyek bevételéből valósulhatott meg az elképzelés: pénteken felavatásra került a fejedelem mellszobra (Béres János alkotása), a róla elnevezett utcában.

Rédicsen, a kettészakított Zala megye jelenlegi határán, a magyar–szlovén határátkelőn megemlékezést tartottak június 4-én a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából. Az ünnepség, amelyen lakosok, polgármesterek, városi és megyei közintézmények vezetői voltak jelen, harangszóval kezdődött. Ahogy száz évvel ezelőtt is megkondultak a harangok a történelmi Magyarországon.

Országzászlót avattak Zalaegerszegen, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából. A Bajcsy-Zsilinszky téren felállított, a magyarság szabadságküzdelmeinek emléket állító új köztéri elem, az egykori felszabadulási emlékmű helyére került.

Bödeháza szentistvánlaki falurészében emlékkövet avattak a nemzeti összetartozás szimbólumaként a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából. Az emlékkő az 1910-ben állított kereszt szomszédságában fekszik, ott, ahol eredetileg húzódott volna a trianoni határ Magyarország és az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Állam, a későbbi Jugoszlávia között.

Május utolsó vasárnapján városi ünnepség keretében az elesett magyar hősökre emlékeztek Zalaegerszegen, az Október 6-a téri emlékműveknél. A Városi Fúvószenekar adta térzene vezette fel az ünnepséget, mely az elmúlt közel három hónap első nyilvános rendezvénye volt Zalaegerszegen. Az eseményen Bali Zoltán alpolgármester mondott tisztelgő beszédet.

Nemessándorházán megemlékezést tartottak az 1848/49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 172. évfordulója alkalmából. A kültéri ünnepség szűk keretek között zajlott a rendkívüli körülményekhez alkalmazkodva.

Buday Mihály festőművész „1848/49 szellemében” című tárlata nyílt meg a Zalaegerszegi Városi Rendőrkapitányság tanácstermében, csütörtökön. Ahogy a festőművész mondta, azért 13 festményből áll sorozat, mert a szabadságharc hősei mellett az aradi vértanúk emléke előtt is ki kívánta fejezni tiszteletét.

A kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek február 25-én a Kosztolányi úti Gulag-emlékműnél. Országszerte 2000 óta hajtanak fejet ezen a napon mindazok tiszteletére, akiket valamilyen formában meghurcolt a kommunista rendszer. Akár itthon, akár más diktatórikus országokban.