Trianon 100: országzászlót avattak Zalaegerszegen

A „Trianon 100” országos programsorozathoz kapcsolódó ünnepségen Balaicz Zoltán polgármester mondott beszédet. Kiemelte: június 4-e 2010 óta a nemzeti összetartozás napja is, mely azt üzeni számunkra, hogy történelmünk legsötétebb napja ne csak lesújtson, hanem erőt is adjon a magyarság számára. Ami igazságtalan volt régen, az is marad az idők végezetéig.

Nemcsak a gyász örök, hanem a remény is

Az idő ugyanis a sebeket gyógyítja, de magát az amputációt nem – fogalmazott a polgármester. Hozzátéve: száz éve nem tárgyalás történt, hanem „diktátum”, vagyis büntetés, amit a háború elvesztéséért mértek ki ránk. A döntés mögött erkölcsi fölénye nem volt a győzteseknek, csak erőfölénye. Olyan emberek millióit büntették meg, akik mentek, mert a hazájuk szólította őket. De száz évvel Trianon után mi, magyarok bátran kihúzhatjuk magunkat. Mert megmaradtunk.

Az 1920. június 4-i döntés ellenére, és azóta is, hiszünk abban, hogy nemzeti összetartozás nélkül nincs nemzeti felemelkedés, hiszünk abban, hogy minden magyar felelős minden magyarért – hangzott el. Balaicz Zoltán szerint nincs határon inneni és határon túli magyar ügy, csak egyetlen magyar sorsközösség, egyetlen magyar ügy van. Ugyanakkor nem szabad, hogy csak a gyász és a fájdalom legyen örök. A reménynek is öröknek kell lennie. Mert a gyász mellett a magyar nemzet megmaradását, és az elcsatolt országrészeinek összetartozását is ünnepeljük, amelyet sem birodalmak, sem diktatúrák, sem hadseregek nem tudtak megbontani!

Az országzászló avatáson köszöntőt mondott Galbavy Zoltán, a településrész önkormányzati képviselője is, aki örömét fejezte ki az iránt, hogy épp ebbe a városrészbe kerülhetett az új emlékmű. Az ünnepségen Besenczi Árpád, Debrei Zsuzsanna, Hertelendy Attila színművészek, valamint a Zalaegerszegi Városi Fúvószenekar és a Városi Vegyeskar közreműködött. Majd egyházi áldás és koszorúzás zárta a rendezvényt.

A városnak volt már korábban is országzászlaja, melyet Czobor Mátyás polgármestersége alatt, 1935-ben állítottak fel a Rózsa (ma Béke) ligetben, a Göcseji Hét rendezvénysorozat keretében. A zászlót 1945 után eltávolították. Az ünnepségen elhangzott: a megyeszékhely polgárainak régi vágya volt, hogy legyen egy új országszászló Zalaegerszegen. A trianoni évforduló jó alkalmat adott a megvalósításhoz.

A mostani kompozíció, mely a magyarság szabadságküzdelmeire hívja fel a figyelmet, a vasútállomással szemben, az 1955-ben felállított (majd az 1956-os ledöntést követően újraállított) felszabadulási emlékmű helyére került. Az új emlékmű középpontjában, egy mészkőtömbből faragott posztamensen álló zászlótartó oszlop, és a nemzeti zászló látható. Ezt öleli át hat darab címeres mészkőtábla, melyekre a magyar történelem jelentősebb (a szabadsághoz valamilyen formában kötődő) eseményeinek évszámai kerültek. A köztéri alkotás a Rákóczi szabadságharcra, az 1848/49-es forradalom- és szabadságharcra, a trianoni békediktátumra, az 1945-48 közötti időszakra, az 1956-os forradalom- és szabadságharcra, valamint az 1989-90-es rendszerváltozásra emlékezik.

A Trianon 100 évforduló kapcsán más események is zajlottak megyeszerte, de a koronavírus-járvány miatt az online térben sokan megemlékeztek a békediktátumról, és annak következményeiről. Volt ahol megszólaltak harangok, másutt a közlekedés állt meg néhány percre, közszereplők, zenészek és táncosok pedig a közösségi oldalakon osztották meg videóüzeneteiket. Zalaegerszeg Kárpát-medencei testvérvárosai például egy kisfilm formájában küldték el ünnepi gondolataikat, hiszen a járvány miatt nem kerülhetett sor a személyes találkozásra, emlékezésre.

A Zalai Táncegyüttes tagjai néhány héttel ezelőtt csatlakoztak az #összetartozás100folk kezdeményezéshez, melynek keretében Kárpát-medencei néptáncosok készítettek- és tettek közzé kisfilmeket az Interneten. Kifejezve ezzel is a közös kulturális gyökereket és az összetartozást.