A szabadság ünnepén Nemessándorházán

A falu névadója, Nemes Sándor szobránál iskolások nagy költőink szabadságról, forradalomról és történelmünkről vallott gondolatait elevenítették fel. A szavalatok között az alkalomhoz illő dalok hangzottak el. Ezt követően Antal Sándorné polgármester emlékezett vissza 1848. március 15-e történéseire. Arra a napra, amikor – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom, melynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.

A „Pilvax-kör” tagjai (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) a bécsi forradalom nyomán március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak (így született meg a sajtószabadság). Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

A szabadságharc bukása után valamennyi társadalmi réteg titokban ápolta március 15-e emlékét, pedig a megtorlás évei alatt nemcsak a forradalom vívmányainak megemlítése volt tiltott, hanem a Kossuth-szakáll, a piros-fehér zöld szín és a Rákóczi-nóta is. Az 1867-es kiegyezést követően szabadabbá, de az osztrák–magyar együttműködés érdekében óvatosabbá is vált a megemlékezés. 1898-ban, a fél évszázados évforduló alkalmából hallgatólagosan elfogadták március 15-e megünneplését, állami ünneppé azonban az 1848-as törvények szentesítésének napját, április 11-ét tették. Március 15-e 1928-ban vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti megemlékezéssé. Volt hogy eltörölték, később újra visszaállították a szigorúan keretek közti ünneplésé. A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az 1991. évi VIII. tv. alapján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített.

A múltat nem feledve emlékezünk 48 hőseire, annak ellenére, hogy a nagyvárosokban ez egészségügyi helyzet ezt nem teszi lehetővé. Itt a kisfalvakban, kis közösségekben helyettük is megemlékezünk azokról, akik életüket adták egy igaz eszméért. Mert ez az ünnep a miénk, egész nagy Magyarországé, zárta gondolatait a polgármester.

Nemessándorházán három évvel ezelőtt az államalapítás ünnepén adták át a településközpontjában kialakított parkot a falu névadójának felújított szobrával. A parkban 2018. március 15-én avatták fel a tizenhét helyi fiatal honvéd tiszteletére felállított emlékművet, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából. Az önkormányzat most azt tervezi, hogy a kultúrház udvarán lévő Szent István szobrot áthelyezi a szomszédos emlékparkba, mert a felszabadult területen kap helyet a játszótér, melynek létesítésére 2,1 millió forintot nyertek a Leader-programon. A helyhatóság ezt önerővel egészíti ki, mert összesen 3,5 milliót szán a beruházásra. A Magyar falu programból két feladatra nyertek támogatást. A 15 millió forintos pályázat a József Attila utca felújítását teszi lehetővé, míg a 9 millió forintos elnyert forrás vadháló kiépítését egy zártkerti részen. Antal Sándorné polgármester elmondta továbbá, hogy idén befejezik a temetői kerítés, valamint a keresztek felújítását is.

2020. június 4-e a trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulója, amelyről – a múltat nem feledve – ugyancsak meg kíván emlékezni Nemessándorháza önkormányzata.