évforduló

Ruszt József alapító, rendező, színidirektor szellemiségének megidézésével, majd fotókiállítással emlékezett meg a Hevesi Sándor Színház társulata alapításának 40. évfordulójáról.

Negyven éves jubileumot ünnepel az idén a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és alkotó tevékenységüknek otthont és ideális környezetet adó Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház. A több napos program részeként hét új emlékoszlopot is avattak a sírjel parkban azok emlékére, akik a zalai népművészet terén, illetve a ház létrejöttében jeleskedtek és a mostani évfordulót már nem érhették meg.

Dupla jubileumot ülhet a hagyományőrzés két zalai elkötelezett intézménye. 40 éve alakult és működik kiemelkedően a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és annak székhelye, a néhány névmódosításon átesett Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház. A jeles évfordulót ünnepségsorozattal teszik emlékezetessé, melynek első mozzanataként kiállítás nyílt a Gönczi Galériában „A borsó meg a héja” címmel.

Százötven éves az önálló magyar ügyészi szervezet. Az évforduló alkalmából egy vándorkiállítás járja az országot, mely a napokban érkezett Zalaegerszegre.

Idén ünnepli Zalaegerszeg első írásos említésének (1247) 775. évfordulóját. A jubileum alkalmából - a vírushelyzet függvényében - több eseményre is sor kerül az év folyamán. A részletekről hamarosan sajtótájékoztatón számol be a polgármester.

Zalaegerszeget 600 évvel ezelőtt, 1421. június 24-én egy királyi oklevélben említették először mezővárosként. Az elmúlt hónapokban több rendezvénnyel is megemlékezett a város az évfordulóra.

Nem szereti a szokványos dolgokat, és még mindig türelmetlen természet. Ezek a tulajdonságok viszont folyamatosan új ötleteket hoznak művészetébe; éljen akár Magyarországon, vagy az USÁ-ban… aztán meg újra Magyarországon.

Fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége zalaegerszegi csoportja. 1991. novemberében alakultak, s az eltelt három évtizedet idézték fel a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben rendezett ünnepségen.

Kezdetben még landorhegyi művelődési házként emlegették, aztán mire megépült, már nyilvánvalóvá vált, hogy sokkal inkább a város művelődési központja lesz. Negyven évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a VMK, mai nevén Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ. Az 1981. novemberi avatást egy szintén 1981-ben indult történettel, mégpedig az ország egyik legismertebb rockoperájával, az István, a királlyal ünnepelték.

Tavaly ünnepeltük volna Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulóját, ám a járvány miatt az idei esztendőre csúszott át a megemlékezés. A témával kapcsolatban néhány héttel ezelőtt történeti konferenciát rendeztek a város dísztermében, most pedig a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Zala Megyei Tagozata a Deák-könyvtárral, valamint a Zrínyi-gimnáziummal közösen szervezett tanácskozást.

Öt éve alakultak, hagyományt őriznek, barátságokat ápolnak, jótékonykodnak, hasznosan töltik a szabadidejüket. A Mozgássérültek és Fogyatékkal Élők Egyesülete az egész megyében aktív, székhelyük Egerváron található. Ahogy azt a nonprofit egyesület vezetője elmondta, bár egész Zalában segítenek, mégis csak akkora tagságra törekszenek, amely felelősen átlátható, összetartható. Viszont minden rendezvényük nyitott a nagyközönség számára.

Kéthetente találkoznak, kirándulnak, képzik magukat, kézműveskednek, jótékonykodnak és főleg tartják a kapcsolatot, a közösséghez tartozással is őrzik aktivitásukat. 1976-ban Szeglet Lajos (aki jelen volt a rendezvényen), ötlete nyomán indult útjára a ma már 45 éves történet, mely sok szép élménnyel gazdagította a pedagógusok életét.

Negyven éves a József Attila Városi Tagkönyvtár, és vele együtt természetesen a Keresztury Dezső VMK („leánykori nevén Városi Művelődési Központ) is. A két intézmény 1981 őszén ugyanabban a landorhegyi épületben kapott helyet.

Műfaji sokféleség, filozofikus tartalom, évtizedes alkotói pálya, szerénység és alázat. 70 éves lett Horváth László képzőművész, akinek a jeles alkalomból egész életpályáját bemutató kiállítása nyílt a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A tárlat emellett a folytonosságról is szól, hiszen a zsinagóga galériájának egyik szárnyában fia, Horváth László Adrián alkotásai láthatók.

400 éve (1620. május 3-án) született Csáktornyán Zrínyi Miklós költő, hadvezér, horvát bán, Zala vármegye egykori főispánja, a Szigeti veszedelem szerzője. Egészen pontosan tavaly, vagyis 2020-ban volt a kerek évforduló, ám a pandémia miatt elmaradtak az ünnepi események.

600 éve említette először egy királyi oklevél Zalaegerszeget mezővárosként. A jeles alkalomból a dokumentum írásképi rekonstrukciója a város Dísztermének vitrinébe került. A szövege hiteles, azt azonban nem tudjuk, hogy hogyan nézett ki pontosan az eredeti oklevél.

Köztér, kulturális intézmény, sőt szavalóverseny is viseli a nevét Zalaegerszegen. Huszonöt évvel ezelőtt hunyt el a város díszpolgára, Keresztury Dezső író, költő, akadémikus, akit szerteágazó tevékenysége miatt máig az utolsó polihisztorok egyikeként tartunk számon.

Csak egy kis visszaemlékezés… Hogyan kezdődött? Nem ment könnyen, - ezt válaszolja szinte mindenki, akivel a rendszerváltoztatás éveiről, a tanácsi rendszer utáni önkormányzatiság kialakulásáról beszélgetünk. Az első közgyűlés tagja lett, majd alpolgármestere Müller Imre (MDF).

Festményavatással és ünnepi koszorúzással is tisztelegtek a városban Deák Ferenc születésének 217. évfordulója előtt. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság aulájában csütörtökön helyezték el Buday Mihály festőművész Deákról készült új portréját.

Idén ünnepli 25. születésnapját a Pannon Tükör folyóirat. A kulturális periodika 1995. decemberében alakult. Arra akkor minden bizonnyal senki sem gondolt, hogy a mostani évfordulóra formatervezett szájmaszkokat is készítenek majd.