dr. Gyimesi Endre

Az utolsó költeménnyel kezdődött a kötetbemutató, de csak azért, hogy mindenki megtudja; a rendezvény végén jár neki fél dió (megpucolva), amit jelképesen a szerző nyújt át a közönségnek. Éppen úgy, mint a vers – és a könyv – végén.

A marosvásárhelyi Kóródi Szász Albert festőművész kiállításának megnyitásával kezdődött a Zalaegerszeg-Marosvásárhely Baráti Társaság (ZA-MA) jubileumi ünnepsége. A Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben Nemes László festőművész személyes élményeit is megosztva szólt a marosvásárhelyi kulturális és művészeti élet történetéről.

Az Alsójánkahegyi Településrészi Önkormányzat kezdeményezésének eredményeként Szent László szobrot avattak a legendás lovagkirályról a róla elnevezett utcában. Az életnagyságú alkotást Hadnagy György Pro Urbe díjas iparművész készítette.

Tíz millió katona, és ugyanennyi személyi áldozat, közel 3,5 millió besorozott férfi az Osztrák-Magyar Monarchia területéről. Áldozatok, árván maradtak, hadifoglyok és hiánygazdaság. A következményeket még hosszan lehetne sorolni. Száz évvel ezelőtt ért véget az első világháború, melynek négy esztendeje az addigi történelem egyik legszörnyűbb katasztrófája volt.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából szervezett tudományos emlékülést a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A város dísztermében rendezett konferencián tíz zalai születésű, az 1848-49-es szabadságharcban aktív szerepet vállaló főtiszt életéről esett szó.

Zalaegerszeg város egykori vezetőinek életútját és munkásságát foglalja össze a napokban megjelent Városbírók és polgármesterek című, fotókkal gazdagon illusztrált tanulmánykötet.

Egykori kollégák, barátok, tisztelők búcsúztak hétfőn délután Egervári Klára színésztől, a Hevesi Sándor Színház örökös tagjától. A művész 82. életévében, március 12-én hunyt el.

A magyar honvédség 170 éves történetét eleveníti fel a Honvédek a páston, vívók a csatatéren című tárlat, mely március 15-én nyílt meg a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A kiállítás Máday Norbert és Gausz Tamás magángyűjtők kollekciójából, valamint a Göcseji Múzeum témához illeszkedő anyagából válogat.

Hatvanadik születésnapja alkalmából impozáns kötet készült Farkas Ferenc szobrászművész (az Ady-iskola tanára) munkásságáról. Nem számadás, nem az életmű összegzése, csak egyfajta helyzetjelentés, hogy hol tart most „a bácsi, akit Bácsinak hívnak”.

A reformáció 500. évfordulója alkalmából jelent meg az a tanulmánykötet, mely a zalaegerszegi református és evangélikus gyülekezet történetét eleveníti fel, de fontos zalai protestáns személyek életrajzába is bepillantást nyerhetünk.

Elismerő oklevélben részesült Nyakasné Túri Klára, a városi könyvtár nyugalmazott igazgatója, aki évtizedeken keresztül kutatta és ápolta Keresztury Dezső zalaegerszegi születésű költő, tudós hagyatékát, illetve az akadémikus halála után gondozta a Jánka-hegyen álló Keresztury-házat.

A kulturális folyóirat legfrissebb lapszámával, illetve legújabb regényével mutatkozott be Bubits Tünde, a Pannon Tükör nemrégiben megválasztott főszerkesztője.

Időutazásra invitál a közelmúltban megjelent, s immár két alkalommal bemutatott Zalaegerszeg története című kötet. A fotókkal és más dokumentumokkal gazdagon illusztrált képes albumot – mely a város első írásos említésének 770. évfordulójára készült – dr. Gyimesi Endre történész és Seres Péter fotóriporter szerkesztette.

113 éve született Keresztury Dezső, költő, akadémikus, a város díszpolgára. Az évforduló alkalmából a költő belvárosi szobránál tartott megemlékezést a Keresztury Emlékbizottság.

Zalaegerszeg első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából rendezett a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára az önkormányzattal közösen várostörténeti konferenciát.

A magyar régészettudomány atyjaként is ismert Rómer Flóris (1815-1889) tiszteletére avattak emléktáblát a Göcseji Falumúzeum zalacsébi fatemplomának falán. A domborművet – melynek létrehozását a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kezdeményezte – Béres János szobrászművész készítette.

Húsz évvel ezelőtt egy új emlékmű, a szomszédságában pedig egy szobor létesült a Vizslaparkban. A város címerét magába foglaló címerházat és IV. Béla szobrát a város első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából avatták fel 1997. május 13-án. Az ünnepségen az akkori kultuszminiszter, Magyar Bálint is részt vett.

A reformáció 500 éves jubileuma alkalmából hirdetett országos versenyt diákoknak a Magyar Nemzeti Levéltár. Az „Utazás Wittenbergbe” című vetélkedő kapcsán a Zala Megyei Levéltár is igyekezett mozgósítani a megye iskoláinak felső tagozatos-, és középiskolás diákjait.

A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kezdeményezésére újabb emléktáblát avattak Zalaegerszegen. Ezúttal Farkas Dávid (1816-1886) volt országgyűlési képviselő arcmása került ki a róla elnevezett páterdombi utcába.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából avattak emléktáblát a 19. század jeles költőjének nevét viselő utcában. A tűzoltóság épületén elhelyezett alkotás illeszkedik abba a sorozatba, melyet még 2005-ben álmodott meg a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány (akkori nevén Millecentenáriumi Közalapítvány).