40 éves a VMK – az István a királlyal ünnepeltek

 Friss szemléletet hozott a város életébe

Szörényi Levente és Bródy János ugyanis ekkor írta meg – Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján – a zenei művet. A bemutatásra azonban csak 1983-ban került először sor. A dalokon korosztályok nőttek fel, és sikere ma is töretlen. Talán ennek is köszönhető, hogy egy helyi adaptáció született belőle.

Gál Szabolcs (Torda szerepében) és a Zalai Táncegyüttes csapata az egyik jelenetben

A zalaegerszegi előadás előtt Pénzes Csaba (aki Farkas Ignáccal együtt rendezte a darabot) érdeklődésünkre elmondta: az eredeti terv az volt, hogy 2020. augusztus 20-a alkalmából mutatják be az akkor éppen húsz éves csácsi István szobornál. Gyakorlatilag erre szerveződött össze a Hevesi Sándor Színház színészeiből (Bot Gábor, Debrei Zsuzsa, Hertelendy Attila, Kovács Virág, Szakály Aurél, Bellus Attila) és a város rockéletének néhány ismert figurájából (Dolgos Dodó Péter, Gál Szabolcs, Pál Kriszti) álló stáb. A produkciót az önkormányzat és a csácsi településrészi önkormányzat is támogatta. A pandémia azonban közbeszólt, már a próbafolyamtok is akadoztak, és az első díszelőadás sajnos elmaradt. A rendező hozzátette: csak arra volt lehetőségük, hogy egy „zártkapus” főpróbát tartsanak, amire az Ady mozi nagytermében került sor. A darabot végül idén augusztus 20-a alkalmából sikerült először bemutatni Csácsban.

Pénzes Csaba rendező

A zalaegerszegi István a király egy rövidített változat, ám mint azt Pénzes Csaba elárulta, úgy állították össze a dramaturgiát, hogy a lényegi részek nem sérültek. A fő csapás, vagyis az István-Koppány, István-Sarolt konfliktus, továbbá a feleségek, főurak jellegzetes karakterei, valamint monológjai és dialógusai ugyanúgy benne vannak. Kimaradt viszont a hosszabb felvezetés (itt nagyjából Géza temetésével indul a történet) és néhány átvezető rész (dal).

Dolgos Péter (Koppány) és Kovács Virág (Réka) a színpadon

A rendező úgy véli, hogy ezzel az előadással méltó módon ünnepli meg a város a VMK 40. évfordulóját. Annál is inkább, mert amennyire mérföldkőnek számított az ország kulturális és zenei életében a rockopera, Zalaegerszeg számára hasonlóan jelentős lépés volt a művelődési központ létrehozása. Pénzes Csaba kérdésünkre elmondta, hogy 1981 végén már ő is itt dolgozott animátorként. Berke Gyula kollégájával az volt a feladatuk, hogy a 14-16 éves fiatalokat felkarolják nekik szóló, őket érdeklő programokkal. Ő később – némi kitérők után – a színházhoz került, ám máig szívesen gondol vissza a kezdeti időkre. Úgy érzi, hogy a ’80-as évek elején, amikor már „puhult” az államrendszer, sikerült itt egy szellemi műhelyt kialakítani. A VMK megnyitása azért volt fontos, mert gyűjtőhelye lett a város fiatal értelmiségeinek, akik a változások szellemében rengetek újító ötletet, friss szemléletet hoztak a kulturális életbe.

Régi plakátok a VMK aulájában

A díszelőadás előtt a résztvevőket köszöntötte Flaisz Gergő, a Keresztury VMK igazgatója, és Balaicz Zoltán polgármester is. Az igazgató úgy fogalmazott: egy olyan intézményben dolgoznak nap, mint nap, ahol kiemelt figyelmet fordítanak az emberekre, igényes programokkal szórakoztatva a közönséget. Hozzátette: hat éve vezeti az intézményt, és van két olyan kolléga, akiktől rengeteget tanult, hiszen a kezdetek óta itt dolgoznak. Nagy Johannának és Gorisek Attilának ezért külön is megköszönte a támogatást.

Negyven éve várja a közönséget a művelődési központ

Balaicz Zoltán beszédében megemlékezett többek között az elmúlt negyven év igazgatóiról. Bíró Lászlóról és Kováts Flóriánról, akik már nincsenek köztünk, valamint Jagasics Béláról, Kondor Anitáról és Garamvölgyi Györgyről, akik a maguk idejében a lehető legjobb tudásuk szerint szolgálták a várost és annak kulturális életét. A 40. évforduló alkalmából a polgármester kitüntető oklevelet adományozott az intézménynek.

A VMK aulájában néhány régi fotó és egy plakátkiállítás keretében a látogatók is felidézhetik az elmúlt negyven év főbb eseményeit.