Vezető hírek

Őrtűz a magyar nemzetért

2020. június 05. péntek, 16:17

Szerző és fotó: Antal Lívia

Címkék: Megemlékezés, Rédics, Trianon 100. évfordulója, Vigh László országgyűlési képviselő

Rédicsen, a kettészakított Zala megye jelenlegi határán, a magyar–szlovén határátkelőn megemlékezést tartottak június 4-én a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából. Az ünnepség, amelyen lakosok, polgármesterek, városi és megyei közintézmények vezetői voltak jelen, harangszóval kezdődött. Ahogy száz évvel ezelőtt is megkondultak a harangok a történelmi Magyarországon.

Rédicsen, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján

1920. június 4-én olyan tettek a magyarsággal, ami 1100 év alatt nem történt meg soha – kezdte beszédét Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos – majd így folytatta: Hihetetlen, hogy Európában ilyen bűntényt egyetlen ország ellen sem követtek el, amit sunyi háttéralkuban kötöttek egymással a nagy szövetségesek. Soha meg nem bocsátható, és soha nem visszafordítható. Ma fejet hajtunk mindazok előtt, akik a határ túloldalára kényszerültek, és hihetetlen sokat szenvedtek az elmúlt száz évben. Úgy vélekedett a történelmen lehet változtatni úgy is, hogy nem szabad egyetlen magyar embernek sem belenyugodni abba, amit tettek velünk. Jelezte, hogy eddig mintegy 1,1 millió határon túli magyar élt a 2010-es kormányváltás után meghozott honosítási törvénnyel. Ők mindannyian nemzettársainkból honfitársainkká váltak. A kormány az óvodák, iskolák, gazdasági egységek támogatásával előnyt kíván kovácsolni az elmúlt száz év hátrányából a határ másik oldalán élő magyarok számára, hogy megőrizhessék anyanyelvüket és magyarságukat, hangsúlyozta.

A rendezvényen köszöntőt mondott Soós Endréné, Rédics polgármestere. Juhász Gyula Trianon című verséből idézett: „Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá”. A rédicsiek valóban gondoltak rá, hiszen az elmúlt száz évben nem feledték, és amikor már lehetett, élőben is ápolták, és jelenleg is ápolják a kapcsolatot a határon túli magyarokkal, ami sok esetben nemcsak baráti, hanem rokoni is.

A megemlékezésen Vigh László égő nyíllövedékkel gyújtotta meg az őrtüzet. Magyar Janez, a szlovén Lendva polgármestere előimádkozta a Miatyánkot, majd Bálint Csaba operett-énekes Erkel Ferenc Bánk bánjából a Hazám, hazám című áriát adta elő. A Zalai 47-es Honvéd Hagyományőrző Egyesület díszsortüzet adott az ünnepségen, amelyen mások mellett részt vett dr. Sifter Rózsa, Zala megye kormánymegbízottja, dr. Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, Sipos Gyula rendőr vezérőrnagy, megyei rendőrfőkapitány, Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere és Horváth László, Lenti polgármestere.

* * *

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.