2024.12.22., vasárnap - ZénóZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Emlékkő a trianoni határon

2020. június 03. szerda, 19:16
Szerző és fotó: Antal Lívia
Bödeháza szentistvánlaki falurészében emlékkövet avattak a nemzeti összetartozás szimbólumaként a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából. Az emlékkő az 1910-ben állított kereszt szomszédságában fekszik, ott, ahol eredetileg húzódott volna a trianoni határ Magyarország és az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Állam, a későbbi Jugoszlávia között.

Bödeházán a hetési falvak szétválasztására emlékeztek

A trianoni szerződés kettévágta Hetés falvait, területeket, családokat elválasztva egymástól, fogalmazott köszöntőjében Bedő Andrea, Bödeháza polgármestere. Szentistvánlakról (korábbi nevén Jósec) azonban megfeledkeztek, nem nevesítették a trianoni határleírásban. Amikor a határt véglegesítették 1922-ben, döntöttek az akkor még nem Bödeházához tartozó falu sorsáról, hogy Magyarország része marad. A Szentistvánlaktól messzebb fekvő, de szomszédos Zsitkóc a mai Szlovéniához került. A határt odébb húzták meg, ami része a 2014-ben átadott Bödeháza és Zsitkóc között létesített Barátság parknak. A vasfüggöny szétválasztotta Hetés falvait, de később egy mintaprojekt keretében sikerült újra összekapcsolni a mikro térséget, amiért a települések, közte Bödeháza elnyerte az Európai Tanács Táj Díját 2015-ben. A trianoni határ nemcsak fizikailag választott el egymástól embereket, de a lelkekben is komoly töréseket okozott.  A jelenlegi járványhelyzetben mindenki átérezhette, milyen is lehetett ez, emelte ki a polgármester.

A kijelölt határ egy kés volt, ami településeket vágott szét, családokat választott el egymástól, fűzte tovább a gondolatot Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, utalva arra, hogy száz évvel ezelőtt, a trianoni békediktátummal Magyarország elvesztette területének kétharmadát, lakosságának egyharmadát. Vajon lett volna-e az anyaországban élőknek, a kor politikusainak lehetősége arra, hogy ne történhessen meg ez a bűntény, tette fel a kérdést. Talán nem is sejtették, hogy mivel jár majd ez a döntés, amit a fejünk fölött, megkérdezésünk nélkül hoztak. Vajon meg tud maradni a határon túli magyarság újabb száz évig? A parlament azért döntött úgy 2010-ben, hogy biztosítja számukra a magyar állampolgárság megszerzését. Ez idáig mintegy 1,1 millióan éltek ezzel a lehetőséggel, hogy nemzettársainkból honfitársainkká váljanak, hangsúlyozta végül. 

Végi Csaba, Vigh László, Bedő Andrea és Pácsonyi Imre

A mai magyar–szlovén határt érintő trianoni határrendezés részleteit Göncz László történész ismertette előadásában. Az emlékkő avatásán részt vett még Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke, Horváth Ferenc muravidéki kisebbségi magyar parlamenti képviselő, Magyar János, Lendva polgármestere valamint a környékbeli magyar és muravidéki települések vezetői, képviselői. A Molnár Attila kőfaragó által készített emlékkövet Végi Csaba esperes áldotta meg.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK