Kostyál László

Életükben ismert, és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19-20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.

A Géb’Art Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep elmúlt 30 évben készült munkákáiból, illetve annak elődjét, az Egervári Művésztelepet prezentáló alkotásokból válogattak két kiállításra valót a jubileum alkalmával a szervezők. A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben kizárólag a zalaegerszegi művészek mutatkoznak be. A Keresztury VMK Gönczi Galériájában pedig az ország más pontjain, illetve külföldön élő, egykori táborlakók munkáiból látható nagyon vegyes tárlat. Mindkét esetben október másodikáig láthatók a kiállított művek.

Újra együtt! – ezzel a jelmondattal egészítették ki a zalaegerszegi kulturális intézmények munkatársai az idei Múzeumok éjszakájának szlogenjét, ami országszerte az, hogy Fordulópont.

Teljes homlokzatfelújítás, tetőjavítás, nyílászárócsere, szigetelési- és gépészeti munkálatok. Többek között ezekből az elemekből tevődik össze a „Göcseji Múzeum felújítása és kiállítótereinek fejlesztése” projekt. Mint azt az elnevezés is jelzi, az építészeti munkákat követően új belső tereket is létrehoznak, ahol modern, 21. századi kiállításokat alakítanak ki.

Szeptembertől új vezetői vannak a Göcseji Múzeumnak. Dr. Kostyál Lászlót és Havasi Bálintot a városházán mutatta be Balaicz Zoltán polgármester a sajtó képviselőinek.

Polgárosodás nélkül nem jöhetett volna létre a mai értelemben vett képzőművészeti élet. Különösen igaz ez egy Zalaegerszeg méretű kisvárosra, mely hosszú ideig elmaradottnak számított, főleg ami a századforduló előtti időszakot illeti.

Rálátások címmel Bornemissza Eszter és Tóth Lívia textilművészek alkotásaiból nyílt tárlat a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A kiállítást dr. Kostyál László művészettörténész nyitotta meg. Május 25-ig várják az érdeklődőket.

Épületbejárással egybekötött sajtóreggelire várta a média munkatársait a Göcseji Múzeum vezetése, akik az intézmény ideiglenes helyszínén kalauzolták körbe az újságírókat. Mint arról már többször beszámoltunk, a Göcseji Múzeum Batthyány utcai épülete felújítás miatt zárva tart.

Egy időre Veszprémbe költözik a Göcseji Múzeum Kisfaludi-gyűjteményének egy része. A Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész alkotásaiból álló tárlatot tavaly bontották le az intézmény felújítása miatt. A jeles alkotóművész hagyatékából 1976-ban nyílt állandó kiállítás a múzeumban, amit később átalakítottak, modernizáltak.

Öt évvel ezelőtt hunyt el Fischer György Munkácsy-díjas szobrászművész. Az évforduló alkalmából a Göcseji Múzeum kiadásában egy impozáns album látott napvilágot, melyet a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutattak be. Az eseményen részt vett a művész családja is, akik segítséget nyújtottak a kiadvány összeállításánál.

A magyar festészet napjához kapcsolódva tizenhat képzőművész alkotásaiból nyílt tárlat a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben, a Zalaegerszegi Vitrin Művészeti Egyesület szervezésében. A tárlaton az egyesület tagjai, vagyis a városban élő, vagy ahhoz valamilyen formában kötődő művészek munkáit láthatja a közönség.

Csupa régiség, és mégis újdonság. Vagyis csak majdnem, hiszen azért néhány kortárs mű is bekerült a repertoárba. Jórészt azonban a régebbi korok tárgyaiból áll össze a Göcseji Múzeum újonnan nyílt időszaki kiállítása.

Új műtárgyakkal gyarapodott a Göcseji Múzeum képzőművészeti gyűjteménye. A részletekről dr. Kostyál László művészettörténész, az intézmény igazgatóhelyettese sajtótájékoztató keretében számolt be.

Gácsi Mihály Munkácsy-díjas grafikusművész reprodukciós alkotásaiból nyílt tárlat a kertvárosi Apáczai Csere János Művelődési Központban. A budapesti születésű, majd Szolnok és Hódmezővásárhely után Zalaegerszegre költöző művész tavaly lett volna kilencven esztendős, idén pedig halálának 30. évfordulójára emlékezünk.

Gyönyörű megmunkáltság, drámaian torz és esendő alakok. Fenségesség és alantasság. Felfelé ívelő, polírozott bronz figurák, geometriára alapozott koncepció.

Egyszer kopott kapuk, homlokzatok, máskor meg a végtelen űr. A kettő között figurák nélküli, színes impressziók. Mindig változó nézőpont, mindig változó ábrázolásmód, de azért fellelhetők visszatérő motívumok is az elmúlt néhány évtizedből.

Már országszerte folynak az előkészületei a Magyarok Kenyere programnak. A kezdeményezés 2011-ben indult, és a magyarság szolidaritását, összetartozását fejezi ki.

Az Együtt Zalaegerszegért Egyesület (EZE) emlékplakettel ismerte el Megyeri Anna történész munkáját, melyet a város múltjának feltárása érdekében végzett.