Czeglédy András

Fennállásának 35. évfordulóját ünnepli a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület. A civil szervezet tagjai – köztük néhány alapítótag is – a Göcseji Múzeumban gyűltek össze, hogy felelevenítsék a kezdeti éveket és az azóta eltelt időszak történéseit.

A Kosztolányi – Petőfi utca sarkán álló kamarai székház felújítása is szóba került a zalaegerszegi Városvédő Egyesület évzáró ülésén.

A településképi védelem érvényesüléséről és Zalaegerszeg városképének változásáról esett szó a Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén, melyet a Göcseji Múzeumban rendezett meg a civil szervezet.

A kamarák háza és más zalaegerszegi épületek aktuális állapota, valamint a városi fakataszter folytatásának tervei miatt ült össze a minap a Városvédő Egyesület elnöksége. Czeglédy András elnök lapunkat arról tájékoztatta, hogy dr. Vándor László alelnökkel, valamint Horváth Rudolfné, Iványi Ildikó és Bálizs Andrej elnökségi tagokkal mindenekelőtt arról egyeztetett, hogy a Petőfi utcai kamarai székház felújítása kapcsán milyen lépéseket tegyenek.

A város védőszentje, Mária Magdolna napjához (július 22.) kapcsolódik az Egerszeg búcsú. Az Együtt Zalaegerszegért Egyesület szervezésében és a Göcseji Falumúzeum, mint házigazda, partnerségében immár 23. alkalommal került sor a skanzenben a rendezvényre.

A város épített örökségéről, valamint néhány közelmúltbeli építkezés és felújítás sikeréről vagy éppen sikertelenségéről beszélt Czeglédy András építész, a Városvédő Egyesület elnöke a zalaegerszegi Lokálpatrióta Klub legutóbbi ülésén.

Zalaegerszeg műemléki és helyi védettség alatt álló épületeiről, valamint az épített értékek védelméről esett szó a Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén. A témát az elmúlt évek beruházásainak, felújításainak tükrében tekintették át a civilek.

A város értékes és veszélyeztetett faállományáról készített nyilvántartást a zalaegerszegi Városvédő Egyesület. A felmérés tanulságairól, valamint az így létrejött fakataszter szerepéről a legutóbbi közgyűlésen számoltak be a tagságnak.

Hivatalosan is átadták az új kaszaházi kerékpáros hidat – és pihenőt. A biciklisek már a nyár folyamán használhatták a város legújabb kerékpáros nyomvonalát, és a kerékpáros egyesületek tagjai is többször tesztelték az utat. Az átadással együtt lezárult a Zöld Zala-Part – Turisztikai célú kerékpárútfejlesztés a Zala mentén és Gébárton elnevezésű projekt. A rendezvényre a kaszaházi híd mellett kialakított kerékpáros pihenőhelynél került sor.

A közlekedési problémákról és a közlekedésfejlesztési elképzelésekről esett szó a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén. A tanácskozásra ezúttal egy rendhagyó helyszínen, mégpedig a polgármesteri hivatalban került sor; az előadó ugyanis Bali Zoltán volt. Az alpolgármester a 101-es előadóterembe várta a civil szervezet tagjait, ahol egy vetítettképes előadás keretében mutatta be az aktuális gócpontokat, illetve a következő évek közlekedésfejlesztési terveit.

Ki védi meg a fákat? címmel rendezte meg legutóbbi összejövetelét a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület. Az ülésen az épített környezetben lévő, főleg idősebb, ám értékes fákról, fasorokról, illetve a megbetegedett, veszélyessé váló példányokról esett szó. De az aktuális nagyberuházásokról is beszéltek, hiszen nem mindig egyértelmű, hogy vajon mi lesz az építkezések környezetében lévő fák sorsa.

Másfél évnyi kényszerpihenő után ismét ülésezett a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület. A Tudomány és Technika Házában rendezett találkozón az elmúlt időszak városépítészeti fejlesztéseiről értekeztek. A megjelenteket Czeglédy András, az egyesület elnöke köszöntötte.

A Göcseji út Csány téri, és a Göcseji út Ady utcai sarkán is áll egy-egy olyan, az 1920-as évek második felében épült ház, mely manapság kevés figyelmet kap. Köszönhetően talán a környék intenzív gépjárműforgalmának és a közlekedési lámpáknak. Utóbbiak ugyanis mindkét esetben „belógnak” a képbe. (Emiatt még fotózni sem egyszerű a homlokzatokat.)

Harminc éve annak, hogy Marx- helyett a Kazinczy téren, a Lenin út helyett pedig a Platán soron sétálhatunk. Utóbbi elnevezése teljesen logikusnak tűnik az utca mentén végigfutó fák miatt (a döntéshozókat is ez motiválta annak idején). Ám 1990-ben, a lakosság részéről olyan javaslatok is érkeztek, hogy Lenin helyett inkább Andrássy, Szent István, Sugár vagy Árpád fejedelem legyen az utca neve.

A modern épületek nyomába eredt Czeglédy András építész, a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület elnöke. Az elmúlt hetekben egy sorozatot indított Facebook-oldalán, ahol fotókkal illusztrált bejegyzéseivel próbálja felhívni a figyelmet a Platán sor és környéke, valamint a Landorhegy értékes, modern stílusú épületeire. Később mindebből előadást is tervez.

Az ötlet dr. Szilvás Rudolf főorvosé volt, aki 1989-ben úgy gondolta, hogy szükség van egy olyan civil szervezetre, amelyik a város építészeti örökségével, a városkép értékeivel foglalkozik. A kezdeményezés sikeres volt, kezdetben mintegy háromszáz tagja volt a városvédő egyesületnek. A harminc éves születésnapon az egybegyűltek visszaemlékeztek az elmúlt évtizedekre, a sikerekre és a kudarcokra, felelevenítették, mit nem sikerült megvalósítani a sok-sok javaslatukból.

A helyi műemlékvédelem és az építészeti érdekvédelem aktuális helyzete került fókuszba a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén. A rendezvény vendége volt dr. Vándor László nyugalmazott múzeumigazgató, az egyesület alelnöke, valamint Bálizs Andrej főépítész.

Városfejlesztés, értékvédelem és a folyamatosan alakuló városkép került szóba a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén, melynek vendége ezúttal Bálizs Andrej főépítész volt.

Az eklektika és a historizmus helyi építészeti értékeiről esett szó a Lokálpatrióta Klub legutóbbi összejövetelén, melynek vendége ezúttal Czeglédy András építészmérnök, tanár volt. A résztvevőket Iványi Ildikó, az egyesület vezetője köszöntötte.

Előadássorozatot indított a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület annak érdekében, hogy a tagsággal és az itt élőkkel jobban megismertessék a város építészeti értékeit, és az ehhez kapcsolódó művészettörténeti emlékeket.