Archivum

Amikor Horton segélykiáltást hall egy porszem felől, hamar kifüleli, hogy a levegőben szálló pöttyön élet van: ott épült fel a szuperkicsi Kifalva, melynek lakó a hiperszuperkicsi kik.
Horton összebarátkozik Kifalva polgármesterével (akinek 96 lánya és egy fia van, fürdőszobája meg egy sem). Szükség is van a barátságukra. Sokan vannak, akik elpusztítanák a porszemet.

{slimbox album="horton"}images/stories/programajanlo/film/horton/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="horton"}images/stories/programajanlo/film/horton/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="horton"}images/stories/programajanlo/film/horton/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="horton"}images/stories/programajanlo/film/horton/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="horton"}images/stories/programajanlo/film/horton/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="horton"}images/stories/programajanlo/film/horton/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="horton"}images/stories/programajanlo/film/horton/8.jpg{/slimbox} {slimbox album="horton"}images/stories/programajanlo/film/horton/9.jpg{/slimbox}

HORTON

Magyar hangok: Kerekes József, Háda János, Borbás Gabriella, Dörner György, Gesztesi Károly, Besenczi Árpád. Eredeti hangok: Jim Carrey, Steve Carell, Jonah Hill, Seth Rogen. Zene: John Powell. Írta: Dr. Seuss, Cinco Paul, Ken Daurio Rendezte: Jimmy Hayward, Steve Martino
Miért van nagy füle egy elefántnak? Nem is kérdés, számtalan haszna van, de egyebek közt arra is jó, hogy viselője meghallja mindazt, amit más nem. Amikor Horton segélykiáltást hall egy porszem felől, hamar kifüleli, hogy a levegőben szálló pöttyön élet van: ott épült fel a szuperkicsi Kifalva, melynek lakó a hiperszuperkicsi kik.
Horton összebarátkozik Kifalva polgármesterével (akinek 96 lánya és egy fia van, fürdőszobája meg egy sem). Szükség is van a barátságukra. Sokan vannak, akik elpusztítanák a porszemet. Egy gyermekétől nehezen megváló kenguru és szövetségese, Vlad, a keselyű egyszerre tör a porszem és az elefánt elveszejtésére. A dzsungelben egy pötty sincs már biztonságban. Hát még egy elefánt!

A Jégkorszak alkotói dr. Seuss új történetéből készítettek felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt nagyon élvezetes és nagyon vicces filmet – csak helyszínül a jég helyett a dzsungelt választották.

Eredeti cím: Horton Hears a Who
Gyártó: Twentieth Century Fox Animation / Blue Sky
Színes, szinkronizált

Egy emlékezetes estén Jane éppen kénytelen ingázni két esküvői fogadás között a Manhattan-Brooklyn vonalon, a nem mindennapi teljesítménynek pedig véletlenül szemtanúja lesz Kevin (James Marsden – Bűbáj), a riporter, aki nagyszerű sztorit szimatol. Szerinte Jane, az esküvőfüggő története temérdek kaput nyit majd meg előtte a magazinon belül.

{slimbox album="27"}images/stories/programajanlo/film/27/2.jpg{/slimbox}

27 idegen igen
amerikai szinkronizált vígjáték

Szereplők

Mindig csak koszorúslány, de sosem menyasszony!
Jane (Katherine Heigl – Felkoppintva) egy idealista, végtelenül romantikus és mindenkinél önzetlenebb nő. Ugyanakkor pedig állandó résztvevője mindenféle esküvői és lakodalmi rendezvényeknek, bár a saját boldogsága még látóhatáron belül sincs. Ám amikor Jane húga, Tess (Malin Akerman – Agyő, nagy Ő!) iránt saját főnöke, George (Edward Burns – Holiday) lobban szerelemre (s, akibe titkon Jane is szerelmes), hősnőnk kénytelen felülvizsgálni eddigi „örökké-csak-koszorúslány” életstílusát. Jane mindig is jó volt abban, hogy odafigyeljen másokra, saját boldogságáról azonban képtelen gondoskodni. Egész élete csak arról szólt, hogy mindenkit boldoggá tegyen maga körül, ráadásul huszonhét különböző koszorúslányruha lapul szekrényében, így mindezt bizonyítani is tudja. Egy emlékezetes estén Jane éppen kénytelen ingázni két esküvői fogadás között a Manhattan-Brooklyn vonalon, a nem mindennapi teljesítménynek pedig véletlenül szemtanúja lesz Kevin (James Marsden – Bűbáj), a riporter, aki nagyszerű sztorit szimatol. Szerinte Jane, az esküvőfüggő története temérdek kaput nyit majd meg előtte a magazinon belül. Kevin minden olyasmire cinizmussal tekint, ami Jane számára kedves, így nem igazán jönnek ki egymással. Aztán megjelenik Tess, és megkéri nővérét, hogy szervezzen egy újabb menyegzőt: Tess-ét és George-ét. Jane érzelmei a férfi iránt azonban megdöbbentő végkifejlethez, és talán egy új élet kezdetéhez vezetnek…

Eredeti címe: 27 Dresses
Rendezte: Anne Fletcher
Szereplők: Katherine Heigl, James Marsden, Malin Akerman, Edward Burns, Judy Greer
Írta: Aline Brosh McKenna
Operatőr: Peter James
Zene: Randy Edelman
Vágó: Priscilla Nedd-Friendly
Látvány: Shepherd Frankel
Díszlet: Chryss Hionis
Jelmez: Catherine Marie-Thomas
Producer: Gary Barber, Roger Birnbaum, Jonathan Glickman
Társ-producerek: Jeffrey Silver, Erin Stam

src=http://adc04fix02.gtk.hu/cdn_player/included_zalamedia.php?player_type=1; broadcasting_tag=relay2 height=410 stream_name=zalamedia; autostart=true volume=50 abouttext=TV 1; aboutlink=http://www.sztarnet.hu/; image=images/sztarnet_tv_logo_8.png;

John Rambo (Sylvester Stallone), a vietnámi veterán húsz évvel az utolsó kalandjai után Thaiföld északi részén, a burmai határhoz közel telepedik le. Viszzavonultan él, halászik és kígyóméreggel kereskedik.

{slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/8.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/9.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/10.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/11.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/12.jpg{/slimbox}

Eredeti cím: John Rambo
Rendező: Sylvester Stallone
Forgatókönyv: Sylvester Stallone
Producer: Sylvester Stallone, Kevin King, Avi Lerner
Operatőr: Glen MacPherson
Vágó: Sean Albertson
Zene: Brian Tyler
Gyártó ország: Egyesült Államok
Gyártási év: 2008
Nyelv: angol
Hossz:
Főszereplők: Sylvester Stallone, Julie Benz, Matthew Marsden
Forgalmazza: Best International
Mozipremier: 2008. február 7.

John Rambo (Sylvester Stallone), a vietnámi veterán húsz évvel az utolsó kalandjai után Thaiföld északi részén, a burmai határhoz közel telepedik le. Viszzavonultan él, halászik és kígyóméreggel kereskedik.

Sarah (Julie Benz), egy humanitárius szervezet munkatársa megkéri, vezesse át őket az elaknásított határvidéken, hogy a külvilágtól elzárt törzseket gyógyszerrel és élelemmel láthassák el, de Rambo visszakozik. Mikor azonban a két hét múlva a visszatérő lelkész elmeséli, hogy az önkénteseket a burmai hadsereg foglyul ejtette, Rambo pontosan tudja, mit kell tennie…

JOHN RAMBO SAJTÓKÖNYV

A karének, Burma legjelentősebb kisebbsége, többségében földművelő emberek, akik közel hatvan éve küzdenek a túlélésért az elnyomó, uralkodó burmai katonai kormánnyal szemben. A kínzások, öldöklések, nemi erőszak, csonkítás, és a mindennapos kivégzések vagy egy millió embert kényszerített menekülttáborokba, és ugyanennyit, hogy erdőkben és hegyekben bujdosson, és reménytelen harcban küzdjön a függetlenségért. Az ENSZ a karén népcsoportot érő szisztematikus támadásokat „lassú de biztos népirtásként” tartja számon.
A küzdelem a karéni szabadságharcosok és az uralkodó burmai hadsereg között a történelem egyik leghosszabb ideje tartó polgárháborúja.

"John Rambo" történetéről...
Húsz évvel a Rambo-sorozat utolsó darabja után, John Rambo (SYLVESTER STALLONE) Thaiföld északi részére vonult vissza, és a Salween folyón dolgozik egy dereglyén. A közeli Thaiföld – Burma (Myanmar) határon, a világ leghosszabb ideje tartó polgárháborúja, a burma-karen konfliktus a hatvanadik évéhez érkezik. De az őserdők borította hegyoldalak magányos Rambo-ja régóta szakított mindenféle harccal, és a halászatot, valamint a mérges kígyó vadászatot, mellyel a betevőjét keresi, nem adná fel, még ha orvosok, felkelők, vagy menekültek kerülnének is az útjába a háború sújtotta területen.
Ezt borítja fel egy csapat misszionárius, akik amerikai kísérőt keresnek az útjukhoz, melyet a folyón kénytelenek megtenni. Amikor Sarah (JULIE BENZ) és vőlegénye Michael (PAUL SCHULZE) megkísérlik rávenni Rambo-t, hogy segítsen nekik, elmesélik, hogy a tavalyi útjuk óta, melyet a menekülttáborba tettek, a burmai hadsereg aknákat rejtett végig a vonatsínek vonalán, ezáltal ellehetetlenítve a szárazföldi utazást. Arra kérik, vezesse őket a Salween folyón, hogy biztonságban tudják eljuttatni az orvosságot, élelmet és bibliát az üldözött hegyi karen népcsoportnak. A kezdeti visszakozást követően, hogy átlépje a burmai határt, Rambo beleegyezik, hogy felvegye a hajóra Sarah-t, Michael-t és a többi segélyszállítót, és a kitűzött helyre szállítsa őket.
Úgy két héttel ezután Arthur Marsh lelkész (KEN HOWARD) keresi fel Rambo-t, aki tőle tudja meg, hogy a misszionáriusoknak nyoma veszett. A lelkész jelzálogosította házát, és gyülekezete segítségével összegyűjtötte a szükséges összeget, hogy felbéreljen egy csapat zsoldos katonát (GRAHAM McTAVISH, MATTHEW MARSDEN, TIM KANG, REY GALLEGOS, JAKE LA BOTZ), és visszahozza őket.
Rambo kérdésére, hogy életben vannak –e még, Marsh azt feleli, hogy egy burmai katonai tábor foglyaiként látták őket utoljára. Bár Rambo erőszak és konfliktus ellenessége nyilvánvaló, úgy érzi neki is segítenie kell, és beleegyezik, hogy felvigye a folyón a katonákat a felbolygatott háborús övezetbe.
Hogy megtapasztalják a földi poklot.

A Rambo szimbólumról
1982 októbere óta, amikor is debütált az “Első Vér” című részben, John Rambo az erős, mégis sebezhető katona megtestesítője. Összetört, de gyilkos harcos, aki felkel az elnyomás és igazságtalanság ellen. Az első filmben, mely David Morrell azonos című regényének (First Blood) adaptációja, John Rambo vietnámi túlélő veterán, magasan képzett, kitüntetett katona, akit a népszerűtlen háború után kiközösítenek saját hazájában. Három filmmel és húsz évvel később, “Rambo” világszerte a hős, elnyomás ellen küzdő harcost jelenti. A modern háborús területeken Afganisztántól Irakon át Burmáig a “Rambo” szó egyszerre utal különösen veszélyes katonai akcióra, vagy épp ellenkezőleg, olyasvalakire, akit a körülmények kényszeríttettek az erőszakra.
Rambo, a fizikailag brutális, ám érzelmileg sebezhető figura, német és indián mitikus alakok keveredéséből született, hogy végül egyetemes húrokat pendítsen meg a moziba járókban, és globális ikonná nője ki magát a filmbeli karakter. „Rambo” mind a populáris, mind a politikai közbeszéd tárgyává vált, mialatt a filmsorozat sikere Stallone-t a korszak egyik legnagyobb sztárjává tette.
Az elmúlt tíz évben az akciófilmek egyre inkább sci-fi és fantasy elemekkel töltődnek fel, hogy alternatív világokban és valóságokban játszódjanak. Boszorkányok küzdenek varázslókkal, szupererős szuperhősök verekednek terminátorokkal, robotokkal, gonosz szellemekkel és földönkívüliekkel.
“A különbség Rambo és egy szuperhős között, a tényt leszámítva, hogy előbbi valódi ember, aki valós történésekben él, az a bosszú etikai megközelítése – mondja KEVIN KING producer, Sylvester Stallone produkciós cégének ügyvezetője (Rocky Balboa, Get Carter, Copland). Rambo erőszakossága nem emberfölötti. Brutalitása emberi, valódi. Kizsákmányolt ember, aki birtokolja azon képességeket, hogy vissza tudjon vágni, ha rákényszerítik.”
Egyesek szerint olyan filmek feltámasztása a negyedik rész segítségével, mint a “Rambo”, a “Die Hard”, és az “Indiai Jones”, abból a vágyból ered, hogy az akció hősöket ismét átlagos földi embereknek láthassuk, akik különleges, de mégis a valóság szülte körülmények közé keverednek.
A Rambo–filmek minden elvárást meghaladó sikert értek el a hollywoodi filmgyárban, mely saját márkanevekre és franchise-okra épít. Mindhárom rész a box-office lista első helyén indított, és bevételi rekordokat állított fel, milliárdokat hozva világkörüli útján. Minden, a filmeket érő kritika ellenére, a sorozat és Rambo alakja nem csak hogy kiállta a támadásokat, de globális, nyelveken és kultúrákon átívelő fogalommá nőtte ki magát.
„Azt gondolom épp azért lett Rambo-ból ekkora sikermárka, mert az elnyomott többség hőse. Borzasztó, legyőzhetetlennek tűnő nehézségekkel kell szembenéznie, és győzedelmeskedik. Kitaszított, meg nem értett figura. Az a fajta magányos farkas, akinek sorsa elgondolkodtatja a nézőt, akivel azonosulni tud.” – vallja producer JOHN THOMPSON, a 80-as, 90-es évek olasz filmgyártásának meghatározó alakja (Zeffirelli: "Otello" , Claude D'anna: "Salome" ), aki mostanában olyan filmeket gyártott, mint Richard Donner akciófilmje a 16 utca ("16 Blocks"), vagy Brian De Palma filmje a Fekete Dália ("The Black Dahlia"), vagy a Kalifornia királya ("King of California") Michael Douglas főszereplésével.
„Rambo a klasszikus harcos archetípusa, mely kultúrától függetlenül ismerős az egész világon. – fogalmazza meg a zsoldosok vezetőjét (Lewis) alakító Graham McTavish. Rambo Beowulf, és Achilles nyomdokaiban jár, az ember, aki értékesebb, mint azok, akik őt körülveszik, ezért a társadalmon kirekeszti őket. Az ókori görögöknek és rómaiaknak is ismerős lenne Rambo. A legcsodálatosabb benne, hogy nem gondolkozik sokat, cselekszik. Lép, amikor mások még javában tanakodnak, hogyan tovább.”
Rambo valamelyest megtestesítőjének Stallone-nak az alteregója. A vele dolgozó stáb többségében műveltnek, viccesnek, művészinek, és energikusnak találta Stallone-t, olyasvalakinek, aki az ellentétek embere, aki folyamatos párbeszédben, és együttműködésben dolgozik, mégis egészen egyértelműen tudja, mit akar, és meg is követeli azt. A színészek megfogalmazásában Stallone „a színészek színésze”, aki inspirálóan hat az alakításokra, mégis egészen tömör, néha brutálisan direkt, mind véleményében, mind rendezésében. Született mesemondó, és harminc éve, a karrierje kezdete óta Oscar-díjas író, aki mégis sokkal inkább az izomzatáról ismert, mint az agyáról.

A "JOHN RAMBO" TÖRTÉNET HÁTTERE
Ötletek és forgatókönyvek tömege halmozódott fel az elmúlt évek alatt arról, hogy mi is legyen az alaptémája a negyedik résznek. Sokuk jól ismert konfliktusokat dolgozott fel, mint az iraki, az afganisztáni, a szudáni, vagy a kolumbiai. Stallone azonban kevésbé ismert, aktuális konfliktust keresett, hogy visszatérhessen az „Első vér” Rambo-jához – a hőssé kiáltott, de összetört emberhez, akit csaknem elpusztított a sok erőszak, amit átélt:
„Kutatásba kezdtem, kérdezgetésbe. – meséli a rendező. Felkerestem nagy múltú katonai magazinokat, misszionáriusokat és az ENSZ-t, hogy feltegyem a kérdést „mi a világ legkevésbé dokumentált, mégis az emberi jogokat leginkább sértő visszaélése?”. Azt felelték Burma. A történet tehát olyan valós háborún alapszik, mely hatvan éve dúl. A filmben ábrázolt brutalitás arra épül, ami ezekkel az emberekkel a mai napig történik. Azaz az atrocitások nagy része olyan rémes, hogy még mi sem tudtuk megmutatni. Ez a háború valódi borzalma.”
A karen népcsoport alig fejezte be a második világháborút, melyet a Szövetségesek oldalán a japán hadsereg és a burmaiak ellen vívott, amikor máris egy másikban találta magát. Akárcsak az ország más törzsei és kisebbségi csoportjai, a karének is szerettek volna függetlenedni, és megalapítani az önálló Karen államot.
Amikor a Burmát gyarmatosító Nagy Britannia kivonta az országból csapatait, akikre a hazai frontokon lett szüksége, kibontakozhatott az új burmai nacionalizmus. A gyarmatosítók és a régi királyi rendszer összeomlását követően a burmai hadsereg abszolút hatalmat kapott az ország vezetésében. 1947-től, amikor is a függetlenségről szóló tárgyalások összeomlottak, a karen népcsoport megalapította a Karen Nemzeti Szövetséget (Karen National Union), mely a függetlenségért folyó küzdelem irányító és politikai hatalmává vált. Ettől az időponttól tart folyamatosan a küzdelmük. Most, hatvan évvel később, a karen népcsoport továbbra is elszenvedi a burmai kormány brutális és szisztematikus népirtását.

„A film szempontjából tökéletesnek találtam a Burmában zajló konfliktust, mert ez a történet már nem egyszerűen Rambo-ról, és a problémáiról – mondja Stallone. A film misszionáriusaival, és a zsoldos katonákkal együtt többé nem egy-emberes a történet. Attól a perctől kezdve, hogy megismertem a részleteket, és kutatásokba kezdtem, azon voltam, hogy kettős célt tudjak megvalósítani: felhívni a figyelmet a karen-burmai konfliktusra, és remek akciófilmet készíteni a közönségnek.”

A burmai történet annál is inkább kapóra jött a rendező-író Stallone-nak, mert Rambo az utolsó két filmben már Thaiföldön élt. Számos veterán társához hasonlóan Délkelet-Ázsiában maradt, nem lelvén többé a helyét az amerikai társadalomban. Újra felvéve a történet fonalát, húsz évvel később Stallone most azt képzelte el, hogyan kényszerítették Rambo-t tapasztalatai a remetei magányra és életmódra.
Ahogy a Sarah-t megformáló női főszereplő JULIE BENZ, az eredetileg orvosnak készülő, korcsolyabajnokból a népszerű Dexter sorozat sztárjává lett színésznő megfogalmazza:
„Ez a Rambo nem a húsz évvel ezelőtti olajozott izomtest. Ez az élettől megviselt Rambo sokkal megnyerőbb. Most láthatjuk igazán, hogy mindaz, amin keresztülment az első három rész alatt hogyan hatott az életére. Már csak a váza annak, aki volt.

A karen törzs falvai a Mae Hong Son város nyugati részétől közép Thaiföldön át egészen Burma déli részéig terjednek, több mint két kilométer hosszan a határ mentén. A második világháborútól fogva próbálja a kínai fegyverekkel felvértezett burmai hadsereg eltüntetni a karen kisebbséget a föld színéről, és elkobozni az olajban, rubintban, smaragdban és más drágakövekben gazdag területet.
Mindezen történések eltusolása azért volt lehetséges, mert Burma megszakított mindenféle diplomáciai és média kapcsolatot a nyugati országokkal. Csak az 1988. szeptember 19-én Rangunban kitört diákfelkelés és mészárlás, valamint a kareni ikertestvér felkelők által alapított több száz tinédzserből verbuvált „Isten hadserege” gerillaszervezet híre került a nagyvilág elé a hosszú ideje tartó polgárháborúból. 2002-re a Thai Nemzetbiztonsági Tanács (Thai National Security Council) kitiltotta a külföldi tudósítókat a menekülttáborokból, valamint a burmai határvonal általuk ellenőrzött területeiről. Sokan úgy vélik, hogy a sajtótilalmat közvetlenül két elítélő riport váltotta ki, melyet abban az évben humanitárius csoportok (ezek a filmben említésre kerülnek) adtak ki.
Talán, ahogyan Stallone hiszi, Rambo segítségével a világ végre tudomást szerez a karen népcsoport harcáról.

Bő egy hónappal a film munkálatainak befejezése előtt, 2007. szeptemberének végén tört ki a legnagyobb demokrácia melletti tüntetés 1988 óta, a katonai kormány által Myanmar-nak átkeresztelt Burmában, melynek megrázó képei mobiltelefonok, az internet és csempészett videók által kikerültek a világ szeme elé. Kegyetlen katonai megtorlás – könnygáz, fegyveres csapás - vetett véget a 100 ezer embert számláló tüntetésnek, melyet buddhista szerzetesek ezrei vezettek.
„Az összes Rambo-film allegorikus. – mondja Kevin King producer. Mindegyik a jó és a gonosz szimbolikus küzdelméről szól. Egytől-egyig igaz, történelmi tényeken nyugszanak. Amikor Rambo Burmába lép, azt látja, amit ma látna bárki. Sok leszolgált amerikai katona megy a karen népcsoport területeire, hogy segítséget nyújtson. Igazak a misszionáriusok, a szárazföldi aknák és a menekülttáborok. Igaz, a film végső soron szórakoztatásra született, de mindvégig hű marad az igaz történethez, mely alapjául szolgál.”

Kényes szereplőválogatás
A minden információt eltussoló és titkosító katonai kormány működése eredményeként a stáb nyugatról érkező többsége még csak soha nem is hallott a karen-burma konfliktusról azelőtt. A főbb szerepekben Julie Benz mellett láthatjuk:
PAUL SCHULZE (Dr. Michael Burnett), az Emmy-díjas filmsorozatok ("The Sopranos", "24") sztárját, aki előszeretettel alakít rendőrt, és más katonai szervet, ügyvédet, vagy épp orvost ("JAG", Az ügyosztály, "The Division", Hihetetlen igazság, "The Unbelievable Truth").
MATTHEW MARSDEN (School Boy) amellett, hogy feketeöves Tae Kwon Do harcos, popénekes is, aki a Destiny's Child-dal közösen felvett "She's Gone" című dalával robbant először a slágerlistákra. Filmjei többek között a brit "Coronation Street" sorozat, a Bokszkirály, ("Shiner"), vagy A sólyom végveszélyben ("Black Hawk Down").
GRAHAM McTAVISH (Lewis) brit színész, nemrégen költözött Los Angeles-be. Nagyjátékfilmjei közül a jelentősebbek: Artur király ("King Arthur"), "Lara Croft Tomb Raider, The Cradle of Life”, "King Lear".
KEN HOWARD (Arthur Marsh), aki az Oscar-ban forgatott már együtt Stallone-val, ezen túl ismerhetjük idősödő, jovális arcát Az álmodó – Igaz történet alapján című filmből ("Dreamer"), és az Egy cipőben ("In Her Shoes") című filmekből.

Természetesen a helyi színészek, és stábtagok tisztában voltak a burmai történésekkel, sőt, akadtak a film közreműködői között olyanok is, akik ténylegesen részt vettek, vagy éppen áldozatai voltak a háborúnak.
Kiváló észak-thaiföldi színészek és statiszták sora adott a produkciónak varázslatosan hiteles arcokat, és hatást. Stallone kifejezett kérése volt, hogy született kareni és burmai szereplőkkel dolgozhasson, nem kifejezetten profi színészekkel, hanem olyanokkal, akik odavalósiak, és jól ismerik a konfliktust. Annak ellenére, hogy mindez megnehezítette a forgatást, hiszen a kareni menekültek, háborús sebesültek, akna-áldozatok és kiszolgált burmai katonák között csakhamar bábeli zűrzavarban találta magát.
A burmai katonai hírszerzők kiterjedt hálózata, és az ismert megtorlások elővigyázatosságot követeltek a film készítőitől, a helyi szereplők alkalmazása során. Az amerikaiak névtelenséget, és biztonságos tartózkodási helyet biztosítottak a thai és burmai szereplőknek, akik a lehetséges megtorlás ellenére vállalták a részvételt.

FORGATÁS THAIFÖLDÖN, STÁB
Stallone eltökélten ragaszkodott ahhoz, hogy olyan közel forgassanak a háborús thaiföld-burmai határhoz, amilyen közel csak lehet. Így végül Chiang Mai északi fővárosában állomásozott a stáb, mely ókori város a második legnagyobb az országban, és a buján zöldellő hegyes északnyugati területen terül el.
„Olyan autentikus, amennyire csak lehetetett anélkül, hogy nem léptünk Burma területére, melyre természetesen nem kaphattunk engedélyt.” – meséli King producer.
Logisztikailag a John Rambo hatalmas, összetett produkció volt, közel 500 stábtaggal és öt különböző nyelvvel. A thaiföldi produkciós cég (Legend Films) segítette az amerikai filmkészítőket, hogy beszerezhessék a szükséges engedélyeket, igazolványokat, állami papírokat és megleljék a helyszíneket. A forgatás egy része nemzeti parkokban zajlott, melyhez nemcsak, hogy különleges engedélyt kellett kérni, de a természetes közeg megóvása még óvatos körültekintést is igényelt.
„Tizenhárom különböző országból verbuválódott a stáb – meséli Thompson producer. Színészeink összesen hét országból érkeztek. Minden nap több mint hatvan kaszkadőrrel és több száz statisztával dolgoztunk. Mindezen embereket egy időben kellett pontos, precíz munkára fogni. A legizgalmasabb kihívás – folytatja – az, hogyan gyűjtjük össze a legjobb szakembereket a világ minden tájáról, bárhol is legyenek. Megnyertük a München (Spielberg, ”Munich”) és a Trója (Petersen, ”Troy”) filmekből ismert ALEX GUNN-t és speciális effektekben mester csapatát. Kaszkadőr csapatunk olyan produkciókban dolgozott, mint a Mátrix (”The Matrix”) és a V, mint vérbosszú (”V for Vendetta”).
„A film akciója a brutális emberi erőben rejlik – folytatja a producer -, nem a gépfegyverekről és arctalan felrobbantott, vagy cafatokká lőtt emberekről szól, se nem vizuális effektek tömegéről. A főszerep a kézitusáé, kézifegyvereké, és a biroké, a brutális, állati harcé.”
Stallone és csapata kínos pontossággal koreografálta a kaszkadőröket, és a speciális effekteket, hogy megteremtse a háború borzalmának vizuális döbbenetét.

Stallone folyamatosan több kamerával forgatott egyszerre, volt, hogy egy időben öttel, a kanadai születésű GLEN MacPHERSON, CSC, ASC operatőr vezetésével. MacPherson neve többek között az Újra a pályán ("Rebound") és a 16 utca ("16 Blocks") című filmjeiből ismert. Kamerák úsztak tehát a folyón, csúsztak hegyoldalakon, és törtek be bambusz kunyhókba és fogoly-ketrecekbe.
A stáb tagjai között szerepel még a Stallone-val már a Rocky-ban együttdolgozó FRANCO GIANCOMO CARBONE látványtervező (Motel, "Hostel", San Fernando völgye, "Down in the Valley”), és a legutóbb a Constantine – A démonvadász ("Constantine") zenéjéért kitüntetett BRIAN TYLER zeneszerző ("Aliens vs. Predator, Requiem", Halálos iramban: Tokiói hajsza, "The Fast and the Furious, Tokyo Drift").
Közreműködött még A fekete dália (Brian de Palma, "The Black Dahlia" ) egyik kosztüm tervezője LIZZ WOLF ("Dreamgirls", "Pirates of the Carribbean The Curse of the Black Pearl, "Traffic"), és a szintén a Rocky csapatából érkezett SEAN ALBERTSON vágó, aki a közkedvelt Lost sorozat vágója is.

SPOILER!!
Kommentár nélkül
Rambo utolsó, hátborzongató thaiföldi helytállása élete fordulópontjának bizonyul. Miután elvezeti a misszionáriusok megmentésére verbuvált zsoldosokat a burmai fogolytáborba, felismeri, hogy tovább kell lépnie. Miután csaknem életét veszti ebben az utolsó pokoli ember ember elleni embertelenségében, végleg le akarja zárni életének ezt a fejezetét. Megállapítása, miszerint „Vagy a semmiért élsz, vagy meghalsz valamiért” egybevág remete életmódjával, miközben mindenféle szándék nélkül magát Rambo-t határozza meg. Ki tehát ő? És ki az, akivé lett? Az ország nélküli ember, a háború nélküli harcos utolsó kalandjából a célját meglelt férfiként kerül elő. Ennek a hősnek a számára többé már nem a becsület, vagy a szolgálat az, ami a megváltáshoz vezet.
Stallone John Rambo történetének befejezésével reménysugarat kínál a hosszú időre elveszett tékozló fiúnak, az időközben hatvan évessé lett férfiúnak. Az utolsó jelenetben, ahogy leül a porfelhő, Rambo-t látjuk visszatérni az Egyesült Államokba. Látjuk őt hazatérni hosszú arizoniai országúton, gyalogost a farmjára. Ember sehol.
Sylvester Stallone végül hazahozza John Rambo-t.

SYLVESTER STALLONE
A filmet író-rendező Sylvester Stallone alakítja ismét John Rambo-t a klasszikus akciósorozat utolsó darabjában, ahogy tette ezt a három megelőző részben: Rambo ("First Blood"), Rambo 2 ("Rambo: First Blood Part II") és Rambo 3 ("Rambo III.").
Stallone ”Rocky” című filmjével lett nemzetközileg ismert színésszé, melyet ő maga írt egy névtelen bokszolóról, aki esélyt kap a részvételre a nehézsúlycsoportú bajnokságban. Bár számos producer ajánlotta neki, hogy megveszi a forgatókönyvet, Stallone nem adta be a derekát, mert a főszerepet már befutott színésznek akarták adni, ő pedig ragaszkodott ahhoz, hogy övé legyen a szerep. Kitartása végül elnyerte jutalmát, amikor a "Rocky" 10 Akadémiai jelölést kapott, ezzel Stallone-t a szupersztárságba repítette.
"Rocky"-val és "Rambo"-val Stallone megalkotta minden idők két legmaradandóbb mozifilm ikonját, valamint útjának indította az ezekre építő, legsikeresebb franchise láncokat. Harminc évvel és ötven játékfilmmel később Stallone a box-office csalik egyik legnagyobbja.
Színész/író/rendező hármas szerepében még a "Rocky II"-ben és az Édenkert a sikátorban ("Paradise Alley") című filmekben találjuk. Színész és társszerzőként a Rambo és Rocky filmeken kívül többek között az Ö.K.Ö.L. ("F.I.S.T."), az Énekes izompacsirta ("Rhinestone"), a Túl a csúcson ("Over the Top") és a Cliffhanger – Függő játszma ("Cliffhanger") című filmekben. Társírója, rendezője és producere az Életben maradni ("Staying Alive") című filmnek. Nagyobb szerepei többek között: Tango és Cash ("Tango & Cash"), A Pusztító ("Demolition Man"), Felpörgetve (”Driven"), Kémkölykök 3 ("Spy Kids 3"), "Copland", A nagy trükk ("Shade"), A specialista ("The Specialist"), Bérgyilkosok ("Assassins"), Daylight – Alagút a halálba ("Daylight"), Dredd bíró ("Judge Dredd"), vagy a "Get Carter."
New York-ban született, és egy philadelphiai külvárosi iskolába járt, ott érzett rá először a színészkedésre és a focira. Gimnáziumi és egyetemi diplomáját az American College of Switzerland-on és a Miami Egyetemen szerezte. Visszatért New York-ba, ahol írásba kezdett, és statisztaszerepeket vállalt.
A filmkészítés mellett a nemzetközileg ismert étteremkomplexum a Planet Hollywood egyik alapítója, valamint az INSTONE társaságé, mely az egészséges életmód és a fitness fellendítésének céljából alakult.
Stallone ma Los Angelesben él feleségével Jennifer Flavin-nal és három lányával.

{slimbox album="kaszandra"}images/stories/programajanlo/film/kaszandra/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="kaszandra"}images/stories/programajanlo/film/kaszandra/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="kaszandra"}images/stories/programajanlo/film/kaszandra/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="kaszandra"}images/stories/programajanlo/film/kaszandra/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="kaszandra"}images/stories/programajanlo/film/kaszandra/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="kaszandra"}images/stories/programajanlo/film/kaszandra/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="kaszandra"}images/stories/programajanlo/film/kaszandra/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="kaszandra"}images/stories/programajanlo/film/kaszandra/9.jpg{/slimbox} {slimbox album="kaszandra"}images/stories/programajanlo/film/kaszandra/10.jpg{/slimbox} {slimbox album="kaszandra"}images/stories/programajanlo/film/kaszandra/11.jpg{/slimbox} {slimbox album="kaszandra"}images/stories/programajanlo/film/kaszandra/12.jpg{/slimbox}

Eredeti cím: Cassandra’s dream
Rendező: Woody Allen
Forgatókönyv: Woody Allen
Producer: Gareth Viley, Stephen Tenenbaum, Letty Aronson
Operatőr: Zsigmond Vilmos
Vágó: Alisa Lepselter
Zene: Philipp Glass
Főszereplők: Colin Farrell, Ewan McGregor,
Hayley Atwell

A mai Londonban játszódó KASSZANDRA ÁLMA két fivér (Ewan McGregor, Colin Farrell) nagy hatású és izgalmas története, akik kétségbeesetten szeretnének változtatni zűrös életükön.

Az egyikük megrögzött szerencsejátékosként úszik az adósságban, a fiatalabb egy gyönyörű színésznőbe (a pályakezdő Hayley Atwell) szerelmes, akit nemrég ismert meg. A szereplők egyre bajosabb helyzetbe bonyolódnak, egyre súlyosabb és szerencsétlenebb eredménnyel.

Azonban Antonio minden vagyonát bárkáinak szállítmányaiba fektette. Felkeresik hát a zsidó uzsorást, Shylockot (Al Pacino - Keresztapa I-II-III, Az ördög ügyvédje). Bár Antonio korábban már többször kifogásolta az uzsorás lelketlen üzleteit, amiért Shylock neheztel is rá, most üzletet kell kötniük. Shylock feltétele: ha Antonio nem tudja időben törleszteni a kölcsönt, akkor kivághat egy fontnyi húst a testéből...

{slimbox album="velencei"}images/stories/programajanlo/film/velencei/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="velencei"}images/stories/programajanlo/film/velencei/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="velencei"}images/stories/programajanlo/film/velencei/4.jpg{/slimbox}

A velencei kalmár
Eredeti cím: The Merchant of Venice

Rendező: Michael Redford
Forgatókönyv: William Shakespeare műve alapján Michael Redford
Fényképezte: Benoit Delhomme
Vágta: Lucia Zucchetti
Zene: Jocelyn Pook

Szereplők: Al Pacino, Jeremy Irons, Joseph Fiennes, Lynn Collins

A 16. századi Velencében járunk. Bassanio (Joseph Fiennes - Szerelmes Shakespeare, Luther) fiatal, nemesi származású barátjától, Antoniotól (Jeremy Irons - Csodálatos Júlia, A vasálarcos) egy nagyobb összeget kér kölcsön, hogy elhajózhasson Belmontba, és megkérhesse a szépséges Portia (Lynn Collins - Az 50 első randi, A hetedik érzék) kezét.

Azonban Antonio minden vagyonát bárkáinak szállítmányaiba fektette. Felkeresik hát a zsidó uzsorást, Shylockot (Al Pacino - Keresztapa I-II-III, Az ördög ügyvédje). Bár Antonio korábban már többször kifogásolta az uzsorás lelketlen üzleteit, amiért Shylock neheztel is rá, most üzletet kell kötniük. Shylock feltétele: ha Antonio nem tudja időben törleszteni a kölcsönt, akkor kivághat egy fontnyi húst a testéből...

Belmontban a szép Portia rémülten próbálja visszaverni a kérők hadát, mert ha bármelyikük is meg tudna felelni apja akaratának, az elnyerné a kezét és vagyonát. Megérkezik Bassanio és kompániája. A férfiből áradó kisugárzás azonnal magával ragadja, és elkezd reménykedni abban, hogy végre valahára megleli a tökéletes férjet.

Bassanio udvarlása sikerrel jár, és elnyeri a lány kezét. Az esküvő ünneplésekor szörnyű hírek érkeznek Velencéből: Antonio hajói elsüllyedtek, ezzel elveszítette minden vagyonát, és most húsával, azaz életével tartozik Shylocknak. Bassaniónak vissza kell térnie Velencébe, hogy megmentse barátja életét. Portia ráveszi, hogy vigyen magával kétszer annyi pénzt, mint amennyivel Antonio Shylocknak tartozik, hátha ezzel megválthatja barátja életét.

Időközben megszökik az uzsorás lánya apja házából, és magával viszi annak összekuporgatott vagyonát is. A kifosztott, átvágott Shylock agya teljesen elborul, ráadásul szörnyű pletykákat hall lánya borzalmas életviteléről. A megszállott Shylock már nem hajlandó elfogadni mást, csak Antonio húsát. Követeli az adósságát, nem érdekli más.

Ahogy a dózsé elé vitt tárgyalás egyre jobban kibontakozik, úgy tűnik, Antonio sorsa megpecsételődött. Ekkor egy titokzatos fiatal doktor és írnoka kér meghallgatást. A meglepően fiatal orvos mindkét perlekedőhöz szónoklatot intéz. Először úgy tűnik, hogy jóváhagyja Shylock követelését, ám figyelmezteti Shylockot, hogy csak egy font húst vehet, nem kevesebbet, nem többet, különben a velencei törvények értelmében elveszíti vagyonát. Shylock rádöbben, hogy így lehetetlen végrehajtani az ítéletet, s a velencei államot is magára haragítja, amiért nem ismer kegyelmet. Shylock fel kell adnia vallását is, hogy azzá váljon, amit legjobban gyűlölt: kereszténnyé. E büntetés valóban kegyetlen.

De vajon kik lehettek a titokzatos emberek, akik kisegítették Antoniot és Bassaniot a bajból, és mit várnak ezért?

William Shakespeare vígjátéki elemekkel tarkított drámájának filmváltozata.

{slimbox album="valtozoidok"}images/stories/programajanlo/film/valtozoidok/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="valtozoidok"}images/stories/programajanlo/film/valtozoidok/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="valtozoidok"}images/stories/programajanlo/film/valtozoidok/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="valtozoidok"}images/stories/programajanlo/film/valtozoidok/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="valtozoidok"}images/stories/programajanlo/film/valtozoidok/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="valtozoidok"}images/stories/programajanlo/film/valtozoidok/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="valtozoidok"}images/stories/programajanlo/film/valtozoidok/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="valtozoidok"}images/stories/programajanlo/film/valtozoidok/8.jpg{/slimbox}

Változó idők
Les Temps qui Changent (Changing Times)


Rendező: André Téchiné
Forgatókönyv: André Téchiné, Laurent Guyot, Pascal Bonitzer
Fényképezte: Julien Hirsch
Vágta: Francis Warginier
Zene: Juliette Garrigues

Szereplők: Cathrine Deneuve, Gerard Depardieu
További szereplők: Gilbert Melki, Malik Zidi, Lubna Azabal

Antoine (Gerard Depardieu) Európába érkezik, hogy ellenőrizze egy audiovizuális központ építési munkálatait. Azzal bízzák meg, hogy gyorsítsa meg a munkafolyamatot. Valójában azonban, utazásának az a titkos célja, hogy megtalálja Cécile-t (Cathrine Deneuve), aki iránt megszállott és titkos szerelme már több, mint harminc éve tart.

Cécile elfelejtette már Antonine-t. Észak-Afrikába emigrált, ott él rutinszerű házasságban egy nála jóval fiatalabb marokkói zsidó orvossal. Van egy fiuk is, Samy, aki Párizsban él, így csak szünidőben látogatja meg szüleit.

Nyár végén kezdődik el a történet, amikor is Samy partnerével, Nadia-val partra száll szüleinél. Nadia egyedül neveli kisfiát, akinek apja ismeretlen? Samy és Nadia, bár egy párt alkotnak, kapcsolatuk igen visszafogott. Nagy szövetségesek, akik minden baj ellen felfegyverkezve védik egymást, hogy kiélhessék változatos szenvedélyeiket. Nadia-nak egy erőszakos, démonokkal folytatott küzdelem árán meg kell tanulnia elszakadni nővérétől. Samy-nek pedig meg kell tanulnia összhangba hozni Bilal iránti érzéseit, illetve Nadia iránti gyengédségét...
Számára nem éppen megnyugtató helyzet, hogy Cécile a szünidő alatt akarva-akaratlanul is találkozni fog az ő kis világával, sőt inkább kérdéseket sorozatát veti fel. Az, aki közelinek tűnt idáig neki, most idegenné válik...

Ez idő alatt, egyedül és gazdagon, távol az élet forgatagától, Antoine úgy jelenik meg, mint egy szellem a múltból, hajszolja szerelmét, azaz a hosszú évek óta érintetlen női ideált. Vajon a gyengéd szenvedélybe és a csendes őrületébe zárkózva legyőzhetetlenné válik a férfi? Milyen hit hajtja? Hogy ez egy álom-e mindössze, arra a realista Cécile tud válaszolni.

És talán, tudtukon kívül az álom valósággá válik...

{slimbox album="aranykapu"}images/stories/programajanlo/film/aranykapu/plakt.jpg{/slimbox}

Aranykapu
(Nuovomondo)
színes feliratos francia-olasz filmdráma, 113 perc, 2006
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

rendező: Emanuele Crialese
forgatókönyvíró: Emanuele Crialese
zeneszerző: Antonio Castrigano
operatőr: Agnes Godard
producer: Alexandre Mallet-Guy
vágó: Maryline Monthieux

szereplő(k):
Charlotte Gainsbourg (Lucy)
Vincenzo Amato (Salvatore Mancuso)
Aurora Quattrocchi (Fortunata Mancuso)
Francesco Casisa (Angelo Mancuso)
Filippo Pucillo (Pietro Mancuso)

Az 1900-as évek elején olaszok ezrei emigráltak az Egyesült Államokba a jobb élet reményében. Salvatore egyike azoknak, akik mindenüket egy lapra tették fel: az özvegy farmer eladja a házát, földjét, állatait, hogy gyermekeivel és idős édesanyjával az új világba vándoroljon, ahol mindegyiküknek több jut majd a jóból. Salvatore (akinek neve megmentőt jelent) nem hős, nem vágyik dicsőségre vagy óriási szerencsére, csak egy célja van: munkája legyen és fedél a családja feje felett.

Útközben megismerkedik Lucy-vel, (avagy Luce-vel = fény) – ahogy Salvatore hívja –, a feltehetően angol származású hölggyel, aki épp visszatérőben van az Egyesült Államokba. Valamiféle ismeretlen okból Lucy szeretne férjhez menni, mielőtt New Yorkba érnének. Salvatore elfogadja az ajánlatot, és hajlandó feleségül venni.

Miután az emigránsok megérkeznek Ellis Island-re, karanténba kerülnek, és vizsgálatok alá vetik őket, hogy megállapítsák, alkalmasak-e az amerikai állampolgárságra. A tesztek azonban meglehetősen nehéznek bizonyulnak az egyszerű gondolkodású földműves emberek számára. Sorsuk innentől kezdve a vámhivatalnokok kezében van.

A történet hangulatát átlengi a misztikum, az az atmoszféra, melyet a szicíliai parasztemberek szellemekkel és egyéb földöntúli jelenségekkel tarkított hiedelemvilága teremt meg. Hétköznapi életüket nagyban befolyásolja halottaik lelke, akik nem mindig elégedettek az élők döntéseivel, a szülőföld elhagyását pedig kifejezetten ellenzik. Salvatore hall és lát nyugtalanító jeleket, de nem ijed meg, hiszen jól ismeri őket, mindig is az életéhez tartoztak.

Az Aranykaput a 2006-os Velencei Filmfesztiválon többek között Ezüst Oroszlán díjjal jutalmazták.

{slimbox album="nap"}images/stories/programajanlo/film/nap/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="nap"}images/stories/programajanlo/film/nap/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="nap"}images/stories/programajanlo/film/nap/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="nap"}images/stories/programajanlo/film/nap/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="nap"}images/stories/programajanlo/film/nap/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="nap"}images/stories/programajanlo/film/nap/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="nap"}images/stories/programajanlo/film/nap/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="nap"}images/stories/programajanlo/film/nap/8.jpg{/slimbox}

A CINEMON FILM és a BELOKAN PRODUCTIONS bemutatja

Christian Jacq azonos című regénye alapján
Philippe Leclerc filmjét
Magyar-francia-belga koprodukció
Az MMK és a NKÖM támogatásával

A NAPKIRÁLYNŐ

Egy mesés ország. Egy vakmerő lány.
És egy kaland, amely mindkettőt megváltoztatja.

Minden nagy fáraó mögött egy asszony áll. Akhesa hercegnő persze még nem számít asszonynak. Tizennégy éves, vad és neveletlen: pedig az őt körülvevő felnőttek mindent elkövetnek, hogy hozzátörjék a fáraó udvarának szigorú szokásaihoz. Akesha azonban egyre-másra meglóg otthonról, és álnéven, álruhában élvezi a közeli piac forgatagát.
Önállóságának, éles eszének, no meg a macskájának köszönheti, hogy már többet tud a világról, mint apja, Ekhnaton fáraó: tudja, hogy Karnakban a papok összeesküvést szőnek uralkodójuk ellen, és az ország határára nomád harcosok érkeztek, akik titokzatos megbízójuk utasítására várnak. A lány elszökik otthonról, anyjához, Nefretitihez indul az elefántok szigetére, hogy a segítségével, vagy ha kell, egyedül megmentse az országot. És esetleg még szerelmes is lehessen közben…

Az ősi Egyiptom látványos díszletei között kalandos, játékos és a helyszínéhez méltóan misztikus történet elevenedik meg a fordulatos animációs filmbe,.

A káprázatos Akhesa hercegnő és a serdülőkorú Tutankhamon vadregényes love-story-ja, A Napkirálynő, Christian Jacq azonos című sikerregényéből meríti történetét, ám a könyvben olvasható és a vásznon látható események valóban megestek.

A film cselekménye az egyiptomi Újbirodalom hanyatlásának korában, az egyistenhit megjelenésének döntő pillanatában játszódik: a fanatikus Ekhnaton fáraó bevezeti a Napisten-kultuszt, megalapítja a Nap városát, majd politikai összeesküvés áldozata lesz. Ellenlábasai, Amon isten papjai, semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, mindenáron hatalomra törnek, és miközben a fáraó igyekszik békét kötni a barbár hódítókkal, a gonosz főpap lepaktál a hettita fővezérrel…
Történelmi gyökerekre vezethető vissza a királyi család konfliktusa is: férje és idősebb lánya közelgő házasságának hírére az anyakirálynő, Nefertiti száműzetésbe vonul, és kisebbik leánya, Akhesa, szintén elmenekül a királyi palotából. Akhesát Egyiptom későbbi uralkodója, az ifjú Tut herceg segíti: az élők és holtak birodalmán keresztül vezető lebilincselő kalandok során járják végig a trónhoz vezető utat.
A rajzfilm forgatókönyvének írói azonban jócskán hozzá ki is egészítették a történelmi tényeket. Kénytelenek voltak így tenni, hiszen választott hősük életéről nem maradt fenn elég biztos lelet, de egyúttal modernizálni is akarták őt: olyan lányalakot formáltak belőle, akivel a mai nézők azonosulni tudnak, és akit könnyen a szívükbe zárnak. Akhesa hercegnő vasakarata és öntudatra ébredése csupán fikció: lehetett volna ilyen, a leletek nem cáfolják, de nem is támasztják alá. A filmben a játékos kedvű, kalandos természetű fruska fokozatosan felnő: kalandjai és Tut herceg iránt érzett vonzalma hatására nővé cseperedik, és a film végére nincs néző, aki kételkedne benne: ő az anyakirálynő méltó örököse. Az utolsó jelenetekben már Tut herceg is igazi férfiként viselkedik: éppen Akhesa hercegnő társaságának és a vele együtt átélt kalandoknak köszönheti, hogy a felelőtlen kalandvágy helyét elfoglalja a másokért érzett felelősségtudat – és így valószínűleg a közönség ifjabb tagjait is segíti abban, hogy megfogalmazzák a maguk számára a felnőtté válással kapcsolatos kérdéseiket.
Akhesa jellemfejlődésével párhuzamosan izgalmas képsorok mutatják be, mit rejt a holtak birodalmának megnyíló kapuja. A legendás egyiptomi halotta-könyv nyomán elevenedik meg az ókor lenyűgöző képi világa. A modern animációs komputertechnikának köszönhetően egyszerre elevenedik meg mítosz és valóság.
A mesés kelet forgataga, a szemkápráztató hátterek, a főszereplőket körülvevő figurák (Besztet, a kismacska, Bubász, a fekete párduc) néhol az Aladdin világát idézik, másutt ünnepélyesebbé, misztikusabbá válnak: a magyar-francia-olasz-belga együttműködésben született film nemzeti tradíciókat, különféle filmes hagyományokat egyesít: szórakoztat, tanít és mesél: az izgalmas történet, a szerethető figurák, az egzotikus hátterek minden nézőjüket egy csodás élménnyel teszik gazdagabbá.

A főszereplők

Akhesa 14 éves, a fáraó lánya. Szép, bátor és gyorseszű. Ekhnaton legkisebb lánya utálja az uralkodói udvar szigorú etikettjét, amikor lehet, megszökik otthonról. Elhagyatottan érzi magát, apjától kevés szeretetet kap, és anyjával sem találkozik sokat. Csak Besztet, a macskája van mindig vele, aki legalább olyan vagány, mint ő maga. Amikor rájön, hogy Egyiptomot egy összeesküvés veszélyezteti, nem habozik, cselekedni akar. Tut herceg társaságában nekivág annak a hosszú útnak, amely során rátalál anyjára, és megváltoztatja hazája meg a saját sorsát.

Tut azért érkezik a Nap városába, mert nevelői kötelezték rá, hogy megkérje Akhesa kezét. De semmi kedve feleségül venni a nála jóval fiatalabb ismeretlent. A mindig nyitott és kalandvágyó fiatalember még nem is sejti, hogy hosszú és kalandos útjuk végeztével nemcsak a lány szívét nyeri el, hanem Egyiptom trónját is. Ő lesz az egyik legnagyobb fáraó: Tutenkhamon.

Ekhnaton fáraó minden idejét az Egy Isten, Aton tiszteletének szenteli, és ezért kevés figyelmet szentel lányának. Hiába figyelmeztetik a veszélye, nem érdekli, hogy Egyiptomot hettita csapatok támadták meg. Misztikus álmaiba merülve még hű hadnagya, Horemheb óvó szavai sem érdeklik. A békét hirdeti, de végül ez okozza a vesztét.

Christian Jacq, az eredeti regény szerzője 1947-ben született. Író és egyiptológus, így nem csoda, hogy számos olyan regénye jelent meg, amely az Egyiptomi Birodalomban játszódik. Személyes példaképének, II. Ramszesznek egy öt könyvből álló sorozatot szentelt. A Ramses az elmúlt húsz évben több mint 25 nyelven jelent meg.
Tizenhárom éves korában, egy népszerű tudományos könyv keltette fel érdeklődését az ősi kultúrák iránt, tizennyolc éves korára már 8 regénnyel készült el. Első komoly irodalmi sikerét 1987-ben aratta Champollion l'Égyptien című könyvével. Több mint ötven regény illetve tudományos mű címlapján szerepel a neve.
Egyetemi tanulmányait a Sorborne-on végezte. Feleségével együtt alapította a Ramszesz Intézetet, mely Egyiptom veszélyeztetett régészeti lelőhelyeinek megőrzését és fényképészeti feltérképezését tűzte ki célul maga elé.

A gyártásban közreműködő Cinemon Stúdió 1996-ban alakult Budapesten Temple Réka és Albert Hanan Kaminski vezetésével, 2002 óta önálló animációs stúdióként működik: a grafikai előkészítéstől a kép- és hangutómunkáig az animációs filmkészítés minden munkafázisában otthon vannak. A nagyjátékfilm előtt tévésorozatot (Maszkabál) és reklámokat is készítettek.

A magyar szinkronhangok

Akhesa Böhm Anita
Tut Markovits Tamás
Ekhnaton Csankó Zoltán
Dzsószer Varga Gábor
Horemheb Dányi Krisztián
Maja Halász Aranka
Mahou Faragó András
Gülkemiz Háda János
Méntaton Törtei Tünde
Nefertiti Kovács Nóra
Borka Forgách Gábor
Zananza Zámbori Soma
Eje Ujréti László
Öreg Verebély Iván
Részeges öreg Versényi László
Szeneb Papp János
Sogoth Varga Tamás

További magyar hangok
Papucsek Vilmos Kövesdi László Bordás János Presits Tamás Szokol Péter Garai Róbert Kisfalussi Lehel Cziffra Krisztina Nagy Rita Téglássi Judit

Rendezőssszisztens és vágó Kajdácsi Brigitta
Hangmérnök Balázs Gábor
Szinkronrendező Sostarics Ágnes

Forgatókönyv
Gilles Adrien Hadrien Soulez-Larivier

Dialógusok
Nathalie Suchard Laurent Burtin
és PhilippeLeclerc

Art design
Neili Ross Roth István
Tardos Zoltán Hernádi Edit
Riha Erika

Zene
Didier Lockwood

Gyártásvezető
Holló Leleszi Krisztina

Utómunkálatok gyártásvezető
Joseph Claes

Magyar szöveg
Bánföldi Tibor

Hangstúdió
Triangle 7, Studio l’equipe, Mafilm Audio, Arteam

Labor
GTC-ECLaire, Focus Fox
Producer
Temple Réka Philippe Alessandri

Execiutiv producer
Olivier Zuratas

Társproducer
Jean-Michel Rey Phillippe Liegeois
Laurent Danielou Eric Van Beueren
Temple Réka Arlette Zylberberg

Vezető producer
Leon Zuratas

Rendező
Philippe Leclerc

A szinkront a Cinemon megbízásából a Mafilm Audió kft Dolby Digitál stúdiójában az Arteam készítette.
Produkciós vezető Temple Réka

{slimbox album="plasztik"}images/stories/programajanlo/film/plasztik/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="plasztik"}images/stories/programajanlo/film/plasztik/2.jpg{/slimbox}

Plasztik szerelem
amerikai feliratos vígjáték

Gyártó Sidney Kimmel Entertainment
Eredeti cím Lars And The Real Girl

Amikor Lars Lindstrom (Ryan Gosling) bemutatja bátyjának (Paul Schneider) és sógornójőnek (Emily Mortimer) új barátnőjét, a rokonok álla a padlót verdesi. Biancával – akivel Lars az interneten ismerkedett meg – az a legnagyobb probléma, hogy nem él, ugyanis ő egy guminő. Rokonai meg vannak győződve róla, hogy a korábban kissé introvertált, nem túl kommunikatív, de azért nagyon kedves fiú teljesen megőrült. Míg ők Biancában csak a babát látják, a fiú barátként tekint rá. Hogyan lehet ezt kimagyarázni egy csendes és konzervatív kisváros lakói között? Amikor konzultálnak a helybéli pszichiáterrel (Patricia Clarkson), az elmagyarázza nekik, hogy Lars érzékcsalódásban szenved, és amíg jobban nem lesz, mindenki próbáljon úgy tenni, mintha minden rendben lenne körülötte. Ezután Bianca templomjáró lesz, önkéntesként kezd dolgozni a kórházban, modellkedik a helyi butikban és eljár Lars-szal különféle társasági összejövetelekre. Meglepetésszerűen a lány (?) mindenki szívébe gyorsan belopja magát. A Sírhant művek írójának új forgatókönyvéből fergeteges komédia született Craig Gillespie (Mr. Woodcock) rendezésében. Rendezte: Craig Gillespie Szereplők: Ryan Gosling, Emily Mortimer, Paul Schneider, Patricia Clarkson, Kelli Garner Írta: Nancy Oliver Zene: David Torn Operatőr: Adam Kimmel Vágó: Tatiana S. Riegel Látvány:Arvinder Grewal Díszlet: Steve Shewchuck Jelmez: Gerri Gillan, Kirston Leigh Mann Producer: Sarah Aubrey, Sidney Kimmel, John Cameron Végrehajtó producerek: Whitney Brown, Peter Berg, William Horberg, Bruce Toll

{slimbox album="panik"}images/stories/programajanlo/film/panik/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="panik"}images/stories/programajanlo/film/panik/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="panik"}images/stories/programajanlo/film/panik/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="panik"}images/stories/programajanlo/film/panik/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="panik"}images/stories/programajanlo/film/panik/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="panik"}images/stories/programajanlo/film/panik/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="panik"}images/stories/programajanlo/film/panik/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="panik"}images/stories/programajanlo/film/panik/8.jpg{/slimbox} {slimbox album="panik"}images/stories/programajanlo/film/panik/9.jpg{/slimbox} {slimbox album="panik"}images/stories/programajanlo/film/panik/10.jpg{/slimbox}

Zsuzsi (Gubik Ági) harminc éves korára mindent elért, amire egy ember csak vágyhat: jól fizető állás, szép autó, saját lakás és mindent elsöprő szerelem. Aztán egy szép napon a fiatal PR igazgató lány arra ébred, hogy a szobájában minden mozogni kezd: a fotel elindul az ajtó felé, a szekrény az ablak felé… És nem kap levegőt. Először azt gondolja, szívroham. Aztán rádöbben, hogy ez bizony pánik.

Amikor még szerelme, Kirill (Kolovratnik Krisztián) is elhagyja, önként bevonul a Pánik Klinikára. Itt a rendkívül ambíciózus terapeuta (Schell Judit) karmai közé kerül, aki különböző módszerekkel, technikákkal próbálja kezelni őt és a klinika többi pánikbetegét.

Zsuzsi csoportterápiára jár, tehát látszólag nincs egyedül többé.

A klinika falain túl persze mindenki teljesen normálisnak tűnik. Az igazság azonban az, hogy Zsuzsi anyja, Elli (Bánsági Ildikó) és barátnője, Ilona (Egri Márta), leküzdhetetlen vásárlási- és kalandlázban ég, Ilona kisgyermekes lánya (Ónodi Eszter) gyermekét túlzóan féltő kismama-parától szenved, Zsuzsi öccse (Valcz Péter) pedig csak anyjukat szeretné megszabadítani a mamát felfaló szörnyetegtől…

És a felbukkanó szuperkemény zsaruk (Thuróczy Szabolcs, Kovács Lehel) is tartogatnak némi meglepetést.

Zsuzsi választhat: éli tovább a profi lelkibetegek életét vagy megrázza magát és feláll. Vajon sikerül neki?

A FILMRŐL:

A PÁNIK egy abszurd vígjáték. A történet szereplőit túlzott érzelmek, szenvedélyek fűtik és felfokozott idegállapotuknak köszönhetően állandóan szatirikus, humoros szituációkba keverednek. Ugyanakkor a szórakoztató jelenetek mellett erős hangsúlyt kapnak a konfliktusok is a filmben, amelyek drámai élt adnak a történetnek.

A film cselekménye több szálon fut, szereplőit a rokoni kapcsolatok, a véletlen és közös jellemzőjük, a valamilyen neurózistól való szenvedés köti össze.

Mivel a pánik betegség szoros összefüggésben állhat egyéb lelki sérülésekkel - például a depresszióval, a szomatikus zavarokkal, a tikkeléssel, a mániákkal - indokolt, hogy a film egy sokszereplős történeten keresztül ábrázolja modern korunk e sajátos jellemvonását. Ráadásul a lelki betegség nem válogat: korra, nemre, társadalmi rangra való tekintet nélkül szedi áldozatait.

A film célja, hogy közérthetően mutassa be, milyen gazdag jelentése van annak a szónak, hogy szorongás.

A főszereplő, a harminc éves PR igazgató Zsuzsi, jelenleg egy pánik klinika lakója. Egy hónapja kezelik itt, mert a napi tizenkét óra munka megtépázta idegeit, ráadásul nagy szerelme, Kirill is elhagyta, és ezért pánikrohamokkal küzd. A helyszín, a Pánik Klinika egy elképzelt intézmény, minden luxussal felszerelve, félúton a kórház és a szanatórium között. A terápia során a betegek alkotta csoport tagjai különböző (létező és kitalált) módszerekkel „tárják fel lelküket”, vagyis próbálnak megszabadulni a nem kevésbé őrült környezetükben az évek során begyűjtött sérülésektől. Zsuzsi életében a klinika biztonságos terepének elhagyása pillanatnyilag a legnagyobb kihívás.

Elli, Zsuzsi édesanyja, hatvan éves magányos nő. Idegenvezető volt harminc évig, megszokta, hogy zajlik körülötte az élet, munkája azonban már megszűnt. Legfőbb jellemvonása, hogy világéletében csak önmagával foglalkozott. Nagyon szereti gyerekeit, Zsuzsit és Kálmánt, tisztességesen fel is nevelte őket, de önző személyisége miatt nem vesz tudomást gyermekei lelki sérüléseiről. Elli az öregedéstől retteg, számára az időskor eleve egy pánik helyzet. Mivel számtalan szerelme volt életében, nem tudja elfogadni, hogy az udvarlók száma megritkult. Kedélye javítása érdekében hol fiatal tűzoltókat csábít fel lakásába, és azokkal fényképezteti magát, hol hisztérikusan vásárolgat legjobb barátnőjével, Ilonával.

Miközben Elli a szerelem érzését kergeti, drámai vétségek sorozatát követi el környezete ellen, és ezzel veszélybe sodorja saját életét is.

Kálmán, Zsuzsi öccse, huszonegy éves srác. Látszólag Kálmánt semmi sem érdekli, zárkózott személyiségét családtagjai szórakoztatónak tartják. Nem is sejtik, hogy Kálmán gyilkosságra készül. Ő az egyetlen elmebeteg a filmben, skizofréniában szenved. Az a rögeszméje, hogy anyját elrabolták az ufók és egy undorító hasonmást állítottak a helyébe, aki a családi ebédeknél mérgezi őt. Célja, hogy elpusztítsa a gonoszt, terve szerint, ha megöli az ál-anyukát, visszakapja az eredetit, akit mindenkinél jobban szeret. Egyedül gyáva elkövetni a gyilkosságot ezért barátnőjétől, HAP baby-től kér segítséget - akivel általában a parkban sakkoznak és filozofálgatnak. A túlérzékeny lány a szorongást élete legfontosabb érzésének tekinti, nevét is egy angol orvosi szakszóból konstruálta: HAP = Highly Anxious Personality, vagyis erősen szorongásos személyiség.

Kirill, harmincöt éves bútortervező, Zsuzsi nagy szerelme. Két évnyi boldog együttélés után váratlanul elhagyja Zsuzsit, aki ezt nem tudja feldolgozni. Kirill legjobban függetlenségét félti, mindennél jobban retteg a tartós kapcsolatokkal járó kötöttségektől. A lánnyal való szakítást fontos állomásnak tartja életében, végérvényesen beismeri önmaga előtt is, hogy ő magányos alkat. Furcsa módját választja a szakításnak, egy barátjával, Alexszel mondatja el gondolatait Zsuzsinak. Alex a szerelem nagy szakértője, egyben Kirill másik énje, aki nem evilági lénynek tűnik a filmben, hanem különös éteri figurának.

Dr. Berger Berta, a terapeuta kezeli Zsuzsit a Pánik Klinikán. A harmincöt éves pszichiáter számos módszert alkalmaz betegei lelki egyensúlyának visszaállítására. Specialitása, hogy a világ ősi és modern lélekerősítő eljárásait egyszerre alkalmazza. Ezek a terápiák abszurd világot tárnak elénk, Zsuzsinak és a többi betegnek hol üvölteniük kell, hol cetlikből felolvasni, tornázni, vagy papírzacskóba lélegezni. A terapeuta rögeszmésen ragaszkodik módszereihez, és feltett szándéka, hogy Zsuzsit kijutassa a klinikáról. A két nő számos konfliktusba keveredik egymással, de végül a véletlennek köszönhetően a pszichiáter nő győzedelmeskedik, Zsuzsi megerősödik és visszatér az életbe.

Dick és Dino meleg rendőrpáros. Zsuzsihoz és környezetéhez csak véletlenül csatlakoznak. Dick identitás zavarral küzd, egész élete merő pánik, mert retteg attól, hogy egyszer kiderül a rendőrségen, hogy a fiúkat szereti. Ezt mindennél nagyobb szégyennek élné meg. Szerelme Dino, a fiatal nyomozó azonban már egy felszabadult generációhoz tartozik, aki arra készül, hogy elmondja a kapitánynak nemi hovatartozását. A két rendőr a tettlegességig tartó vitát folytat a filmben arról, hogy lehet-e egy rendőr meleg. Egymásra fegyvert rántva hisztériáznak az utcán, a pánik klinika előtt, amikor is a halálra rémült Zsuzsi épp megpróbálja elhagyni a biztonságos terepet. Zsuzsit, akaratuk ellenére, végül is ők mozdítják ki a reménytelenségből.

A 39. Magyar Filmszemlén Gubík Ágnes nyerte a „legjobb női alakítás” díját a Pánik című filmben nyújtott színészi munkájáért.
A Pánik lett a 39. Magyar Filmszemle közönségdíjas filmje az internetes szavazatok alapján (film.hu-díj).
Az Országos Diákzsűri elsőfilmes különdíját a Pánik kapta „A rendkívül aktuális téma intelligens humorral és dinamikus vizualitással történő ábrázolásért.

Szappanopera (En Soap)

A 32 éves Charlotte (Trine Dyrholm) boldogan élhetne, de köszöni, nem kér belole. Mikor elköltözik a barátjától, véletlenül a transzszexuális Veronica (David Dencik) szomszédja lesz.
Míg Veronica leginkább önmagának, kutyájának és egy romantikus tévésorozatnak él, Charlotte rendre egyéjszakás kalandokba bocsátkozik. Egy bántalmazás, egy új ágy és pár fehér függöny összehozza oket, mígnem saját viharos szerelmi történetük fohoseivé nem válnak.

Színes, feliratos dán film
Rendezte: Pernille Fischer Christensen
Fényképezte: Erik Molberg Hansen
Zene: Magnus Jarlbo és Sebastian Öberg
Hangvágó: Rune Palving
Vágó: Asa Mossberg
Forgatókönyv: Kim Fupz Aakeson
Producer: Lars Bredo Rahbek
Szereplok: Veronica – David Dencik
Charlotte – Trine Dyrholm
Kristian – Frank Thiel
Veronica anyja – Elsebeth Steentoft
Kuncsaft – Christian Tafdrup
Egyéjszakás kaland – Jacob Lohmann
Kuncsaft – Pauli Ryberg
Egyéjszakás kaland – Claes Bang
Másképp Alapítvány Díjak: 2006-os Berlini Filmfesztivál,
Ezüst Medve Díj és Legjobb Elsofilmes Rendezo Díj

A Szappanopera Pernille Fischer Christensen első játékfilmje, valamint az első olyan film, mely a Dán Filmintézet új támogatási rendszere, a New Danish Screen (Új dán filmvászon) támogatásával jött létre. A New Danish Screen a dán filmek elbeszélő jellegének és formavilágának támogatását és ösztönzését tuzte ki célul. A támogatási rendszer a határok feszegetésére és új ötletek kipróbálására buzdítja a rendezoket. Pernille Fisher Christensen felvette a kesztyut, melynek eredménye a Szappanopera, egy mulatságos, gyengéd és szokatlan szerelmi történet.
A filmet a romantikus szappanopera mufaja ihlette, de Pernille Fischer Christensen szokatlan világában a szerelem romantikus eszméjét drámai kihívások elé állítja a való élet szerelmi káosza.
A film zenéjének megalkotásában Skandinávia zenei kiválóságai vettek részt: a norvég Thomas Dybdahl és a svéd The Knife. A film focímzenéje az amerikai Antony and the Johnsons nevéhez fűződik.

A rendező a filmről: Képzeljenek el egy vonzó not. Milyen? Aztán képzeljenek el egy vonzó férfit. Milyen? Most ok ketten cseréljenek lelket. És legyenek szerelmesek. Egymásba. Mert mi van, ha a no és a férfi már nem határozható meg egynemu lényként? Hogyan alakul akkor a szerelem és az erotika játéka? Talán úgy, ahogy a Szappanoperában.
Ez az elso játékfilmem. A szexre és a szerelemre próbálok összpontosítani. A valószerutlen szerelem szeretetére próbálok csábítani. Az emberi lényt próbálom bejárni. Hogy az érzékeinkkel gondolkodjunk. Az érzékek érzelmeket szülnek. Az érzelmek pedig szerelmet és a másokhoz való közeledés vágyát. Hogy éljünk, hogy osztozzunk, hogy adjunk. Én egy őszinte filmet szeretnék adni. Egy olyan filmet, melyben a tartalom és a forma nem elválasztható, mert együtt mondanak
el egy egyszeru történetet. Egy történetet bonyolult érzésekrol a humor és a fájdalom között tátongó érzelmi űrben.

A népszerű rajzfilmsorozaton felnőtt generációk és az újdonsült rajongók örömére elkészült az Alvin és a mókusok egész estés mozifilmje. Dave Seville dalszerző most a filmvásznon próbál popsztárt faragni az éneklő mókusokból, mialatt e kedves kis állatok letarolják a lakását, kis híján romba döntik a karrierjét és fenekestől felforgatják csendes és nyugodt életét.

A népszerű rajzfilmsorozaton felnőtt generációk és az újdonsült rajongók örömére elkészült az Alvin és a mókusok egész estés mozifilmje. Dave Seville dalszerző most a filmvásznon próbál popsztárt faragni az éneklő mókusokból, mialatt e kedves kis állatok letarolják a lakását, kis híján romba döntik a karrierjét és fenekestől felforgatják csendes és nyugodt életét.
A számítógépes animációval készült rágcsálók házigazdáját Jason Lee alakítja. Ian Hawk szerepében David Cross-t, a bájos Claire szerepében pedig Cameron Richardsont láthatjuk. A filmet rendezte: Tim Hill. A forgatókönyvet írta: Jon Vitti, Will McRobb és Chris Viscardi. Producerek voltak: ifj. Ross Bagdasarian és Janice Karman.
"Janice és én több mint tíz éve tervezzük, hogy csinálunk egy olyan mozifilmet a mókusokkal, amit az első rajzfilm óta felcseperedett három generáció minden tagja élvezni tud – mondja Bagdasarian. – Bárhogyan is dolgoztuk fel a mókusok kalandjait, mindig az újítás vezérelt minket. Ebben a szellemben készült ez a film is, ezért helyeztük őket élő szereplőkkel együtt egy valódi világba.”
"De mindenképpen meg akartuk őrizni a karakterek lényegi tulajdonságait – teszi hozzá Janice Karman. – Úgyhogy, bár itt háromdimenziósban látod Alvint, megpillanthatod benne az eredeti teremtményt.”
A két producer óvó tekintetének köszönhetően tehát e kedvelt figurák legfontosabb jellemzői – Alvin jó szándékú, de kártékony csintalansága, Simon ragyogó intellektusa és Theodore elragadó bája – alapvetően megmaradtak.
"Filmvásznon való debütálásukhoz persze átestek néhány fontos változtatáson. Ezek azért nem azok a mókusok, akikért apád aggódott gyerekkorában – mondja nevetve a rendező, Tim Hill. – Viselkedésük, kinézetük és mozgásuk sokkal inkább a mai divatot követi, ebben nem hasonlítanak korábbi önmagukra. Bajkeverők és viccesek, énekelnek és táncolnak. Bundás pop-szupersztárok.”

Három mókus ámokfutása

A történet azzal indul, hogy az Alvin, Simon és Theodore otthonául szolgáló fenyőfát kivágja egy karácsonyfákat árusító cég. A fa, benne a "fiúkkal”, a nagynevű Jett lemeztársaság előcsarnokában landol, Los Angeles belvárosában. A kiadót a minden hájjal megkent igazgató, Ian Hawk (David Cross) vezeti. Valamikori főiskolai szobatársát, Dave Seville (Jason Lee) zenész és dalszerzőt nem hordozza éppen a tenyerén a sors. De Dave soha nem adja fel a reményt, hogy egyszer még csodás karriert futhat be hétköznapinak éppen nem mondható zenei ízlésével.
Amikor Dave felkeresi a lemeztársaságot, hogy egy új dallal kápráztassa el Ian-t, durván kirúgják az irodából. Kifelé menet, kezében a vigasztalásul magához vett kosárnyi muffinnal, elhalad az előtérben felállított karácsonyfa mellett. A mókusok, megorrontva az ízletes eledelt, észrevétlenül beugranak a sütemények közé. A mit sem sejtő Dave hazaviszi őket a lakásába, ahová azok szép kényelmesen be is vackolják magukat.
Mielőtt felharsanhatna a jól ismert kiáltás ("Alvinnnnn!!!”), a mókusok katasztrófa sújtotta övezetté változtatják új szálláshelyüket. A pusztítást palacsinta szőnyeg alatti tárolásával (télire jó lesz, magyarázzák) és néhány titokzatos, sötét színű, gömbölyű tárgy elpotyogtatásával (mazsolák, bizonygatja Simon) tetőzik be. Dave megrendülten áll otthonának romjai fölött, de még annál is jobban elképed, amikor felfedezi, hogy ezek a rágcsálók nem csak beszélni, de énekelni is tudnak.
Új lakótársai iránt érzett bizalmatlansága ellenére Dave megragadja az alkalmat, hogy saját dalszerzői képességeit ötvözze a mókusok egyedülálló tehetségével. Első közös munkájuk, a The Chipmunk Song (Christmas Don't Be Late) óriási szenzáció lesz, elindítja a mókusokat a csillagok útján. Tetszik nekik a rocksztár-élet: a partik, a limuzinok, a villogó vakuk, a rajongók, az interjúk.
Ám nem elégednek meg ezzel a szereppel: elhatározzák, hogy Cupidót játszanak. De amikor egy romantikus estén megpróbálják újból összehozni Dave-et és volt barátnőjét, Claire-t (Cameron Richardson), kiderül, hogy énekesnek jobbak, mint házasságközvetítőnek.
Dave problémái azonban túlmutatnak az elszalasztott randevún. Ian kapzsisága és Dave ügyetlenkedése elszakítja egymástól Dave-et és kedves cimboráit. Alvin, Simon és Theodore újból kimerészkednek a porondra, ahol egyenesen a korrupt és erkölcstelen Ian karjaiba futnak. Ian a végsőkig feszíti a húrt, és a mókusok lassan rájönnek, mit is jelent igazából a hűség, a barátság és a család. De vajon megtalálhatják-e az utat vissza, Dave-hez?

A forgatókönyvről

A stúdió A Simpson család című rajzfilmsorozat és mozifilm egyik alkotóját, Jon Vittit kérte fel az Alvin és a mókusok forgatókönyvének megírására. Az írócsapathoz Will McRobb és Chris Viscardi is csatlakozott, akik szintén fontos ötletekkel járultak hozzá a forgatókönyv végső formájához. Ilyen volt például a nagy koncertjelenet, ahol a mókusok rajongók ezrei előtt játszanak a színpadon, mialatt Dave megkísérli kimenteni őket a gonosz producer karmai közül. "Nagy jelent, talán a film csúcspontja, és nagyon szórakoztató volt megírni – jegyzi meg McRobb. – De nem állt össze addig, amíg meg nem találtuk a megfelelő helyszínt.”
A helyszín a Los Angeles-i Orpheum Színház volt, a város egyik legtiszteletreméltóbb és legjellegzetesebb épülete. Mindenki fellépett itt, aki számít, a fiatal Judy Garlandtól a leghíresebb mai amerikai sztárokig, akik közé most már joggal odaszámíthatjuk Alvint, Simont és Theodore-t is.
McRobb és Viscardi feladata volt az eredeti Alvin és a mókusok felfrissítése, a mai rajongók ízléséhez való igazítása. "Mivel a The Chipmunk Songot gyakorlatilag a világon mindenki ismeri – mondja Viscardi –, és a zenekar a popkultúra része, igyekeztünk nagyon óvatosan hozzányúlni a dolgokhoz.”

A szereplőkről

"Soha ne dolgozz gyerekekkel és állatokkal!” – tartja a régi, show businessben elterjedt mondás. Itt ráadásul olyan állatokkal kellett együtt dolgozni, akik úgy viselkedtek, mint a gyerekek. Mindannyiuk szerencséjére és megelégedésére, a stáb kétlábú tagjai különösebb nehézség nélkül megtalálták a hangot négylábú (rajzolt) kollégáikkal.
A színészeknek azonban nem volt ilyen könnyű dolga. Tim Hill rendező szerint a Dave Seville karakteréhez szükséges tulajdonságokat – a komédiában való jártasságot, a karizmatikusságot és a szimpatikus külsőt – "Jason Lee mind hozta magával”. "Fontos volt, hogy olyan színészt találjunk, akit a néző még akkor is szeret, amikor az magából kikelve üvölti, hogy 'Alvinnn!'...Szerencsére Jasonnak megvan ez a bája” – teszi hozzá Ross Bagdasarian.
Persze az nem volt elég, hogy Lee tehetséges komikus, hiszen most három olyan partnerrel kellett játszania, akik tulajdonképpen nincsenek. "Ahhoz, hogy a közönség elhiggye, Alvin, Simon és Theodore valóban ott vannak Jasonnel, elsősorban a színész mozdulatainak és tekintetének összehangolására van szükség – folytatja Bagdasarian. –Jason feladata azért volt még komplikáltabb, mert egy trióval játszott, vagyis mert nem egy, hanem három 'tényezővel' kellett számolnia – akik ritkán álltak egy helyben. Folyamatosan fejben kellett tartania, hogy éppen melyik mókus beszél, és honnan szól a hangja.”
"Úgy tűnt, Jasonnek szokatlanul könnyedén megy ez a partner nélküli játék – teszi hozzá Tim Hill. – És David Cross is remek érzékkel vette az akadályokat.”
"Az volt a legnehezebb, hogy emlékeznem kellett, honnan, hová és milyen sorrendben ugrándoznak a mókusok. Alvin erre, Simon arra, Theodore ott marad ... pillanat, már ott van fenn! ... most meg amott!” – meséli Lee nevetve, kézmozdulatokkal illusztrálva mondandóját.
Lee és Cross kiválasztása a szerepekre nagyjából egybeesett a McRobb–Viscardi írópáros csatlakozásával a projekthez. "Nagy megkönnyebbülés volt, amikor megtudtuk, hogy Jason Lee és David Cross fogják életre kelteni a szövegeinket” – mondja McRobb.
"Azzal, hogy Cross került a filmbeli lemeztársaság vezetői székébe, Ian figurája új dimenziókkal gazdagodott. David ugyanis nem az a tipikus gonosz alak – magyarázza Viscardi. – A korábbi vázlatokban Iant sokkal inkább egy afféle simulékony, elegáns és dörzsölt zeneigazgatóként ábrázoltuk. De David felszínre hozta a karakterből a bunkót, úgyhogy az ő Iane állandóan valami olyan próbál lenni, ami valójában nem ő. Utánozza a nagymenők és hatalmasok gesztusait, de belül ... mindig is egy ostoba bunkó marad.”
Dave volt (és talán megint aktuális) barátnőjén, Claire-en keresztül az állandó nehézségekkel küzdő dalszerző régi-új oldalával ismerkedhetünk meg. "Dave-et furcsa és bonyolult viszony fűzi a nőkhöz. Ebből a szempontból sem képes rendben tartani az életét – mondja Cameron Richardson. – Úgy gondolom a történetnek ez a szála, kettejük kapcsolata szól leginkább a felnőtt nézőkhöz. Dave-nek meg kell tanulnia, hogyan válhat felnőtté, Claire-rel szembeni viselkedése pedig ennek a folyamatnak a része.”

A mókusok életre keltése

Az Alvin és a mókusok címszereplői teljes mértékben a digitális kor szülöttei. Ahhoz, hogy a kis állatok meggyőző alakítást nyújtsanak egy élőszereplős filmben, a valóság és a számítógépes animáció igen komoly összehangolására volt szükség.
Bár külsőre sokkal "korszerűbbek” a több mint 45 éve megismert és megszeretett figuráknál, a mókusok alapvetően nem változtak. "Épp ez volt benne a kihívás – magyarázza Janice Karman producer –, hogy egyszerre legyenek hitelesek, mégis felismerhetőek.”
Alvin, Simon és Theodore a "The Ed Sullivan Show”-ban debütáltak, akkor még mint az idősebb Bagdasarian, azaz Dave Seville bábfigurái. Kezdetben sokkal jobban hasonlítottak az igazi mókusokra. No, nem a fotórealizmus értelmében, de határozottan közelebb álltak az eredeti állatokhoz, mint plüss leszármazottaikhoz.
A "The Alvin Show” című rajzfilmsorozatot 1961 őszén, már egy új Alvinnel, Simonnal és Theodore-ral kezdte sugározni a televízió. A kis rágcsálók "vadállati” megjelenését barátságosabbra, színesebbre cserélték. Bár 1983-ban a mókusok újból átestek némi fazonírozáson, Karman szerint a mai napig megtartották lényegi vonásaikat.
A digitális újratervezés hosszú és bonyolult folyamatában olyan szakemberek vettek részt, mint H. B. "Buck” Lewis, akinek munkáját a L'ecsó (Ratatouille) és a Jégkorszak (Ice Age) dicséri, vagy Chris Consani, aki az Éjszaka a múzeumban (Night at the Museum) és a Narnia krónikái – Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény (The Chronicles of Narnia: The Lion, The Witch and The Wardrobe) című filmekben alkotott maradandót.
A majdnem végleges figurákkal ezután kezdett dolgozni Chris Bailey és csapata a Rhythm & Hues Stúdióban. A Garfieldet és a Dagi Albertet (Fat Albert) is jegyző Baileynek nem jelentett megoldhatatlan feladatot a mókusok karakterének "megszüntetve megőrzése”.
Bagdasarianra és Karmanra, az állatsereglet gondos gazdáira nagy hatást tett az animátorok munkája. "A mókusok csak annyira okosak és érdekesek, amennyire az animátor engedi, hogy legyenek – mondja Bagdasarian. – Rajtuk múlik, hogy a néző igazán együtt tud-e érezni a mókusokkal. Alvin nem csak okostojás és fenegyerek, de egy sebezhető lélek is. Theodore most is olyan aranyos és kajamániás, mint eddig, de kapott egy kis naiv árnyalatot, ami igen jól áll neki. Simonnak, ha lehet, még élesebben vág az esze, de emellett jó a humora is, és Alvinnal is képes szembeszállni, ha a körülmények úgy kívánják. Ezeket a jellembeli finomságokat mind Chris Bailey és csapata adta hozzá a karakterekhez.”
Azért a számítógépes munka megkezdése előtt a Rhythm & Hues animátorai is gyűjtöttek anyagot. Videóra vették, ahogy Karman és Bagdasarian a mókusokról beszélnek, részletesen elemzik a "fiúk” személyiségét, vérmérsékletét, lelki alkatát, és találgatják, hogyan reagálnának egy adott szituációban. "Alvin és Simon harcolnának, Alvin és Theodore harcolnának, de Simon és Theodore soha nem harcolnának egymással” – mondta például Karman.
A címszereplők megjelenésének és "színészi játékának” kidolgozásában Bailey szorosan együttműködött a rendezővel, Tim Hillel, a színészekkel és a főbb szakmai csoportok vezetőivel. Bailey és Hill már a produkció egészen kezdeti szakaszában felvázolták a jeleneteket, minél szórakoztatóbb megoldásokat keresve az adott történetrészhez. Az első forgatáson a számítógéppel rajzolt mókusokat még kitömött állatokkal helyettesítették.
A grafikusi munka végeztével Bailey feladata volt, hogy ellenőrizze, kollégáinak sikerült-e valóban egyedivé tenni a mókusokat. "Én voltam Alvin, Simon és Theodore egy személyben – meséli Bailey. – Nekem kellett gondoskodnom arról, hogy mindenki megértse a karaktert és azt a figura megjelenésében, előadásmódjában következetesen végig is tudja vinni.”
Bailey a fontos személyiségjegyeket ötvözte a fajra alapvetően jellemző elképesztő mozgással. "Mindig olyan dolgokat kerestem, amelyekkel a mókusok interakcióba kerülhetnek – magyarázza. – Ha például az egyik helyről a másikra ugranak, fel tudnak-e borítani egy pohár vizet, vagy le tudnak-e dönteni egy könyvet? Vigyáznak-e bármire is, mikor mondjuk az útjukba kerül egy cserepes virág? Felteszem, Alvin minden gond nélkül keresztülugrana a növényen, mert tudja, hogy az neki nem fog fájni. Simon bizonyára óvatosabb lenne; ő nem akarna semmiben kárt tenni, ami Dave-é, úgyhogy megkerülné a virágot. Theo fejjel nekimenne a cserépnek.”
Az animációs stáb igen behatóan tanulmányozta a mókus-jelenség hátterét: találkozott a "szülőkkel”, Bagdasarian és Karman producerekkel, megnézte az eredeti tévésorozat epizódjait, valamint igazi mókusokat is lefilmezett az anatómiai pontosság és a mozgás minél jobb modellezése érdekében. "Tényleg meg akartuk érteni, hogyan mozognak ezek az állatok – mondja az animátorcsapat egyik vezetője, Lyndon Barrois. – Azt vizsgáltuk, milyen hirtelenek, kiszámíthatatlanok a cselekedeteik, hogyan tömik meg a pofájukat, hogyan változnak kétlábúból négylábúvá, és vissza.”
Barrois szerint ez a kutatás a digitális mókusok megteremtésének egyik legfontosabb eszköze volt. "Véleményem szerint a 'fiúk' akkor a leghelyesebbek, amikor a leginkább hasonlítanak természetes önmagukra; amikor például két lábra állnak és nyújtózkodva néznek valamit. Komolyan igyekeztünk leküzdeni a kísértést, hogy túlontúl antropomorfizáljuk őket.”

A mókus-zenekar

A filmben vadonatúj hangszerelésben csendülnek fel Alvin, Simon és Theodore jól ismert dalai. Az eredeti muzsikát rock, pop, reggae és hip hop-elemek színesítik. A Razor & Tie kiadásában megjelenő filmzene természetesen tartalmazza az olyan klasszikusokat, mint a Funkytown, a Witch Doctor és a The Chipmunk Song (Christmas Don't Be Late), de újdonságokat is tartogat, például a Get Munk'd, a Follow Me Now és a Bad Day című slágereket.
Mindez szinte egy személyben a film executive music producerének, Ali Dee Theodore-nak az érdeme. Theodore célja az volt, hogy Alvinból és a mókusokból egy színpadi fellépésre alkalmas "igazi” zenekart gründoljon, igazi számokkal, amiket akár az MTV is játszhat, és amiket gyerekek, tinédzserek és szüleik is szívesen hallgatnak. "Azt akartam, hogy minden egyes szám sláger legyen, és ennek megfelelően kezeltem is őket – magyarázza. – Újra itt a mókus-őrület! Bohóckodásuk jól illik a 'feltörekvő sztár'-imidzshez. Magánrepülőgépek, kopott hotelszobák ... ez mind része annak az életstílusnak.”
Ali Dee Theodore számára az utolsó lemezfelvétel volt a munkafolyamat legemlékezetesebb eseménye. "Vettük fel a stúdióban a mixet, és mindenki elkezdett bólogatni és kórusban énekelni. Van ez a három kis szőrös fickó, akik éneklik ezeket a dalokat a szerelemről, meg hogy milyen jó együtt lógni a haverokkal – és működött. A dalok különbözőek, de mindegyik ugyanazt a reakciót váltotta ki: 'De hiszen ezek jó számok!'.”
A filmzenét Christopher Lennertz muzsikája egészíti ki, mely szépen aláfesti a különböző történeteket, például Dave és a mókusok kapcsolatának alakulását.
Az éneklés mellett Alvinnek, Simonnak és Theodore-nak még egy különleges képessége van: táncolni is tudnak. A Rosero McCoy koreográfus által kidolgozott tánclépések – a dalokhoz hasonlóan – keverik a régi és az új stílusokat.
A modernebb mozgások némelyike a snap dance-en, a hip-hop egyik Atlantában kifejlődött alfaján alapszik. A Los Angeles-i eredetű Krumpingra, erre az új táncformára a szabad, expresszív és nagyon energikus mozdulatok jellemzőek (tökéletesen passzol a mókusokhoz). Harmadikként az Oaklandből származó street dance hagyott komoly nyomot Alvin és együttese mozgáskultúráján. Persze, a végül létrejött tánc csak és kizárólag e kis mókusokra jellemző.
A mókustánc zaklatott, ideges ritmusának megjelenítése szintén az animátorok feladata volt. Mielőtt azonban a Rhythm & Hues munkatársai nekiálltak volna a tervezésnek, McCoy rendes táncosokkal is elpróbálta a jeleneteket, akik igyekeztek Alvinként, Simonként és Theodore-ként viselkedni. Ez sokat segített abban, hogy az animátorok megértsék az adott táncformákat és mozdulatokat, de az emberi mozgás mókus méretű testre való lefordítása azért nagy kihívást jelentett a stúdió grafikusainak. "Nemcsak egy megtermett ember súlyát és energiáját kellett egy kicsi állattestbe transzformálniuk, de a mozdulatokba bele kellett sűríteniük a mókusok egyéniségét is” – teszi hozzá Chris Bailey. – Alvin igazán büszke, ez az ő pillanata, itt a színpadon. Úgy gondolja, sztárnak született. Theo kicsit visszafogottabb, ő úgy érzi, hogy 'A mindenit, el se hiszem, hogy itt vagyok. Húú, az emberek szeretnek engem!'.”
A high-tech táncjeleneteket Richard Holland látványtervező nosztalgikus, finoman árnyalt háttérdekorációi támasztják alá. Az a zongora például, melyen Jason Lee Dave Seville-je komponálja a The Chipmunk Song (Christmas Don't Be Late)-ot, ugyanaz, mint amin az idősebb Ross Bagdasarian játszott az emlékezetes darab kitalálásakor.
"Szeretem az ilyen utalásokat – mondja Bagdasarian. – Egyfajta autenticitást kölcsönöz a filmnek, amit ezek nélkül szinte lehetetlen volna elérni.”
És végül, de nem utolsósorban, az Alvin és a mókusokat a sztori teszi igazán működőképessé. "Emlékszem, megemlítettem Janice-nek [Janice Karman producer, Bagdasarian felesége], hogy a '60-as évekbeli "The Alvin Show”-ban soha nem volt egyetlen epizód sem, amiből kiderült volna, hogyan kerültek a mókusok Dave Seville-hez. Így aztán ez volt az egyik első jelenet, amit Janice és én hozzáírtunk az 1983-ban induló tévésorozathoz, és ebből a történetből született ez a mostani film is” – meséli Bagdasarian.
"Ez a film a kiegészítése, kiteljesítése mindannak, amit eddig a mókusokkal véghezvittünk – vonja le a következtetést Bagdasarian. – Valóra vált egy álom, megvalósult, amit édesapám kezdett el majdnem 50 évvel ezelőtt.”

Alvin és a mókusok életének rövid története

1958-ban idősb Ross Bagdasarian lecsúszott zenész és dalszerző volt, akinek valamiből el kellett tartania a családját is. A Liberty Records-zal volt szerződése, s a lemezcégnek szintén úgy kellett egy sláger, mint egy falat kenyér. Vérbeli művész lévén idősebb Bagdasarian szeretett kockáztatni. A család megtakarított pénzéből vásárolt egy akkor csúcsminőségűnek számító magnetofont, majd leült, és megpróbálta kitalálni, mit kezdjen vele. Körülnézett az íróasztalán, ahol ott hevert a Duel with the Witch Doctor (Harc a varázslóval) című könyv egyik példánya. Ez inspirálta a Witch Doctor című dalt, ezt a bombasikert, melyet mindenki halandzsa refrénjéről ismer: "OO EE OO AH AH ting tang wal-la wal-la bing bang”.
Bagdasarian egy egyszerű módszer segítségével alakította ki a Witch Doctor hangzását. Lelassította a felvétel sebességét és a szöveget mély, hullámzó hangon rögzítette, majd normális sebességen játszotta vissza. Ez a technika lett Alvin, Simon és Theodore hangjának ismertetőjegye.
A Witch Doctor hamarosan átlépte a milliós eladási küszöböt, a Liberty Records pedig egy halom pénzhez jutott. De a pénz nem fedezte a lemezcég fennmaradását, úgyhogy hamarosan újabb slágerre volt szükségük ... így hát Bagdasariant hívták.
Ő pedig ismét közvetlen környezetéből merített ihletet. Négyéves kisfia soha nem szűnő kérdezősködését ("mikor lesz már végre karácsony?”) hallgatva vetette papírra a The Chipmunk Song (Christmas Don't Be Late)-ot, bár akkor még nem ezt a címet adta neki, hiszen a híres mókus-trió még nem is létezett.
Bagdasarian tetszett a hang, amit a Witch Doctorhoz kreált, de szerette volna azt valahogy megújítani, átitatni valamilyen személyességgel, csak éppen fogalma sem volt, hogyan. Egy nap, amint a Yosemite Nemzeti Parkon hajtott keresztül, egy mókus szaladt át a kocsija előtt, megállt az út közepén, a hátsó lábaira állt és kihívóan nézett Bagdasarianre. A többi már történelem ... ez a kis mókus volt Alvin.
Bagdasarian két társat is talált Alvin mellé: az okos és gyakorlatias Simont, és a zabálnivaló és mindenre fogékony Theodore-t. A mókusokat szülőatyjuk a Liberty három vezetőjéről, Al Bennettről, Si Waronkerről és Theodore Keepről nevezte el, maga pedig ez idő tájt vette fel a David Seville művésznevet.
Bár először kisebb csatákat kellett vívnia, hogy a The Chipmunk Song (Christmas Don't Be Late) adásba kerülhessen, a Liberty végül talált egy kis rádióállomást Minneapolisban, amely hajlandó volt lejátszani a dalt, még mielőtt hivatalosan is elkezdődött volna a nagy karácsonyi felhajtás. A kísérlet sikerült, a dalt egyre több és több rádió sugározta, mígnem a legrövidebb idő alatt a legtöbb eladást produkáló sláger lett abban az időben. Több mint 4 millió példány fogyott el belőle 7 hét leforgása alatt (ezt csak a Beatles "I Want to Hold Your Hand” című száma tudta felülmúlni 1964-ben), továbbá három Grammy-díjat és egy jelölést hozott szerzőjének.
A mókusok televízióban először a "The Ed Sullivan Show”-ban szerepeltek, és itt is, akár a hanglemezpiacon, azonnali sikert arattak. A közönség még több mókusért kiáltott, s az állatok új és új alakban hódították meg a tévénézőket és rádióhallgatókat. Mára Dunát lehetne rekeszteni a különböző stílusú, jellegű, hangú, ruházatú stb. változataikkal, melyek rajzfilmek, plüssállatok, videójátékok és hangfelvételek formájában élik tovább életüket.
Ezek a kis mókusok igazán nagyok lettek. Az emberek pedig nem tudtak velük betelni. Az Alvin for President című szám 1960-as megjelenését követően Bagdasarian támogató levelet kapott John F. Kennedy szenátortól. Úgy tűnt, népszerűségük nem ismer határokat. Három röpke év alatt 16 millió lemezt adtak el, számtalan Grammyt nyertek meg, és példa nélkül álló kereskedelmi kampányt bonyolítottak le. Itt volt az ideje, hogy végre egy igazán dinamikus vizuális médiumban, egy filmben keljenek életre.
A "The Alvin Show” 1961-ben került a képernyőkre, teljesen új arculattal. Alvin, Simon és Theodore rajzfilmfigurái mellett Dave Seville is megjelent az animáció világában.

Mókus-kronológia:

1958 - Debütál a Witch Doctor és a The Chipmunk Song (Christmas Don't Be Late).
1959 - A The Chipmunk Songot 4 Grammy-díjra jelölik, amiből 3-at meg is nyer.
A mókusok bemutatják első albumukat, a Let's All Sing with the Chipmunksot (Énekeljünk együtt a mókusokkal!).
A mókusok első fellépése a "The Ed Sullivan Show”-ban.
1960 - Az Alvin's Harmonica Grammyt nyer.
Az Alvin for President bemutatója; J. F. Kennedy levelet ír idősebb Bagdasariannek.
1961 - A "The Alvin Show” főműsoridőben a CBS televízióban.
A Let's All Sing with the Chipmunks című album Grammyt nyer.
Az Alvin for President című számot 2 Grammy-díjra jelölik.
1962 - A "The Alvin Show”-ból készült albumot Grammyre jelölik.
1963 - A The Chipmunk Songbookot 2 Grammyre jelölik.
1964 - Kijön a The Chipmunks Sing the Beatles' című album és többszörös platinalemez lesz.
1966 - A Mary Poppinsból jól ismert Supercalifragilisticexpialidocious című dal Alvin és a mókusok-féle feldolgozását Grammyre jelölik.
1969 - A "The Chipmunks Go to the Movies” című sorozat bemutatója.
1972 - idősebb Ross Bagdasarian szívroham következtében meghal.
1978 - ifjabb Ross Bagdasarian és Janice Karman kitalálják, hogy újraélesztik a mókus-zenekart.
1980 - Bemutatják a Chipmunk Punk című albumot, ami platinalemez lesz.
1981 - Az "A Chipmunk Christmas” című rajzfilm-különkiadás az NBC-n. A belőle készült album szintén platinalemez lesz
Az Urban Chipmunk című lemez a legsikeresebb gyermekalbum és platinalemez lesz.
1982 - A Chipmunk Rock és a Chipmunks Go Hollywood című albumok megjelenése. 1983 - Az "Alvin and the Chipmunks” című rajzfilmsorozat elindul az NBC-n.
1984 - A Songs from Our TV Shows című album megjelenése.
1985 - A rajzfilmsorozatot Emmy-díjra jelölik.
1987 - A "The Chipmunk Adventure” című animációs játékfilm bemutatója.
A rajzfilmsorozatot újból Emmy-díjra jelölik.
A rajzfilmsorozatot fiatal művészeknek szóló díjra (Young Artist Award) jelölik.
1988 - A rajzfilmsorozatot harmadszorra is Emmy-díjra jelölik.
A "The Chipmunk Adventure”-t fiatal művészeknek szóló díjra (Young Artist Award) jelölik.
1990 - A "Rockin' with the Chipmunks” című különkiadás az NBC-n, Will Smith-szel.
1992 - Kijön a Chipmunks In Low Places című album és platinalemez lesz. Az albumon közreműködik Alan Jackson, Charlie Daniels, Waylon Jennings, Tammy Wynette, Aaron Tippin és Billy Ray Cyrus.
1994 - Kiadják az A Very Merry Chipmunk című lemezt, melyen Celine Dion, Alan Jackson, Kenny G, Gene Autry és Patty Loveless működnek közre.
1995 - When You Wish Upon A Chipmunk című album.
1996 - Megjelenik a Club Chipmunk: The Dance Mixes című album.
1998 - Megjelenik a The A-Files: Alien Songs című album.
1999 - Megjelenik a Greatest Hits: Still Squeaky After All These Years című válogatás-album.
Az Alvin és a mókusok kalandjai Frankensteinnel (Alvin and the Chipmunks Meet Frankenstein) című rajzfilm bemutatója.
2000 - Az Alvin és a mókusok kalandjai Frankensteinnel (Alvin and the Chipmunks Meet Frankenstein) című rajzfilm Golden Reel-díjat nyer.
Alvin és a mókusok kalandja a farkasemberrel (Alvin and the Chipmunks Meet the Wolfman)” című rajzfilm bemutatója.
2007 - Az Alvin és a mókusok élő szereplős és számítógépes animációs mozifilmjének bemutatója.
2008 - A mókusok születésének 50. évfordulója.

A film szereplői

JASON LEE (Dave Seville) filmjei: Képtelen képregény (Comic Strip / Chasing Amy), Shop show (Mallrats), Dogma, Jay és Néma Bob visszavág (Jay and Silent Bob Strike Back), Shop stop 2. (Clerks II), Majdnem híres (Almost Famous), Vanília égbolt (Vanilla Sky), Dilidoki (Mumford), Álomcsapda (Dreamcatcher), Jack és Rose balladája (The Ballad of Jack and Rose), Totál káosz (Big Trouble), A közellenség (Enemy of the State), Hűségteszt (Kissing a Fool), "The White Door” (író, rendező). Legközelebb a "Krater” című filmben láthatjuk.

DAVID CROSS (Ian Hawk) filmjei: Sötét zsaruk (Men in Black), Sötét zsaruk 2 (Men in Black II), Guffmanre várva (Waiting for Guffman), Horrorra akadva 2. (Scary Movie 2), Tétova tinédzserek (Ghost World), Egy makulátlan elme örök ragyogása (Eternal Sunshine of the Spotless Mind), "She's the Man”, Balek-suli (School for Scoundrels), Bajkeverő majom (Curious George). Jelenleg Todd Haynes Bob Dylan élettörténetét feldolgozó filmjét, az "I'm Not There”-t és Zack Penn "The Grand” című bohózatát forgatja.

CAMERON RICHARDSON (Claire) filmjei: "Rise,” Elsodródva (Adrift), "Pretzels & Pills”, "Point Pleasant”, "If You Lived Here You'd be Home Now”.

A film készítői

TIM HILL (rendező) filmjei: Spongyabob – A mozifilm (The SpongeBob SquarePants Movie; író), Muppet Show az űrből (Muppets from Space), Kiskrapek visszavág (Max Keeble's Big Move), Garfield 2. (Garfield: A Tail of Two Kitties).

JON VITTI (sztori, forgatókönyv) filmjei: A Simpson család (The Simpsons), A Simpson család – A film (The Simpsons Movie), Jégkorszak (Ice Age; konzultáns), Jégkorszak 2 – Az olvadás (Ice Age: The Meltdown), Robotok (Robots).

WILL McROBB & CHRIS VISCARDI (forgatókönyvírók) filmjei: Hóból is megárt a sok (Snow Day), "We're Having a Baby”, "Artemis Fowl”. 2008 decemberében várható legközelebbi filmjük, a "The Tales of Despereaux”.

ROSS BAGDASARIAN, JR. és JANICE KARMAN (producerek) teremtették meg az Alvin és a mókusok címszereplőit, legalábbis abban az alakjukban, amelyet ma ismerünk. Alvin, Simon és Theodore figuráit valójában idősebb Bagdasarian fantáziája alkotta meg, 1958-ban. Halála után fia és fia felesége vitték tovább a családi vállalkozást, akik a figuráknak új arcot, a cégnek új arculatot adva építették fel a Bagdasarian Productions-t, mely többek között ennek a mozifilmnek a gyártója.

PETER LYONS COLLISTER, ASC (operatőr) filmjei: Garfield 2. (Garfield: A Tail of Two Kitties), A rettegés háza (The Amityville Horror), Túlélni a karácsonyt (Surviving Christmas), Nyerj egy randit Tad Hamiltonnal! (Win a Date with Tad Hamilton!), Az álcázás mestere (The Master of Disguise), A kismenő (Mr. Deeds), "Home of the Brave,” Tök állat (The Animal), Tök alsó (Deuce Bigalow: Male Gigolo), Gyilkosok gyilkosa (The Replacement Killers), A szépész és a szörnyeteg (The Beautician and the Beast), Majomparádé (Dunston Checks In), Megoldatlan egyenletek (Higher Learning), Hazug igazság (Poetic Justice), "Livin' Large!” Talpig zűrben (Problem Child).

RICHARD HOLLAND (látványtervező) filmjei: "Sound of Thunder,” Batman és Robin (Batman and Robin), Az utolsó mohikán (Last of the Mohicans), Oroszország ház (The Russia House), 007 – James Bond a magányos ügynök (Licence to Kill), Roger nyúl a pácban (Who Framed Roger Rabbit?), A herceg menyasszonya (The Princess Bride), Indiana Jones és a végzet temploma (Indiana Jones and the Temple of Doom), 007 – Soha nem mondd, hogy soha (Never Say Never Again), Superman 3. (Superman III).

PETER E. BERGER, A.C.E (vágó) filmjei: Végzetes vonzerő (Fatal Attraction), Star Trek 9. – Űrlázadás (Star Trek: Insurrection), Bankrabló a feleségem (Holy Matrimony), Star Trek 5. – A végső határ (Star Trek: The Final Frontier), Két szülő közt (The Good Mother), ...Kinek a bírónő (First Monday in October), "Oh God! Book Two”.

CHRISTOPHER LENNERTZ (zene) számos független filmhez komponált zenét, miközben zenekarra hangszerelt, zenei rendezett és dirigensként dolgozott olyan produkciókban, mint az Isten haragja (Frailty), a Szabadítsátok ki Willyt! 2. (Free Willy 2), A dzsungel könyve (The Jungle Book) és a 101 kiskutya (101 Dalmatians). Filmjei: Az Alku (The Deal), Flúgos járat (Soul Plane), Dr. Dolittle 3. Legközelebb az alábbi filmekben találkozhatunk munkájával: "The Comebacks”, "Meet the Spartans”, "The Perfect Christmas”, "Sharkbait”.

ALI DEE THEODORE (zenei producer) dalszerzőként és/vagy producerként az alábbi filmeket jegyzi: Transformers, Éjszaka a múzeumban (Night at the Museum), Bazi nagy film (Epic Movie), Mr. és Mrs. Smith (Mr. and Mrs. Smith), Csajozós film (Date Movie), A szellemlovas (Ghost Rider), A Fantasztikus Négyes (Fantastic Four), A Fantasztikus Négyes és az Ezüst Utazó (Fantastic Four: Rise of the Silver Surfer).

JULIANNE JORDAN (music supervisor) filmjei: Mr. és Mrs. Smith (Mr. and Mrs. Smith), Az olasz meló (The Italian Job), A Bourne-rejtély (The Bourne Identity), "Go”, "Eve's Bayou”, Rollerball – A könyörtelen játék (Rollerball), Öcsikém (Agent Cody Banks), TMNT – Tini Nindzsa Teknőcök (TMNT).

{slimbox album="predator"}images/stories/programajanlo/film/predator/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="predator"}images/stories/programajanlo/film/predator/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="predator"}images/stories/programajanlo/film/predator/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="predator"}images/stories/programajanlo/film/predator/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="predator"}images/stories/programajanlo/film/predator/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="predator"}images/stories/programajanlo/film/predator/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="predator"}images/stories/programajanlo/film/predator/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="predator"}images/stories/programajanlo/film/predator/8.jpg{/slimbox}

Az Aliens vs. Predator – Rekviem (AVPR) című alkotásban a filmtörténet két legfélelmetesebb kreatúrájának újabb véres összecsapását láthatjuk – ám e pusztító küzdelemnek ezúttal a saját udvarunk lesz a színtere.
A sci-fi és az akció-thriller műfajába sorolható film magába olvasztja egyfelől az „Alien vs Predator” című képregények és videójátékok varázslatos hangulatát, másfelől a Ridley Scott és James Cameron által rendezett „Alien” filmek műfajteremtő sajátosságait, harmadsorban pedig John McTiernan Ragadozó (Predator) című filmjének múlhatatlan érdemeit. Mindemellett azonban érdekes és szokatlan elemet is tartalmaz a sorozat új darabja, nevezetesen, hogy a földöntúli lények ezúttal egy amerikai kisvárosban vívják öldöklő harcukat.

Újítás és a hagyomány továbbvitele

Mindezeknek a sajátosságoknak az összehozása a két rendezőnek, a Strause testvéreknek köszönhető, Gregnek és Colinnak, akik a Hydralux nevű cég tulajdonosai is egyben. E cég leginkább a számítógéppel létrehozott látványvilágokra specializálódott, és referenciamunkái közt olyan filmeket találhatunk, mint a 300, az X-Men – Az ellenállás vége (X-Men – The Last Stand) és a Fantasztikus négyes (Fantastic Four).
Nem véletlen, hogy Strause testvérek ezzel a rendezésükkel debütálnak a filmiparban, hiszen mindketten nagy rajongói a „Predator” és az „Alien” sorozatoknak. „Colin és Greg két lábon járó Alien és Predator – mondja John Davis a szóban forgó film és az eredeti Ragadozó (Predator), illetve az Alien vs. Predator – A Halál a Ragadozó ellen (2005) alkotások producere. – Számtalanszor látták ezeket a filmeket, jól ismerik az AVP képregényeket és videójátékokat. A kisujjukban vannak ezek a karakterek.” Shane Salerno, a film forgatókönyvírója hozzáteszi: „a Strause testvérek együtt élnek, lélegeznek ezekkel a filmekkel. Mindemellett remek újításokat hoztak a sorozatba, ami persze nem csoda, hiszen szinte már szenvedélyükké vált ez a téma.”
A rendező testvérpáros ötlete volt például, hogy az események helyszíne egy amerikai kisváros legyen. Úgy gondolták, ez a változtatás nagyban növelheti az izgalmakat és a téteket. „Sokkal félelmetesebb egy háborúskodás akkor, ha az nem több millió mérföldre zajlik az emberek otthonától, hanem éppenséggel a saját közvetlen környezetében. – mondja Greg Strause. – Éppen ideje volt már, hogy a Predatort és az Alient a földi dolgok sűrűjébe hozzuk. Meglátásom szerint, nagyon különleges és eredeti lett a végeredmény, hiszen senki sem érezheti magát biztonságban a film szereplői közül.”
A háborúskodást elszenvedő város neve: Gunnison, egy kis település a Colorado hegység közepén. E város sötét csatornái, eső áztatta utcái, betonrengetegei, gyárépületei szolgáltatják a díszleteket a két szörnyeteg összecsapásához.
„Amíg a forgatókönyvet írtam, végig azon gondolkodtam, hogy az egyszerű emberek, miképpen reagálnak a legszélsőségesebb helyzetekre – mondja Salerno. – Olyan eseményeket tanulmányoztam, mint például a hurrikán, a pusztító tűzvész, melyek során a legközönségesebb emberek – tanárok, rendőrök, tűzoltók is – képesek hősökké válni.”
„Meg akartuk mutatni azokat a határokat, ameddig még képesek elmenni az emberek, hogy védjék a családjukat – teszi hozzá Colin Strause. – Egyszóval arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mi az, amiért képesek küzdeni, és ha kell, meghalni az emberek?”
Egy másik fontos újdonság a sorozatban a Predalien megjelenése. Az AVP-R-ben debütáló Predalien figuráját nagy titoktartás vette körül a filmkészítők részéről, jóllehet a rajongók folyamatosan találgatták, hogy milyen lehet a földöntúli szörnyek háborújának új szereplője. A Predalien nem pusztán egy Preadator/Alien hibrid. Ez a teremtmény valójában egy Alien, melyet egy Predator hordott ki, és ebből következően a befogadó test jellemvonásai is megjelennek alakjában. Ha az öröklési arányokat akarnánk megadni, akkor azt lehetne mondani, hogy a szóban forgó lény 80 százalékban Alien, 20 százalékban Predator. Ennek a lénynek egyfelől Alien-szerű külső csontváza, savas vére, skorpió-farka és kilövellő nyelve van. Másfelől az állkapcsát a Predatoroktól örökölte, és ugyanezen faj félelmetes hajfürtjei is megtalálhatóak a fején. Továbbá a Predator génállománya megváltoztatta az Alienekre jellemző nemzési metódust. Így a Predalien esetében a korábbi leszármazási folyamatot – királynő-tojás-arcratapadás-mellkasátszakítás-felnőtt – felváltotta egy sokkal agresszívebb és hatásosabb szaporodási módszer.
Egyetlen dolog tudja csupán megállítani az Alienek és a Predalien mészárlását: egy magányos Predator. A korábbi filmben látott vadász Predatorhoz képest ez a lény sokkal tökéletesebb, akinek egyetlen célja, hogy elpusztítson mindent, ami a Predatorok és az Alienek nyomait hordozza a Földön.
Bizonyos tekintetben az új Predator öko-harcosnak is mondható. „Arra törekszik, hogy megszüntessen minden háborúskodást, ami a bolygó törékeny egyensúlyát felboríthatná – mondja Davis. – Ez a szándék valamiféle tekintélyt kölcsönöz ennek a lénynek.” Ám kétségtelenül ez sem egy kedves, udvarias Predator, hanem minden élőlények egyik legkegyetlenebb képviselője. Elődjéhez képest például ő már nem követi azt a szabályt, hogy csak felfegyverzett zsákmányra támad, és ennek az új vadászmódszernek rengeteg ártatlan áldozata lesz Gunnison városában.
A filmbeli Predator külső megjelenésében is eltér elődjétől. „Teljesen más élettapasztalatok formálták – mondja Greg Strause. – Mindenek előtt: sokkal inasabb és gonoszabb.” A lényt megtervező és vászonra varázsoló Alec Gillis, aki munkatársával, Tom Woodruff, Jr.-al már több „Alien” és „Predator” filmen dolgozott együtt, kiegészíti a Greg által mondottakat: „Az volt az elképzelésünk, hogy ez a Predator egy harcedzett veterán, aki sokkal inkább használja az eszét, mint az izmait. Rengeteg sebet hordoz a testén, melyet korábbi »tisztogatási« munkái során szerzett – mint például egy csonkolást az állkapcsán, melyet egy Alien savas vére mart ki egy hajdani ütközetben.”
Az új Predator „eltörlő” küldetése jóval nagyobb fegyverarzenált igényel, mint amilyennel elődje fel volt szerelve. Nem csupán egy, hanem kettő váll-löveggel rendelkezik; továbbá olyan bombákat hord magánál, melyek elporlasztják a sérült, Predator űrhajót; valamint olyan vegyszer van a birtokában, mely pillanatok alatt hamuvá változtat egy Alient; és nem utolsó sorban olyan ostort használ, mely Alien farokból készült és apró, nagyon éles fűrészfogakkal van tele.
Az új helyszín és a lények megjelenésében bevezetett újítások ellenére a Strause testvérek nagy gondot fordítottak arra, hogy a „Predator” és „Alien” sorozatok eredeti, horror gyökereit is megőrizzék. Sőt, még arra is ügyeltek, hogy filmjük idősíkja illeszkedjen a korábbi darabok kronológiai vonalvezetésébe. „AVP-R mintegy hidat képez a Predator és az Alien sorozatok között – mondja Colin Strause. – A történések valahol a két „Predator” film eseményei után, és az „Alien” filmek idősíkja előtt lokalizálhatóak.” Strause azt ígéri, hogy a mű időkezelése bőven ki fogja elégíteni a sorozatok rajongóit. „Van néhány megoldás a filmben, melyek bőven kárpótolják a fanatikusokat azokért az újításokért, amiket mi bevezettünk a sorozatba.”
A rendező testvérpáros rajongása az „Alien” filmek iránt arra indította őket, hogy megkérjék a Twentieth Century Fox stúdió munkatársait, hogy saját munkájukhoz had használják a James Cameron klasszikussá vált filmjének eredeti hangeffektjeit. Ezket az anyagokat aztán digitalizáltak, és az új elvárásokhoz igazítva alkalmazták őket.
A Strause testvérekhez hasonlóan Alec Gillis és Tom Woodruff, Jr. Nagyon tisztelettudóan bántak a sorozatok hagyományaival. Munkájuk során ugyanis sok tekintetben megőrizték a híres látványtervező, H. R. Giger által vászonra álmodott Alien főbb jellemvonásait, valamint a Stan Winston által tervezett és létrehozott Predator meghatározó karakterjegyeit. Emellett a rendezőpáros jócskán felhasználta a földöntúli lények videójátékokban és képregényekben fellelhető változatait is. „Az az igazság, hogy óriások nyomdokain jártuk” – mondja Gillis.
Az egyetértés kezdetektől fogva megvolt Woodruff, Gillis és a Strause testvérek között. „Amikor megtudtuk, hogy Colin és Greg rendezi majd a filmet, akkor – mivel még sosem találkoztunk velük korábban – az első gondolatunk az volt, »na, akkor ebben is digitális lények szerepelnek majd teljes egészében« – mondja Gillis arra utalva, hogy a Strause testvéreket elsősorban digitális effekt-specialistaként ismeri a szakma. – Attól tartottunk, hogy a film főszereplői, a földöntúli lények nem lesznek majd annyira kézzel foghatóak, mint amennyire azoknak kellene lenniük.”
A két látványtervező azonban rögtön megnyugodott, amint meglátogatták őket a Strause testvérek az Amalgamated Dynamics névre keresztelt stúdiójukban. „Nagyon megörültünk, amikor Colin és Greg eljött hozzánk a stúdiónkban, és kiderült, hogy mennyire tisztelik a filmbeli lények korábbi alakváltozatait. Teljesen egyetértettünk abban, hogy a vásznon megjelenő kreatúráknak egyfelől magukban kell foglalniuk a manuális trükköket, másfelől a digitális technológiát, mégpedig azért, hogy sokkal meggyőzőbbek és élethűek legyenek.”

Gunnison lakosai

Amíg Gillis és Woodruff a látványterveken dolgozott, addig a Strause testvérek és John Davis producer hozzáláttak, hogy kiválasszák a megfelelő színészeket a produkcióba, továbbá megkezdték az ostromlott város, a coloradobeli Gunnison benépesítését.
John Ortiz – aki Moralest, a város sheriffjét alakítja –, elmondja, hogy az emberi karakterek, jóllehet egy fantasztikus és horrorisztikus eseménysor forgatagába kényszerülve jelennek meg, azért jól felismerhetőek és könnyen azonosíthatóak. „Morales kétségtelenül egy hatalommal bíró ember, ugyanakkor tele van kétségekkel, és igazából nincsenek válaszai a szörnyű eseményekre. Talán a karakter belső bizonytalanságának a megjelenítése volt az, ami a legnagyobb kihívást jelentette a szerep megformálásakor.”
Steven Pasquale alakítja Dallast, a bűnözőt, aki nemrég szabadult a börtönből. Dallas éppen Rickyvel (Johnny Lewis), öccsével akar találkozni, amikor a várost a katasztrófa éri. „Dallas nagyon jól látja, hogy Ricky ugyanazon az úton jár, ami őt magát is a börtönbe juttatta – mondja Pasquale. – És megkísérli ezt a folyamatot megállítani, hiszen mindig is igyekezett az öccsét védelmezni, segíteni.”
Dallas, akárcsak Morales, nagyon rátermett és bátor ember, ám semmiféle élettapasztalat és elszántság nem vetekedhet azzal a fenyegetéssel, amelyet az Alienek és a Predator pusztító harca jelent. „Amit igazán megejtő a történetben megjelenő emberi karakterekben, hogy semmiféle előzetes tapasztalatuk vagy felkészültségük nincsen arra nézve, ami rájuk vár e földöntúli lények megjelenésével” – teszi hozzá Pasquale.
Egy másik családi szál a filmben: Kellynek és lányának, Mollynak a története. Kelly nemrégiben tért haza Irakból, ahol katonai szolgálatot teljesített. „Gunnisonba visszatérve megpróbálja rendbe hozni kapcsolatát Mollyval (Ariel Gade), és ennek során arra kényszerül, hogy szinte újratanulja anyaszerepét.” – mondja Reiko Aylesworth, aki a harcos-anyát alakítja. Ám miközben lányával próbálja elrendezni dolgait, addig katona szerepét is újra magára kell öltenie, hiszen a várost egyre nagyobb veszélybe sodorja az Alienek és a Predator háborúja. „Kelly nagyon hasonlít Ripleyre” – mondja Aylesworth felidézve ily módon Ellen Ripley – Sigourney Weaver által megformált – hősies alakját, aki az „Alien” sorozat egyik legfontosabb szereplője.
„Némiképpen Ripley emlékének szántuk ezt a szerepet, ami azt jelenti, hogy ő és Kelly is nagyon erős női karakterek – magyarázza Aylesworth. – Mindig is tetszett Sigourney sorozatbeli alakításaiban, hogy sosem akarta túlszárnyalni a férfi akcióhősöket. Mindig is megmaradt nagyon nőiesnek és anyáskodónak. Mollyt szintén jellemzik ezek a tulajdonságok.”

A forgatásról

A forgatás meglehetősen mostoha körülmények közt, esőben és fagyban zajlott hat héten keresztül. Steven Pasquale így összegzi tapasztalatait: „Az első héten még nagyon izgalmasnak gondoltam, hogy esőben és éjszaka forgatjuk az Alienekkel vívott harc jeleneteit. Roppant viccesnek találtuk ugyanis, hogy, amint megérkeztünk a felvételek helyszínére, azonnal bőrig áztunk. Csak nevettünk ezen, és tényleg jól éreztük magunkat. Ám két héttel a forgatás megkezdése után minden megváltozott. A vidámság szenvedésbe fordult, és állandóan azért kellett küzdenünk, hogy nehogy teljesen átfagyjunk.” Pasquale a harmincadik születésnapját a forgatáson ünnepelte erős meghűléssel bajlódva.
Jóllehet az időjárás gyötrelmet jelentett a színészek számára, viszont ajándék volt a rendezőknek, akik pontosan ilyen mostoha környezetben képzelték el a jelenteket. „Az eső, a pára, a szitáló köd mind, mind az események hatásfokát növelik – mondja Greg Strause. – Ezek a természeti jelenségek ugyanis nagyban segítették az alapelvünk megvalósítását, miszerint: »a kevesebb a több«. Nem akartunk túl sokat mutatni a lényekből, inkább elrejtettük őket az árnyékba és az esőbe.” Mindemellett a Strause testvérek olyan elemeket is elrejtettek a filmben, melyek a tudatalatti szférájára hatnak. Ezen újítástól azt várják a rendezők, hogy ily módon tovább fokozónak a film által kiváltott izgalmak és félelmek.
A felvételek elkészítése után a Strause testvérek beköltöztek a Santa Monica-i stúdiójukba, a Hydraulxba, hogy a film digitális és egyéb utómunkáit elvégezzék. Eközben Brian Tyler hozzálátott, hogy elkészítse a film zenéjét, amelyet maga „félelmetesnek és adrenalin-pumpálónak” nevez, és amely nagyban hasonlít a sorozat korábbi darabjainak hátborzongató zenei betéteihez.
„Az Alien téma kidolgozásához visító húrokat, atonális dallamokat és jajgató rézfúvósokat használtam – magyarázza Tyler. – Amikor az Alien témát vezényeltem, akkor a zenekar által keltett dallamok majdhogynem ledöntöttek a lábamról.” Tyler szerzeményének ezt a részt szembe állítja a Predator témával: „A Predator rendelkezik némi intelligenciával, míg az Alien nem. Abban viszont megegyeznek, hogy mindketten nagyon brutálisak. A Predator témánál főleg törzsi típusú ütős hangszereket és zord fúvósokat alkalmaztam. Ám a legfontosabb mégiscsak az volt, hogy zene hűséges legyen a történethez és a sorozat sci-fi gyökerekhez.” – összegzi gondolatait Tyler.

A szereplők

STEVEN PASQUALE (Dallas) 2005-ben debütált a filmvásznon, a Sarki fény (Aurora Borealis) című alkotásban, továbbá láthattuk még A végső játszam (The Last Run) című akciófilmben.
Pasquale elsősorban színházi színészként ismert, illetve rendszeresen szerepel olyan tévésorozatokban, mint a Ments meg! (Rescue Me) vagy az Emmy és Golden Globe díjas Sírhant művek (Six Feet Under).

REIKO AYLESWORTH (Kelly) leginkább a nagy sikerű 24 című sorozat terror ellenes ügynökeként ismert. Legutóbb Kevin Costner és Demi Moore oldalán volt látható a Mr. Brooks című filmben, továbbá szerepelt a The Killing Floor-ban is.
Számos színházi fellépése mellett olyan tévésorozatokban volt látható, mint Az elnök emberei (The West Wing) és a Holtsáv (The Dead Zone).

JOHN ORTIZ (Morales) jól ismert off-Brodway színész, aki színházi munkáiért elnyerte már az Obi-díjat a legjobb színész kategóriában. Legutóbb olyan filmekben szerepelt, mint az Amerikai gengszter (American Gangster) és a Miami Vice. További filmek, amelyekben láthattuk még: Amistad, Carlito útja (Carlito’s Way), Váltságdíj (Ransom), Mielőtt leszáll az éj (Before Night Falls).

Az Alkotók

A STRAUSE TESTVÉREK (rendezők), Greg és Colin, ezzel, vagyis az AVP-R filmmel debütálnak rendezőkként. 1996 óta működtetik híressé vált műhelyüket, a Hydraulxot, mely digitális látványok kidolgozása specializálódott. E műhelyből többek közt olyan filmek kerültek ki, mint 300, X-Men – Az ellenállás vége (X-Men – The Last Stand), Superman visszatér (Superman Returns), Poseidon, Mission: Impossible III., Holnapután (The Day After Tomorrow). A legutóbbi film egyben BAFTA-díjat is jelentett a Strause testvéreknek.
Karrierjüket az X-akták (The X-Files) című sorozatban vállalt munkáikkal kezdték, majd később olyan híres filmek látványvilágának kidolgozásán munkálkodtak, mint például James Cameron Titanic című filmje.

SHANE SALERNO (író) 24 éves korában tette le a névjegyét olyan filmek társ-forgatókönyvírójaként, mint az Armageddon és a Shaft. További filmek, melyek írójaként szerepelt: Alien vs. Predator – A Halál a Ragadozó ellen, A szellemlovas (Ghost Rider).
Salerno 18 évesen került a reflektorfénybe, amikor még középiskolás diákként megírta, megrendezte és legyártotta „Sundown: The Future of Children and Drugs” című filmjét, mellyel számos díjat nyert különböző fesztiválokon.

JOHN DAVIS (producer) a Davis Entertainment elnöke és egyben Hollywood legtermékenyebb producere. Több mint hatvan film és televíziós produkciója közel kétmilliárd dollárt jövedelmezett világszerte. Legutóbb bemutatott filmjei: Agyő, nagy ő! (The Heartbreak Kid), Eragon, Norbit, Dr. Dolittle 3. Néhány további filmje: Waterworld – Vízivilág, Szívtiprók (Heartbreakers), Én, a robot (I, Robot), A cég (The Firm), Siralomház (The Chamber), A bátrak igazsága (Courage Under Fire).

DAVID GILER (producer) kiemelkedő forgatókönyvíró és producer, aki a filmiparnak és tévés produkcióknak is egyaránt dolgozik. Többek közt az ő közreműködésével jöttek létre az Alien vs. Predator – A Halál a Ragadozó ellen, illetve legendás A nyolcadik utas: a Halál (Alien) című filmek. További filmjei: Pénznyelő (The Money Pit), Az éneklő Cowboy (Rustler’s Rapsody), A lápvidék harcosai (Southern Confort).

ALEC GILLIS és TOM WOODRUFF, JR. (a lények tervezői és kivitelezői) az animált figurák létrehozására specializálódott cég, az Amalgamated Dynamics vezetői.
Gillis filmes karrierjét a New World Pictures vállaltnál kezdte, ahol többek közt módja nyílt olyan filmek látványvilágán dolgozni, mint a Terminator, Hulk, és A bolygó neve: Halál (Aliens), Charlie angyalai (Charlie’s Angel), Armageddon, Dante pokla (Dante’s Peak).
Woodruff kisebb munkák után 1982-ben csatlakozott Stan Winston csapatához, hogy megalkossák a Terminator figuráját és látványvilágát. Később Winstone csapatának kulcsembereként olyan filmek létrehozásánál segédkezett, mint A bolygó neve: Halál (Aliens), Ragadozó (Predator), Jól áll neki a halál (Death Becomes Her) és a Csillagközi invázió (Starship Troopers).

BRIAN TYLER (zeneszerző) már tizenéves korában saját szerzeményeivel turnézott Amerika szerte, és több hangszeren is kitűnően játszott. Az elmúlt hat évben Tyler több mint 35 film-betétdalt komponált, és 2001-ben elnyerte legjobb pályakezdő kategóriában a Cinemusic szervezet díját. 2002-ben a The Last Call című film zenéjéért Emmy díjra jelölték. További filmdal szerzeményei: Constatntine – A démonvadász, Star Trek – Enterprise, Veszett vad (The Hunted), Leszáll a sötétség (Darkness Falls), Az ellenkező nem (A Piece of My Heart).

A UNIVERSAL PICTURES bemutatja
a STUDIO CANAL és a RELATIVITY MEDIA közreműködésével
a WORKING TITLE produkciójában

JOE WRIGHT filmjét

VÁGY ÉS VEZEKLÉS
– Atonement –

Forgatókönyv
CHRISTOPHER HAMPTON

IAN McEWAN
regénye alapján

Producer
TIM BEVAN és ERIC FELLNER
PAUL WEBSTER

Rendezte
JOE WRIGHT

CECILIA TALLIS.(KEIRA KNIGHTLEY)
ROBBIE TURNER.(JAMES McAVOY)
A 18 ÉVES BRIONY TALLIS.(ROMOLA GARAI)
GRACE TURNER.(BRENDA BLETHYN)
IDŐS BRIONY TALLIS.(VANESSA REDGRAVE)
13 ÉVES BRIONY TALLIS.(SAOIRSE RONAN)

FORGALMAZZA A UIP-DUNA FILM
www.uipduna.hu

{slimbox album="vagy"}images/stories/programajanlo/film/vagy/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="vagy"}images/stories/programajanlo/film/vagy/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="vagy"}images/stories/programajanlo/film/vagy/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="vagy"}images/stories/programajanlo/film/vagy/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="vagy"}images/stories/programajanlo/film/vagy/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="vagy"}images/stories/programajanlo/film/vagy/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="vagy"}images/stories/programajanlo/film/vagy/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="vagy"}images/stories/programajanlo/film/vagy/8.jpg{/slimbox} {slimbox album="vagy"}images/stories/programajanlo/film/vagy/9.jpg{/slimbox} {slimbox album="vagy"}images/stories/programajanlo/film/vagy/10.jpg{/slimbox} {slimbox album="vagy"}images/stories/programajanlo/film/vagy/10.jpg{/slimbox} {slimbox album="vagy"}images/stories/programajanlo/film/vagy/12.jpg{/slimbox} {slimbox album="vagy"}images/stories/programajanlo/film/vagy/13.jpg{/slimbox} {slimbox album="vagy"}images/stories/programajanlo/film/vagy/14.jpg{/slimbox} {slimbox album="vagy"}images/stories/programajanlo/film/vagy/15.jpg{/slimbox} {slimbox album="vagy"}images/stories/programajanlo/film/vagy/16.jpg{/slimbox}

A film 1935-be repíti a nézőt, Angliába, és a történet az év legforróbb napján kezdődik. Miközben a második világháború fenyegetően közeledik, a tehetős családba született Briony Tallis éli a kiváltságosok életét viktoriánus villájukban. Amikor a család összejön egy hétvégére, a nyomasztó forróság hatására a régóta elfojtott érzelmek veszélyes robbanóelegyként törnek a felszínre. Briony élénk fantiáziával megáldott kislány, ezért írónak készül. Egy sor végzetes félreértés oda vezet, hogy ártatlanul meggyanúsítja Robbie Turnert, nővérének, Ceciliának szerelmét egy bűncselekmény elkövetésével. A gyanúsítás is elég ahhoz, hogy tönkretegye Robbie és Cecilia bimbózó szerelmét, és örökre megváltoztassa mindannyiuk életét.

A REGÉNY FILMRE ÜLTETÉSE

Joe Wright rendező nem sajnálta az időt, hogy együtt dolgozzon Christopher Hampton forgatókönyvíróval Ian McEwan regényének adaptálásán. – A szöveg első változtata meglehetősen elrugaszkodott a regénytől – mondja Wright. – Mivel a könyvet tökéletesnek találtam, Christopher és én elölről kezdtük a munkát, és amennyire csak lehetett, hűek maradtunk a regényhez. Gördülékenyen ment a közös munka, aminek nagyon örültem.

– A regény illúzió; szimbólumok sorozata a papíron, amelyek az agyunkban történetté állnak össze – folytatja a rendező. – Minden könyvnek annyi változata van, ahányan olvassák. Én azt a változatát adaptáltam a könyvnek, amelyik az én fejemben játszódott le olvasás közben.

McEwan több korábbi regényét megfilmesítették, és az író is egyetért, hogy az Vágy és vezeklés adaptálása nem volt könnyű feladat. – Bizonyos szempontból a feladat rombolás, hiszen az általam írt 130 ezer szót kell átültetni egy 25 ezer szavas forgatókönyvbe. Ez a mű pedig különösen nehéz feladatot jelent a forgatókönyvíró számára, mivel „belső” regény; a történet a karakterek elméjében játszódik le.

Hampton úgy véli, hogy a jó regényeket sokkal nehezebb filmre ültetni, mint a rosszakat. – Véleményem szerint az Vágy és vezeklés az elmúlt húsz év egyik legjobb regénye, és nagy felelősséggel járó munka megőrizni a minőségét.

Bár az Vágy és vezeklés a múltban játszódik, témái ma is aktuálisak. Wright Büszkeség és balítélet (Pride & Prejudice) című filmjével bebizonyította, hogy képes a történeteket a mai közönségnek úgy tálalni, hogy a nézők el tudjanak vonatkoztatni a filmbeli kortól és helyszíntől. Hampton megjegyzi: – Szerintem minél hűebben jelenítjük meg egy kor jellemzőit, a nézőknek annál feltűnőbbek lesznek a történet ma is aktuális üzenetei.

AZ ELŐKÉSZÜLETEK ÉS A FORGATÁS

Wright egyik célja az volt, hogy a megfelelő kameramozgással és színekkel tisztán elkülöníthetően mutassa be a film három egymástól nagyon különböző részét a közönségnek. Ennek érdekében szorosan együtt kellett működnie a különböző produkciós részlegek vezetőivel, különösen az operatőrrel, a látványtervezővel, a jelmeztervezővel, a sminkmesterrel és a fodrásszal. Wright minden részleget eligazított, majd azok közösen dolgoztak, és egymás munkáját segítve járultak hozzá a film egészéhez. A csapat egy történész véleményét is kikérte, majd korabeli festmények, fényképek, filmek és különféle archívumok tanulmányozásával készültek fel a forgatásra.

A regény első része 1935 legforróbb napján játszódik Surrey-ben, a Tallis család villájában. Ezen a furcsa napon a forróság minden családtag viselkedésére rányomja bélyegét.

Sarah Greenwood látványtervező és Katie Spencer díszlettervező feladata volt megtalálni azt a házat, amely illett McEwan leírásához. A filmesek archívumok végigböngészésével igyekeztek rátalálni azokra az ingatlanokra, amelyek szóba jöhettek forgatási helyszínként. Végül a Shropshire megyei Stokesay Court bizonyult megfelelőnek mind a külső, mind a belső jelenetek felvételéhez.

Greenwood és a helyszínekért felelős Adam Richards hónapokig keresgéltek az Egyesült Királyságban olyan helyszíneket is, amelyek a filmben a francia vidéket és Dunkirk városát helyettesíthették, mielőtt eldöntötték, hogy Lincolnshire, Norfolk, Cambridgeshire, Grimsby és Redcar tájai lesznek a legmegfelelőbbek.

Wright és Seamus McGarvey operatőr nemcsak a történet megörökítésére használták a kamerát, hanem az elmesélésére is a három részben alkalmazott különböző mozgatással és módszerekkel. Az 1935-ben játszódó jelenetek egyedi látványa részben a világításnak köszönhető, részben a McGarvey által alkalmazott eljárásnak. – Különleges filtert használtunk, ami tulajdonképpen egy Christian Dior-harisnya. Gyönyörű fényt von a főbb vonalak köré, és finom, ragyogó hatást ér el – magyarázza az operatőr. – Miután a dolgok sötét fordulatot vesznek, mi továbbra is ezt a módszert követjük, ám ekkor az édesség lassan szacharinos ízűvé változik.

Az 1935 és 1940 közötti váltáshoz McGarvey és Wright más módszert alkalmazott, hogy érzékeltessék a különbséget a Tallis család pazar villája és a háborús London és Franciaország között. McGarvey ezt mondja: – 1940 és különösen Dunkirk merevebb és szimetrikusabb, majd amikor a háború megérkezik Londonba, átváltunk a kézikamerás felvételre emlékeztető kusza és szaggatott filmezésre, valamint a tört fény alkalmazására.

A Briony Tallist alakító három színésznő külsejének is igazodnia kellett a korhoz, azonban fontos volt, hogy jól érzékelhető legyen az átmenet. Jacqueline Durran jelmeztervező ezt mondja: – Lényeges volt a három Briony közötti folytonosság megteremtése, és számomra ez azt jelenetette, hogy a palettát nem szabad sokat változtatni. Tehát, mivel Saoirse törtfehér ruhában jelenik meg először, Romola nővérruhájához csak még egy kevés halványkéket adtunk. Így amikor Vanessa Redgrave alakításához értünk, elengedhetetlen volt, hogy tovább alkalmazzuk ezt a színsémát.

Ivana Primorac nagy gonddal tervezte meg a frizurákat és sminkeket, amelyek az 1935-ös fényűzéshez, majd az 1940-es eseményekhez illenek. – A Tallis-házban 1935-ben játszódó jelenetek a legendás harmincas éveket idézik, bár olyan szintre emeltük a kor stílusát, amelyet még az akkori brit arisztokrácia sem ismert, és így lett az a világ a filmen még káprázatosabb – mondja Primorac. – A negyvenes évek Londonjában a frizurák és a smink a kor kegyetlen valóságát tükrözik. Cecilia külsejét is ez határozza meg. Ezzel összehasonlítva a Tallis-házat, utóbbi szinte álomszerűnek hat, mintha az csak Briony visszaemlékezése lenne a boldogabb időkre.

A Dunkirkben játszódó akciót, amelyet Redcar tengerpartján vettek fel, Wright döntése szerint egy állványon álló kamerával egyetlen felvétellel rögzítették. Merész döntés volt, tekintettel arra, hogy a jelenetben kétezer helyi statiszta, egy zenepavilon, egy működő óriáskerék, lebombázott épületek és egy hatalmas, partra futott hajó is szerepelt, miközben egy kórus énekelt, katonák lovasbemutatót tartottak a roncsok között, és férfiak fociztak.

Wright így emlékszik vissza: – Az volt az ötletem, hogy egyetlen felvétellel rögzítsük egy állványra rögzített kamerával, csak előtte próbáljuk el. Nagyon, nagyon izgalmas volt, és egész nap próbáltunk, reggel hattól este fél hétig, majd felkészültünk a nagy eseményre, és háromszor filmeztük le a jelenetet. Mindenkire átragadt az izgalom, amikor a statiszták is felismerték, hogy mit csinálunk, és mit próbálunk elérni. Így kicsit olyan lett, mint a színház. Nagyon jól szórakoztam. És még a fény is tökéletes volt.

A SZEREPOSZTÁS

A filmkészítők a karakterekkel megegyező korú színészeket kerestek a szerepekre. Így esett a választásuk Cecilia Tallis szerepére Keira Knightley-ra, akit a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjra jelöltek a Büszkeség és balítélet című filmben Elizabeth Bennet szerepében nyújtott alakításáért.

Wright ezt mondja a színésznőről: – Amikor Cecilián gondolkoztam, azonnal eszembe jutott Keira, és úgy éreztem, hogy tökéletes erre a szerepre. A karakter összetett, és Cecilia kezdetben nem igazán szimpatikus, csak később a Robbie iránt táplált érzelmei, amelyeket a fiú viszonoz, teszik szerethetővé.

– Az egyik dolog, ami szerintem Keira alakítását nagyszerűvé teszi, az, hogy nem félt eljátszani ezt a rideg és nehéz természetű karaktert – folytatja a rendező. – Bátorságra vall, hogy vállalta a szerepet, hiszen sok színész tart az olyan szerepektől, amelyeket a nézők esetleg nem kedvelnek.

A film férfi főhőse Robbie Turner karaktere, a Tallis család házvezetőjének fia. Okos, tanult fiatalember, aki a jómódú család jóvoltából Cambridge-ben végezhette tanulmányait. Wright olyan színészt keresett a szerepre, aki a közönséget képes magával ragadni.

Wright erre a kulcsfontosságú szerepre James McAvoyt választotta. – James munkáscsaládból származik, ami nagyon fontos volt ennek a szerepnek a szempontjából, hiszen Robbie is munkáscsalád sarja, és részben tökreteszi az életét egy felsőosztálybeli család sznobizmusa – mutat rá a rendező. – Jamesül mélyérzésű, és ezt nem fél kimutatni az érzelmeit. A karakternek a jellemzés szerint „optimizmust sugárzó szeme" van, és Jamesnek úgyszintén.

A legfiatalabb Briony Tallist Saoirse Ronan alakítja. A szereposztásért felelős Jina Jay sok keresgélés és meghallgatás után talált rá a tizenkét éves ír színésznőre. Ronan a korát meghazudtoló érzékenységről tesz tanúbizonyságot, ezért a filmkészítők tökéletesnek találták az írói vénával megáldott fiatal Briony szerepére.

A rendező ezt mondja Ronanról: – Sok színész a saját érzelmi tapasztalataiból és fantáziájából merít, tehát a karakter érzéseit a saját érzéseikkel helyettesítik, és ezt nem is lehet jól vagy rosszul csinálni. Ám Saoirse nem ezt teszi, hanem egyszerűen elképzeli, milyen lenne Briony Tallis helyében lenni és olyan átérző képességgel rendelkezik, hogy érzi és ki tudja fejezni egy másik ember érzelmeit. Szerintem ez kivételes tehetségre vall.

A tizennyolc éves Briony kihívásokkal teli szerepére Romola Garait választották ki. Mivel a három színésznő közül ő csatlakozott utoljára a szereplőgárdához, fizikailag hasonlítania kellett a korábban kiválasztott fiatalabb és idősebb Brionyhoz. Romola ezért megtanulta utánozni Saoirse mozgását, és szakember segítségével megtanult hozzá hasonlóan beszélni.

A film további szerepeiben olyan sztárokat láthatunk, mint Brenda Blethyn, aki Mrs. Bennettet alakította a Büszkeség és balítéletben, valamint Benedict Cumberbatch, Patrick Kennedy, Juno Temple, Peter Wight, Daniel Mays, Nonso Anozie, Gina McKee, Michelle Duncan, Harriet Walters és Alfie Allen.

A SZEREPLŐKRŐL

KEIRA KNIGHTLEY (Cecilia Tallis)
Keira Knightley mindössze huszonegy éves volt, amikor a legjobb színésznőnek járó Oscar- és Arany Glóbusz-díjakra jelölték Joe Wright Büszkeség és balítélet (Pride & Prejudice) című filmjében Elizabeth Bennet szerepében nyújtott alakításáért.
A Csavard be, mint Beckham (Bend It Like Beckham) című filmmel vált ismertté, amelyért a Londoni Filmkritikusok Köre az Év Brit Felfedezettjének járó díjjal tüntette ki. Legismertebb szerepe A Karib-tenger kalózai – A Fekete Gyöngy átka (Pirates of the Caribbean: The Curse of the Black Pearl), A Karib-tenger kalózai 2. – Holtak kincse (Pirates of the Caribbean: Dead Man’s Chest) és A Karib-tenger kalózai – A világ végén (Pirates of the Caribbean: World’s End) című filmek női főszerepe.
Legújabb filmjei: Silk, The Edge Of Love.

JAMES McAVOY (Robbie Turner)
McAvoy tizenhat éves korában alakította első filmszerepét A szomszéd szoba (The Near Room) című filmben.
Későbbi jelentősebb filmjei: Bollywood Queen, A fronton túl (Regeneration), Inside I’m Dancing (amelyért a Londoni Filmkritikusok Köre a Legjobb Brit Színésznek járó díjra jelölte), (Bright Young Things), Wimbledon – Szerva itt, szerelem ott (Wimbledon), Narnia krónikái – Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény (The Chronicles of Narnia: The Lion, the Witch and the Wardrobe; amelyért a BAFTA közönségdíját, Orange Rising Star-díjat vehetett át, és a Londoni Filmkritikusok Köre a Legjobb Brit Mellékszereplőnek járó díjra jelölte).
Legújabb filmjei: Starter For Ten, Az utolsó skót király (The Last King of Scotland; a legjobb mellékszereplőnek járó BAFTA-díj jelölés), Becoming Jane, Penelope.
Jelenleg készülő filmje a Wanted (r.: Timur Bekmambetov).

ROMOLA GARAI (a 18 éves Briony Tallis)
Garai első moziszerepét Dodie Smith I Capture the Castle című regényének filmváltozatában alakította, amelyért a Brit Független Filmdíjak Legígéretesebb Felfedezett kategóriájában jelölték. Ezután szintén főszerepeket alakított a Dirty Dancing 2. (Dirty Dancing 2: Havana Nights), a Hiúság vására (Vanity Fair) és az Inside I'm Dancing című filmekben. Utóbbiért a Londoni Filmkritikusok Köre a Legjobb Mellékszereplő Színésznőnek járó díjjal tüntette ki, és a Brit Független Filmdíjak Legjobb Mellékszereplő Színésznő kategóriájában jelölték.
Legújabb filmjei: Amazing Grace, Ahogy tetszik (As You Like It), Füles (Scoop), Angel.

BRENDA BLETHYN (Grace Turner)
Brenda Blethynt a legjobb mellékszereplő színésznőnek járó BAFTA-díjra jelölték Joe Wright Büszkeség és balítélet (Pride & Prejudice) című filmjében Mrs. Bennet szerepében nyújtott alakításáért.
Mike Leigh Titkok és hazugságok (Secrets & Lies) című filmjével vált világszerte ismertté. A filmben nyújtott alakításáért átvehette a legjobb színésznőnek járó díjat az Arany Glóbusz- és a BAFTA-díjátadókon, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, illetve kitüntette a Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetsége. Ugyanezért a szerepért a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjra, valamint SAG-díjra is jelölték.
Mark Herman Little Voice (Little Voice) című filmjében nyújtott alakításáért Blethynt a legjobb mellékszereplő színésznőnek járó Oscar-díjra, valamint BAFTA-, SAG- és Arany Glóbusz-díjakra jelölték. Ekkor jelölték harmadszorra Gloden Globe-ra, mivel Nigel Cole Fűbenjáró bűn (Saving Grace) című filmjében nyújtott alakításával is kivívta ezt az elismerést.
További filmjei: On a Clear Day, A Tengeren túlon (Beyond the Sea), Lovely & Amazing (Lovely & Amazing), Folyó szeli ketté (A River Runs Through It).
Legújabb filmje a Clubland (r.: Cherie Nowlan).
VANESSA REDGRAVE (az idős Briony Tallis)
Vanessa Redgrave-et legutóbb A fehér grófnő (The White Countess), A bostoniak (The Bostonians) és a Howards End – Szellem a házban (Howard’s End) című filmekben láthattuk. Utóbbi kettőért Oscar-díjra jelölték.
Redgrave 1958-ban mutatkozott be a filmvásznon A maszk mögött (Behind the Mask) című filmmel. Első nemzetközi sikerét Michelangelo Antonioni 1966-os Nagyítás (Blow Up) című filmjével aratta. Ugyanabban az évben Boleyn Annát játszotta az Egy ember az örökkévalóságnak (A Man for All Seasons) című filmben, és először jelölték a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjra a Morgan! (Morgan: A Suitable Case for Treatment) című filmért. Guinevere-t alakította a Camelot című filmben, majd ismét Oscar-díjra jelölték az 1968-as Isadora (Isadora) című filmben a híres táncos, Isadora Duncan szerepében nyújtott alakításáért. Redgrave magára haragította a Vatikánt Ken Russell nagy botrányt kavart filmjében, az Ördögökben (The Devils) alakított szerepével, majd ismét jelölték a Mária, a skótok királynője (Mary, Queen of Scots) című filmért.
Redgrave 1978-ban vehetett át Oscar-díjat a Júlia (Julia) című film címszerepében nyújtott felejthetetlen alakításáért.
Legújabb filmjei: Vénusz (Venus), Tolvajok hercege (The Thief Lord), The Riddle, Este (Evening), How About You.

SAOIRSE RONAN (a 13 éves Briony)
Saoirse Ronan színészi karrierje kilencéves korában kezdődött az ír televízóban. Filmek, amelyekben szerepelt: Klinika (The Clinic), Proof, Death Defying Acts, I Could Never Be Your Woman, The Christmas Miracle of Jonathan Toomey.
Jelenleg készülő filmje a City of Ember, amelyben főszerepet alakít.

A FILM KÉSZÍTŐIRŐL

JOE WRIGHT (rendező)
Joe Wright első rendezése a Büszkeség és balítélet (Pride & Prejudice), amelyért a BAFTA díjkiosztón a Legjobb Elsőfilm Carl Foreman díját vehette át, és a Londoni Filmkritikusok Köre az Év Brit Rendezője-díjjal tüntette ki.
Wright díjain kívül a Büszkeség és balítélet négy Oscar-jelölést gyűjtött be, és a BAFTA a Legjobb Brit Film kategóriában jelölte.

TIM BEVAN és ERIC FELLNER (producerek)
Bevan és Fellner Európa vezető filmprodukciós cégének, az 1983-ban alapított és azóta számtalan filmes díjat nyert Working Title Filmsnek elnökei 1992 óta. Több mint nyolcvanöt filmet készítettek, amelyek bevétele világszerte eléri a három és fél milliárd dollárt.
Oscar-díjas filmjeik: Ments meg, Uram! (Dead Man Walking), Fargo, Elizabeth. Összesen huszonnégy BAFTA-díjat gyűjtöttek be, többek között az Igazából szerelem (Love Actually) és a Négy esküvő és egy temetés (Four Weddings and a Funeral) című filmekkel, valamint nívós díjakat a cannes-i és a berlini nemzetközi filmfesztiválokon, több más elismerés mellett.
További nemzetközi sikereket elért filmjeik: A United 93-as (United 93); Büszkeség és balítélet (Pride & Prejudice); Nanny McPhee – A varázsdada (Nanny McPhee); Tűzveszély (Catch a Fire); Füstölgő ászok (Smokin' Aces); Vaskabátok (Hot Fuzz); Mr. Bean nyaral (Mr Bean's Holiday); Sztárom a párom (Notting Hill); Bean – Az igazi katasztrófafilm (Bean); A tolmács (The Interpreter); Johnny English; Ó, testvér, merre visz az utad? (O Brother, Where Art Thou?); Egy fiúról (About a Boy); a Bridget Jones filmek; Ali G Indahouse; Haláli hullák hajnala (Shaun of the Dead); Billy Elliot.
Még idén bemutatásra váró filmjeik: Elizabeth: Az aranykor, amely a nagy sikerű Elizabeth című film folytatása; Definitely, Maybe.

PAUL WEBSTER (producer)
A Vágy és vezeklés (Atonement) Paul Webster nyolcadik közös munkája a Working Title-lel és a második Joe Wrighttal a Büszkeség és balítélet (Pride & Prejudice) után. 2004-ben alapította meg a Kudos Picturest Stephen Garrett-tel és Jane Featherstone-nal. A cég jelenleg készülő produkciói: Eastern Promises, Miss Pettigrew Lives For a Day, The Crimson Wing.
Webster, akit a Büszkeség és balítéletért Arany Glóbuszra jelöltek, producerként vagy executive producerként összesen harmincöt produkción dolgozott, köztük az Oscar-díjas A motoros naplója (The Motorcycle Diaries) című filmen. Filmjei összesen több mint száz díjat gyűjtöttek be.
Korábban a Miramax Films produkciós részlegének vezetőjeként felügyelte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat nyert Az angol beteg (The English Patient) és a szintén Oscar-díjas Good Will Hunting (Good Will Hunting) és Szerelmes Shakespeare (Shakespeare In Love) című filmek munkálatait.

CHRISTOPHER HAMPTON (forgatókönyvíró)
Christopher Hampton az Azori-szigetekről származik, de Oxfordban végezte felsőfokú tanulmányait. 1966-ban ő volt a legfiatalabb író, akinek színdarabját műsorra tűzték a West Enden.
1988-ban áthevette a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó Oscar-díjat és a legjobb forgatókönyvnek járó BAFTA-díjat a Veszedelmes viszonyok (Dangerous Liaisons) című filmért.
Hampton három filmet is rendezett. Ezek a Carrington – A festőnő szerelmei (Carrington; a zsűri különdíja az 1995-ös Cannes-i Filmfesztiválon), A titkosügynök (The Secret Agent), és az Álmaimban Argentína (Imagining Argentina).

IAN McEWAN (regényíró)
McEwan regényei számtalan nemzetközi irodalmi díjat nyertek, és közülük többet (The Comfort of Strangers; The Cement Garden; The Innocent; First Love, Last Rites; Enduring Love) megfilmesítettek.
Legújabb regénye, az On Chesil Beach egy hónapja jelent meg.

A UNIVERSAL PICTURES és az IMAGINE ENTERTAINMENT bemutatja
a RELATIVITY MEDIA közreműködésével
BRIAN GRAZER produkciójában
a SCOTT FREE PRODUCTIONS közreműködésével

RIDLEY SCOTT filmjét

AMERIKAI GENGSZTER
- American Gangster -

Executive producer
NICHOLAS PILEGGI
STEVEN ZAILLIAN
BRANKO LUSTIG
JIM WHITAKER
MICHAEL COSTIGAN

Producer
BRIAN GRAZER
RIDLEY SCOTT

Írta
STEVEN ZAILLIAN

Rendezte
RIDLEY SCOTT

FRANK LUCAS (DENZEL WASHINGTON)
RICHIE ROBERTS (RUSSELL CROWE)
HUEY LUCAS (CHIWETEL EJIOFOR)
NICKY BARNES (CUBA GOODING, JR.)

FORGALMAZZA A UIP-DUNA FILM
www.uipduna.hu

{slimbox album="amerikai"}images/stories/programajanlo/film/amerikai/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="amerikai"}images/stories/programajanlo/film/amerikai/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="amerikai"}images/stories/programajanlo/film/amerikai/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="amerikai"}images/stories/programajanlo/film/amerikai/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="amerikai"}images/stories/programajanlo/film/amerikai/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="amerikai"}images/stories/programajanlo/film/amerikai/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="amerikai"}images/stories/programajanlo/film/amerikai/8.jpg{/slimbox} {slimbox album="amerikai"}images/stories/programajanlo/film/amerikai/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="amerikai"}images/stories/programajanlo/film/amerikai/9.jpg{/slimbox} {slimbox album="amerikai"}images/stories/programajanlo/film/amerikai/10.jpg{/slimbox}

A 70-es évek elején virágzott a rendőrkorrupció New Yorkban, és a vietnami háború pusztítása nem csak a hadszíntéren, hanem Amerikában is érezhető volt. A katonák vagy hullazsákban érkeztek haza, vagy egy herion nevű ópiumszármazék rabjaiként. A drogot aztán megosztották kíváncsi társaikkal, akik szintén függővé váltak. A bűnüldöző szervek segítségével a maffia nagyrészt büntetlenül működhetett ezen a piacon, és több ezer kiló kábítószert tudott eladni a kiszolgáltatott függőknek. Egy csoport kiváltságos és érinthetetlen fehér férfi dollármilliókat fizetett New York-i bíróknak, ügyvédeknek és rendőröknek annak fejében, hogy elhallgassák az igazságot kölcsönösen jövedelmező kapcsolatukról. A La Cosa Nostra és alattvalói verhetetlenek voltak.
A helyzet akkor változott meg, amikor egy Frank Lucas nevű fekete bőrű vállalkozó (Denzel Washington) beszállt a játszmába.
Frank egészen addig jelentéktelen figura volt, csak Bumpy Johnson bűnöző csendes inasaként ismerték. Főnöke váratlan halála azonban üres helyet nyitott a hatalmi szerkezetben, és Lucas kihasználta a helyzetet saját birodalma felépítésére. Lucas ugyan soha nem járt iskolába, de az évek során az utcán kitanulta a „mesterséget”. Tapasztaltságának és találékonyságának köszönhetően rövid időn belül irányítása alá vonta a harlemi drog-kereskedelmet, tisztább, kedvezőbb árú kábítószerrel árasztotta el az utcákat, és kijátszotta az összes nagy bűnszövetkezetet.
Egy Richie Roberts (Russell Crowe) nevű rendőr elég jól ismerte az utcai ügyleteket ahhoz, hogy azonnal megérezze a hatalomváltást az alvilágban. Roberts azt gyanította, hogy valaki az ismert maffiacsaládok fölé emelkedett a ranglétrán, valószínűleg egy fekete díler, aki a semmiből tört fel a csúcsra.
Lucas és Roberts mindketten szigorú etikai szabályokat követtek, ez különböztette meg őket kollégáiktól, és így vált belőlük magányos harcos a törvény két oldalán. A férfiak sorsa összefonódott, és elkerülhetetlen találkozásuk nemcsak a saját életüket változtatta meg, hanem a New York-iak egy egész generációjáét is.

A FILM KÉSZÍTÉSÉRŐL

Frank Lucas legendás heroincsempész/családapa/halálosztó történetét először Mark Jacobson újságíró jegyezte le a New York Magazine-ban hét évvel ezelőtt. Nicholas Pileggi executive producer mutatta be Jacobsont Lucasnak, aki részletesen elmesélte az újságírónak felemelkedésének és bukásának történetét.
Lucas jobb minőségű és olcsóbb heroin forgalmazásával több tízmillió dollárt keresett – és természetesen magára vonta a bűnüldözők figyelmét. Ha nem egy illegális, halálos szert adott volna el a vásárlóknak, ma minden bizonnyal az évtized vagy akár az évszázad egyik legsikeresebb üzletembereként ünnepelhetnénk.
Lucas szegénységben nőtt fel egy déli kisvárosban, és nincstelenül érkezett New Yorkba 1946-ban. Két évtizeden át közvetlenül Ellsworth „Bumpy” Johnsonnal dolgozott (az ő figurája inspirálta a 70-es évek Shaft-filmjeiben a fekete keresztapát), és egészen a drogbáró 1968-ben bekövetkezett haláláig a jobbkezeként működött. Akkor átvette a hatalmat, azonnal átalakította a szervezett bűnözést – és mindenkit megölt, aki szembe mert szállni vele.
Brian Grazer Oscar-díjas producert lenyűgözte a férfi története, aki délkelet-ázsiából beszerzett kiváló minőségű heroint árult Amerikában.
– Miután beszerezte ezt a heroint, megállapodást kötött az amerikai hadsereg tisztjeivel, hogy amerikai katonák hullazsákjaiban csempésszék be Vietnamból az Egyesült Államokba – mondja Grazer.
A producer ezután Steven Zaillian Oscar-díjas forgatókönyvíróhoz fordult, hogy írja meg a filmet Lucas életéről.
Zaillian hónapokat töltött Lucasszal és egykori ellenfelével (aki ma ügyvéd), Richie Robertsszel, hogy minél jobban megismerhesse évtizedeket átívelő hihetetlen történetüket.
Roberts a 60-es évek végén és a 70-es évek elején a New York állambeli Essex megyében dolgozott detektívként, és az ő nevéhez fűződik a „népi hős” hatalmának megtörése. Grazer és Zaillian ugyanolyan lebilicselőnek találták Lucas ellenfelének történetét, mint magáét a drogbáróét, aki szigorú családi erkölcsöket követett, miközben ezrek életét mérgezte meg a saját közösségén belül.
Ridley Scott angol rendező is arra ösztönözte Zailliant a forgatókönyv elolvasása után, hogy Roberts történetét alaposabban dolgozza ki. A rendezőt érdekelte a paradox helyzet, amely abból fakad, hogy míg Lucas drogot árul, példás családi életet él, addig Roberts magánélete romokban hever.

Szereplőválogatás

Frank Lucas szerepében Denzel Washingtont láhatjuk. A New York-i színész a szerepre való felkészülés során sokat beszélgetett Lucasszal, és rengeteget tanult a drogbizniszről.
– Abban az időben, legalábbis így szól a fáma, egy kiló 50-60 százalékos heroin 50-60 ezer dollárba került – mondja a színész. – Frank 100 százalékosat tudott venni, kilóját 4200-ért, és így a versenytársainál tisztább és olcsóbb drogot árult az utcán. Nem nehéz kiszámítani, mennyit kereshetett. Volt olyan, hogy egymillió dollárt egyetlen nap alatt.
– Nem azért érdekelt a történet, mert dicsőíteni szeretnék egy drogdílert, és ezt el is mondtam Franknek, amikor találkoztunk – folytatja Washington. Érdekesség, hogy a színész a következő bibliai passzust írta fel a szövegkönyvébe: „Nincs békességük a bűnösöknek!” (Ézs 48,22) Ezzel szerette volna emlékeztetni magát Lucas megváltás felé vezető útjára.
Richie Roberts rendőr ellentmodásos karakterét Russell Crowe alakítja. A színész örömmel dolgozott együtt harmadszorra is a rendezővel és Grazerrel, és különösen érdekelte, hogyan eleveníti fel Zaillian írása a drogoktól vezérelt korszakot, a korrupcióval szennyezett New Yorkot, benne Harlemet és mellette New Jersey valamivel egyszerűbb világát. Mark Jacobson cikke szerint akkoriban a korrupció annyira elterjedt a rendőrség kábítószer-ellenes munkacsoportjában, hogy „1977-re 70-ből 52 rendőr, akik annál a részlegnél dolgoztak, vagy börtönben ült, vagy eljárás folyt ellenük”. Roberts egyike volt a kivételeknek, és Crowe-ban tiszteletet ébresztett az, amit megtudott a férfiról.
Valódi emberekről mozifilmet készíteni azonban nem ugyanolyan, mint dokumentumfilmet forgatni az életükről, jegyzi meg a színész.
– A film egy korszakról szól, és az eseményeket összesűrítve mondja el – folytatja. – Richie tesz bizonyos dolgokat filmben, amelyeket valójában nem tett meg. Az egész lénye ellentmodásos. Valódi történetében semmilyen hagyományos elemet nem lehet felfedezni, és nem lehet egykönnyen kategorizálni sem. Így a legtöbb, amit tehetünk, hogy a benyomásainkat mondjuk el róla.
A film másik két főszerepét is sztárszínészek alakítják. Lucas öccsének, Huey-nak szerepében Chiwetel Ejiofort láthatjuk. Huey volt a vezetője a Country Boys (Vidéki fiúk) néven elhíresült, Lucas rokonaiból álló drogdíler-csoportnak, akiket azért hívott Harlembe, hogy segítsenek neki terjeszteni a kábítószert. Nevüket onnan kapták, hogy mindannyian Észak-Karolina isten háta mögötti településein nőttek fel. A csapat többi tagjának szerepére a filmkészítők sokoldalú tehetségeket választottak, akik között „hagyományos” színészek és hip-hop előadók is megtalálhatók.
Ejiofor angol származású színész, aki több nagy sikerű amerikai filmben szerepelt.
– A belső ember (Insdie Man) című filmben dolgoztam együtt Chiwetellel – mondja Grazer. – Abban a filmben Denzel társát alakította, így már kiváló munkakapcsolatuk volt. Annak ellenére, hogy Chiwetel angol, olyan könnyedén alakít amerikai karaktert, mintha ebben az országben született volna. A jelleme extravagáns és kiszámíthatatlan, ami érdekes kontrasztot képez Frank nyugodt és szerény személyiségével.
Az Oscar-díjas Cuba Gooding, Jr. alakítja Lucas legnagyobb riválisát a heroinbizniszben, Nicky Barnest. Barnes régi szereplője a harlemi alvilágnak, és Lucashoz hasonlóan letartóztatása után koronatanúként segítené a nyomozást, addig azonban mindent és még többet akar, mint amit Lucas elért. Egyszer a The New York Times Magazine címlapján is szerepelt és a cikk „Mr. Érinthetetlen”-nek nevezte. Gooding érdeklődését azonnal felkeltette a szerep.
– Ezekre a fickókra akkoriban valódi sztárokként tekintettek – magyarázza a színész. – Ma sportolókért és színészekért rajongunk, de akkor a drogdílereknek is voltak rajongóik. Ők álltak közvetlen kapcsolatban az emberekkel.

Forgatás New Yorkban és Thaiföldön

Életre kelteni egy három évtizeddel ezelőtti várost nem kevés kihívással jár, azonban Scott jól ismeri New York Cityt, hiszen a 60-as évek elején sok időt töltött ott.
– Tudtam, Harlemet hogyan lehetne megjeleníteni – mondja a rendező. – Apró zugokat és sarkokat kell keresni, amelyek ugyanúgy néznek ki, mint Harlem akkoriban.
Arthur Max látványtervező sok időt töltött ezeknek a helyszíneknek felkutatásával, ahol a város még mindig ugyanolyan, amilyen a 70-es évek elején volt. Úgy találta, hogy az utcák nagyon sokat változtak Frank és a Country Boys ideje óta. Végül Lucas hírhedt 116. utcája helyett húsz utcával északra, a 136. utcán forgattak, ahol kicserélték a táblákat a megfelelőkre.
A valódi Frank Lucas számára a harlemi forgatás életének dicső napjait elevenítette fel – bár nem is minden egykori szomszédja fogadta kitörő örömmel a visszatérését. Amíg Washington dolgozott, ő mindennap a tolószékéből figyelte az eseményeket, családjától körülvéve, és dicsérte a színészek munkáját.
A forgatás Brooklyn Williamsburg nevű kerületében kezdődött, amely a nagy múltú városrész újonnan felkapott kerülete. A filmkészítők régebbi, kopottasabb helyszínt kerestek, és meg is találták egy fémhulladék-kereskedésben. Itt vettek fel egy jelenetet, amelyben Roberts és nyomozótársa megfigyelést tartanak. Később még három alkalommal forgattak ezen a környéken, a Myrtle sugárút és a Broadway közelében, és olyan jeleneteket vettek fel, amelyekben drogdílerek és álcázott rendőrök szerepelnek.
Nem minden forgatási helyszín volt ennyire barátságtalan. Az egyik legszebb helyszín az a Long Island-i birtok, amely a filmben az olasz gengszter, Dominic Cattano (Armand Assante) otthonaként jelenik meg. Lucas vidéki birtoka sem sokkal kevésbé grandiózus, amely a New York-i Briarcliff Manor nevű falucskában található. Ezen a környéken egykor olyan gazdag családok életek, mint az Astorok, a Vanderbiltek és a Rockefellerek.
Az egyik legtöbb előkészületet igénylő jelenet az volt, amelyben Lucas lelepleződik Roberts előtt a Madison Square Garden sportcsarnokban játszott első Ali-Frazier bokszmeccs alatt. Abból, hogy a legjobb helyen ül és méregdrága csincsillabundát visel, könnyű rájönni, hogy talán az egyik legfontosabb új szereplője a kábítószer-alvilágnak. A jelenetet a 16 ezer férőhelyes Long Island-i Nassau Veterans Memorial Coliseumban forgatták, amelyet korabeli ruhákba öltöztetett statisztákkal töltöttek meg. Körülöttük pedig az ezen a történelmi eseményen megjelent híres embereket láthatjuk – vagy legalábbis híres embereknek tűnő személyeket.
– Hetekig tartott megtalálni a megfelelő személyeket, akik a hírességek hasonmásait alakították – mondja a statisztafelelős Billy Dowd. – Felkerestünk hasonmásokat foglalkoztató ügynökségeket, hirdettünk a Show Businessben, a Backstage-ben, újságokban és az interneten is. Néhányukat nehéz volt megtalálni, míg mások csak besétáltak az irodába, és azonnal beválogattuk őket.
Érdekesség, hogy a híres bokszmeccset irányító bíró, Arthur Mercante fia alakítja a filmben az édesapját.
A New York-i forgatás befejezése után a stáb Észak-Thaiföldre utazott, ahol Lucas Délkelet-Ázsiában töltött idejét elevenítették fel. Chiang Mai városától kétórai útra északra forgatták azokat a jeleneteket, amelyekben Lucas a mákültetvényekre látogat. Harminc évvel ezelőtt itt termesztették a világ máktermésének legnagyobb részét. Max csapata egy hagyományos Thai falucskát és egy rizspajtát is felépített egy mogyoróületetvény közepén. Ez szolgált az üzem megjelenítésére, ahol az ópiumot feldolgozták, és ahol Lucas először üzletet kötött a drogszállítókkal.

A SZEREPLŐKRŐL

Az Oscar-díjas RUSSELL CROWE (Richie Roberts) generációjának egyik legkiválóbb színésze. Az új-zélandi születésű színész a Romper Stomper (Romper Stomper) című filmmel vált ismertté Ausztráliában és később az egész világon. Három egymást követő évben jelölték a legjobb színésznek járó Oscar-díjra A bennfentes (The Insider; 2000), a Gladiátor (Gladiator; 2001) és az Egy csodálatos elme (A Beautiful Mind; 2002) című filmekért. A rangos elismerést végül a Gladiátorban nyújtott alakításáért vehette át.
További jelentősebb filmjei: A remény bajnoka (Cinderella Man), Szigorúan bizalmas (L.A. Confidential), Majd, ha fagy! (Mystery, Alaska), Túszharc (Proof of Life).
Legújabb filmjei: 3:10 to Yuma (3:10 to Yuma), Bor, mámor, Provence (A Good Year).
Jelenleg a Body of Lies című filmet forgatja.

DENZEL WASHINGTON (Frank Lucas) eddig kétszer kapott Oscar-díjat: a Kiképzés (Training Day) főszerepéért és Az 54-ik hadtest (Glory) egyik mellékszerepéért. Oscarra jelölték a Kiálts szabadságért! (Cry Freedom) és a Malcolm X című filmekért, utóbbiért Arany Glóbusz-jelölést, a Berlini Filmfesztivál Ezüst Medve-díját és NAACP-díjat is kapott.
Tanulmányait a Fordham Egyetemen, majd a San Franciscó-i American Conservatory Theatre-ben végezte. Obie-díjat kapott a Negro Ensemble Company A Soldier’s Play című előadásában nyújtott alakításáért, s a darab alapján készült Katonatörténet (A Soldier’s Story) című filmben ugyanezt a szerepet játszotta.
További filmjei: Az én fekete fiam (Carbon Copy), (Power; r.: Sidney Lumet), A királynőért és a hazáért (For Queen and Country), Rátarti Quinn, a karibi rendőrfőnök (The Mighty Quinn), Zűrzavaros hekus (Heart Condition), Mo’ Better Blues, Visszakézből (Ricochet), Mississippi Masala, Sok hűhó semmiért (Much Ado About Nothing), A Pelikán-ügyirat (The Pelican Brief), Philadelphia, Az utolsó esély (Crimson Tide), Kék ördög (Devil in a Blue Dress), Sid 6.7 – A tökéletes gyilkos (Virtuosity), A bátrak igazsága (Courage Under Fire), Kinek a papné (Preacher’s Wife), Letaszítva (Fallen), Szükségállapot (The Siege), A játék ördöge (He Got Game), A csontember (The Bone Collector), A hurrikán (The Hurricane), Emlékezz a titánokra (Remember the Titans), Végszükség (John Q), Időzavarban (Out of Time), A tűzben edzett férfi (Man on Fire), A belső ember (Inside Man).

CHIWETEL EJIOFOR (Huey Lucas) nigériai szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Londonban. Tizenhárom éves korában kezdett iskolai darabokban játszani. Később ösztöndíjjal tanult a londoni Zene- és Színészakadémián (London Academy of Music & Dramatic Art), majd 1997-ben debütált a filmvásznon Steven Spielberg Amistad (Amistad) című filmjében.
További jelentősebb filmjei: Gyönyörű mocsokságok (Dirty Pretty Things), Igazából szerelem (Love Actually), A csaj nem bírja az arcomat (She Hate Me), Melinda és Melinda (Melinda and Melinda), Négy tesó (Four Brothers), Serenity, A belső ember (Inside Man), Az ember gyermeke (Children of Men).
Ejiofor-t 2006-ban a BAFTA Orange Rising Star-díjra jelölték, amellyel kivételes tehetségű, kiemelkedő alakításokat nyújtó fiatal színészeket tüntetnek ki.
Ejiofor a közelmúltban a Mr. Tűsarok (Kinky Boots) című filmben szerepelt, amelyet a 2006-os Sundance Filmfesztivál nyitóestjén mutattak be, és amelyért Arany Glóbuszra jelölték.
Legújabb filmjei: Tonight at Noon, Mondd, testvér! (Talk to Me), Tsunami: The Aftermath.
Jelenleg a Redbelt című filmet forgatja.

CUBA GOODING, JR. (Nicky Barnes) legismertebb szerepe, amelyért több más rangos díj mellett Oscar-díjjal is kitüntették, Rod Tidwell edző figurája Cameron Crowe Jerry Maguire – A nagy hátraarc (Jerry Maguire) című filmjében. Ezzel az alakításával egy csapásra beírta magát Hollywood legtehetségesebbnek tartott színészei közé.
Első jelentős filmszerepét John Singleton 1991-es Fekete vidék (Boyz ‘N Da Hood) című klasszikusában alakította.
További jelentősebb filmjei: Rádió (Radio), Egy becsületbeli ügy (A Few Good Men), Lesz ez még így se! (As Good as it Gets), Csodás álmok jönnek (What Dreams May Come), Robbanáspont (Chill Factor), Férfibecsület (Men of Honor), Ösztön (Instinct), Pearl Harbor – Égi háború (Pearl Harbor).
Legújabb filmjei: Norbit (Norbit), Daddy Day Camp, Döntő játszma (End Game), Árnyékboksz (Shadowboxer), Dirty, What Love Is.

A FILM KÉSZÍTŐIRŐL

RIDLEY SCOTT (rendező/producer) angol származású rendezőt két egymást követő évben jelölték a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjra A Sólyom végveszélyben (Black Hawk Down) és a Gladiátor (Gladiator) című filmekért.
Karrierjét reklámfilm-rendezőként kezdte. Első mozifilmje az 1977-es Párbajhősök (The Duellists), amelyet a Cannes-i Filmfesztiválom a zsűri díjával tüntettek ki. Második filmje a korszakalkotó sci-fi thriller, A nyolcadik utas: a Halál (Alien), amelyet a legjobb vizuális effektekért járó Oscar-díjjal tüntettek ki.
További jelentősebb filmjei: Szárnyas fejvadász (Blade Runner), Legenda (Legend), Testőrbőrben (Someone to Watch Over Me), Fekete eső (Black Rain), Thelma és Louise (Thelma & Louise; a legjobb rendezőnek járó Oscar-jelölés), 1492 – A Paradicsom meghódítása (1492: Conquest of Paradise), Magánórák (The Browning Version), Hannibal (Hannibal).
Jelenleg a Body of Lies című filmen dolgozik rendezőként és producerként, és a Churchill at War című filmen producerként.

STEVEN ZAILLIAN (író/executive producer) a legjobb adaptált forgatókönyvért járó Oscar-díjat vehette át a Schindler listája (Schindler’s List) című filmért. További két alkalommal jelölték az Ébredések (Awakenings) és a New York bandái (Gangs of New York) című filmekért.
Legutóbbi filmje, amelyet írt, rendezett és producere volt, A király összes embere (All the King’s Men) című film remake-je Sean Penn, Jude Law, Kate Winslet és Anthony Hopkins főszereplésével.
Zaillian írta többek között a Végveszélyben (Clear and Present Danger), a Hannibal (Hannibal) és A tolmács (The Interpreter) című filmek forgatókönyveit is, valamint részt vett a Mission: Impossible – az akciócsoport (Mission: Impossible) című film történetének megírásában.

Az Oscar-díjas BRIAN GRAZER (producer) több mint negyed évszázada készít tévé- és mozifilmeket. Írói és produceri munkájáért összesen háromszor jelölték Oscar-díjra, és a rangos elismerést 2002-ben az Egy csodálatos elme (A Beautiful Mind) című filmért vehette át. Filmjeit és tévésorozatait összesen 42-szer jelölték Oscar-díjra és 91-szer Emmy-díjra.
Grazer jelenleg Peter Morgan Frost/Nixon című színdarabjának filmváltozatán és a The Changeling című drámán dolgozik producerként.

NICHOLAS PILEGGI (executive producer) újságíró, forgatókönyvíró és producer. Együtt dolgozott Martin Scorsese rendezővel a Nagymenők (Goodfellas) című filmen, amelyért őt és Scorsesét a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó Oscar- és Arany Glóbusz-díjra jelölték és BAFTA-díjjal tüntették ki.

A kétszeres Oscar-díjas BRANKO LUSTIG (executive producer) több mint félévszázados karrierje során több mint száz filmet készített.
Legismertebb filmjei: Schindler listája (Schindler’s List; első Oscar-díja), Gladiátor (Gladiator; második Oscar-díja), Hannibal (Hannibal), Peacemaker (The Peacemaker), Az Angyal (The Saint), A Sólyom végveszélyben (Black Hawk Down).

JIM WHITAKER (executive producer) az Imagine Entertainment elnöke.
Legutóbbi filmjei: Bajkeverő majom (Curious George), Légcsavar (Flightplan), A remény bajnoka (Cinderella Man), Péntek esti fények (Friday Night Lights).

MICHAEL COSTIGAN (executive producer) a Scott Free Productions, Ridley és Tony Scott produkciós cégének elnöke.
Legutóbbi filmjei: Déja Vu, Brokeback Mountain – Túl a barátságon (Brokeback Mountain).

A Cukrosnéni két ifjú és reményteli legény története, akik szeretnének betörni a filmiparba, és nem is kell olyan sokat várniuk arra, hogy rábukkanjanak életük nagy lehetőségére. Mivel elegük lesz művészrajongó filmes tanárukból, a produceri álmokat dédelgető Joe (Tom Riley), valamint tehetséges, ám ugyanakkor kissé neurotikus rendező haverja, Baggy (Tom Burke) úgy döntenek, hogy London felé veszik az irányt, és szerencsét próbálnak forgatókönyvükkel, melyről úgy hiszik, aranyat ér.

{slimbox album="cukrosneni"}images/stories/programajanlo/film/cukrosneni/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="cukrosneni"}images/stories/programajanlo/film/cukrosneni/2.jpg{/slimbox}

Cukrosnéni
Eredeti cím: I Want Candy
színes feliratos angol vígjáték

rendező: Stephen Surjik
forgatókönyvíró: Peter Hewitt, Phil Hughes, Jamie Minoprio, Jonathan M. Stern
operatőr: Crighton Bone
producer: Barnaby Thompson, Piers Thompson
vágó: Alex Mackie

szereplő(k):
Carmen Electra (Candy)
Tom Riley (Joe)
Tom Burke (Baggy)
Irene Alano (Mai Ling)
Giles Alderson (Carl)
David Armand (Clive Purves)
Stephanie Blacker (Tiffany Thomas)
Colin Michael Carmichael (Gabi)
Mackenzie Crook (Dulberg)
Felicity Montagu (Joe anyja)

A Cukrosnéni két ifjú és reményteli legény története, akik szeretnének betörni a filmiparba, és nem is kell olyan sokat várniuk arra, hogy rábukkanjanak életük nagy lehetőségére. Mivel elegük lesz művészrajongó filmes tanárukból, a produceri álmokat dédelgető Joe (Tom Riley), valamint tehetséges, ám ugyanakkor kissé neurotikus rendező haverja, Baggy (Tom Burke) úgy döntenek, hogy London felé veszik az irányt, és szerencsét próbálnak forgatókönyvükkel, melyről úgy hiszik, aranyat ér. Az első meghallgatások természetesen csalódást okoznak, mindenütt zárt ajtókba ütköznek. Aztán végül megfordulni látszik szerencséjük, amikor egy hasonlóképpen elkeseredett producer (Eddie Marsan) megdobja őket némi pénzzel, cserébe hőseink megígérik, hogy szállítják azt a sztárt, akit a befektető akar. Csupán egyetlen probléma van az egészben – a producer Ötfogásos Candy (Carmen Electra) szeretné a filmben látni, a világ elsőszámú pornósztárját. Bár esélyük szinte egyenlő volt a nullával, a fiúknak mégis sikerül végül beszervezni Ötfogásos Candy-t a filmbe, ám ezzel a gondok még korán sincsenek letudva. Egyszerre kell leforgatniuk vizsgafilmjüket az iskolába, és természetesen a beígért, a műfajt forradalmasítandó pornót is. Mindezt pedig kénytelenek Tom szüleinek házában véghezvinni, ami még inkább bonyolítja az amúgy sem túl könnyű helyzetet. A két fiú mindent megtesz, hogy végül valóra váltsák legnagyobb álmukat, közben pedig rá kell jönniük, hogy az álmok megvalósítása néha nagyon fura és felettébb humoros irányt vesz.

{slimbox album="off"}images/stories/programajanlo/film/off/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="off"}images/stories/programajanlo/film/off/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="off"}images/stories/programajanlo/film/off/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="off"}images/stories/programajanlo/film/off/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="off"}images/stories/programajanlo/film/off/9.jpg{/slimbox} {slimbox album="off"}images/stories/programajanlo/film/off/12.jpg{/slimbox} {slimbox album="off"}images/stories/programajanlo/film/off/13.jpg{/slimbox} {slimbox album="off"}images/stories/programajanlo/film/off/16.jpg{/slimbox}

színes magyar film

A film főhőse, Bódi Adél fiatal filmrendezőnő új filmjének bemutatójára készül. A történet 24 órába sűríti azt az összeomlást, ahogy a semmi kis film felzabálja Adél életét. Egy napon át tart a véghajrá, ahol is rosszízű, magánéletének titkait kiteregető rádiós szerepléssel indul a rendezőnő napja. Munkatársai elrontott meghívókkal és félresikerült plakátokkal töltik meg délelőttjét, producere már következő filmjéhez követel lényegi változtatásokat. Adél hazasiet, hogy levegőhöz jusson, de otthon színész férje, Rajnai Pali szörfölget lelkesen az internetes pornóoldalakon. Elkeseredett vitájukban egybemosódik a filmes karrier a magánélettel, konklúzióként Adél elrohan, Pali pedig szisztematikusan lerombolja közös lakásukat. Az elgyötört Adél a bemutatón felemás sikerrel szembesül - a fogadtatás se jó, se rossz, ám ünnepelni kell, a stáb mulatni meg. Az itt kavargó arcok közt felbukkan Kelemen, a vidéki színész, akinek jelenetét kivágták, bajuszát pedig le, s ezért felesége elhagyta. A bajusztalan ex-statiszta kitárulkozása az utolsó csepp a pohárban, Adél pánikrohamot kap, pszichiátriára kerül, de hajnalban feleszmél és megszökik. Szétdúlt otthonában, feldúlt lelkében meg kell találnia a megoldást, hogy eltakarítsa a romokat.

OFF HOLLYWOOD

Péntek. Bódi Adél fiatal filmrendezőnő új filmjének premierjére készül. A sűrűnekbígérkező nap első programja egy rádióinterjú. A műsorvezető, Fábián Gergő hajdanán maga is filmrendezőnek készült, de miután nem vették fel filmrendező szakra, jobb híján rádiózni kezdett. Már az interjú első perceiben nyilvánvalóvá válik, hogy önnön kisiklott élete, saját sikertelensége sokkal jobban foglalkoztatja, mint a műsorába választott riportalany. Adél eddigi munkásságából teljesen felkészületlen, még az új film címét sem tudja, kérdései értelmetlenek, okfejtései, összegzései kiábrándítóan közhelyesek. Adél igyekszik megfelelni az elvárásoknak. A körülményekhez képest őszintén válaszolgat az ostoba kérdésekre, de hiába, a műsor egyre kínosabbá, színvonaltalanabbá válik. Az interjú második részében kiderül, hogy Adél férje és egyúttal állandó színésze, Rajnai Pali, kimaradt az új filmből. A riporter valami párkapcsolati problémát sejt az ügy mögött, és ízléstelenül vájkálni kezd Adél magánéletében. Adél látszólag kiegyensúlyozottan válaszolgat a tapintatlan kérdésekre, de a méltatlan, megalázó szituáció mélyen felzaklatja. Az interjú során sem Adélról, sem az új filmjéről nem tudunk meg semmi érdemlegeset.

Óriási méretű bőröndjét cipelve Kádár Kelemen érkezik a belvárosi Helvécia kocsmába. Ugyan még csak tíz óra van, de ő rögtön kikér két vodkát és leül egy melós mellé az egyik asztalhoz. Beszédbe elegyednek. Kiderül, hogy Kelemen vidékről érkezett a fővárosba, mert este filmbemutatóra hivatalos. Igaz, hogy csak egy kisebb szerepet játszik a filmben, de ez az ő életében különleges dolog, és már napok óta erre az alkalomra készül. A félrészeg melós gyanakodva hallgatja Kelement. Elmélete szerint, az igazi színészek bármikor tudnak sírni, meg nevetni, úgyhogy ha Kelemen be akarja bizonyítani, hogy igazi színész, akkor sírjon és nevessen, mert az egy igazi színésznek rutinfeladat. Kelemen eleinte idegenkedik attól, hogy egy kocsmában bizonygassa szinészi kvalitásait, de büszkesége legyőzi őt. Belemegy a játékba, és teljes átéléssel adja elő a mutatványt. Bár lényegében semmit sem tudunk erről az emberről, nevetése és sírása mögött felsejlik egész élete, mellőzöttségben zajló nyomorult sorsa. A melós mélyen megrendül a vidéki színész tehetségén, és megindultságában egy vodkát kér tőle.

Adélt az új film produkciós irodájában látjuk viszont. A film gyártásvezetője, Gabi, közli vele, hogy Kelement itt látta egy közeli kocsmában. A dolog meglehetősen kínos, mert Kelemen ki lett vágva a filmből, és erről senki sem szólt neki. A film producere Ernő, újabb rosszhírekkel áll elő: a meghívókra rossz időpont került rá, a plakát színeit elnyomták. Adél egyébként is labilis idegállapota kezdi felmondani a szolgálatot, ráadásul Ernő arra kéri, hogy egy leendő francia koprodukció reményében írja át előkészületben levő filmjét francia nyelvterületre, vonja vissza a beígért főszerepet a férjétől, Rajnai Palitól, és adja át egy nevesebb francia színésznek. Adél tiltakozik, habár legbelül maga is érzi, hogy ez a megoldás a sikeresség és továbblépés egyetlen lehetősége.

Adél hazasiet, hogy még a bemutató előtt letusoljon, átöltözzön, rendbe szedje magát. Férjét, Rajnai Palit, a számítógép előtt találja, amint teljes extázisban a legkülönfélébb pornóoldalakon szörfölget. Pali ügyetlen magyarázatokba kezd, de a helyzet egyértelmű. Az ügy kapcsán elkeseredett veszekedés robban ki kettejük között, melynek során előkerülnek az utóbbi másfél év sérelmei. Pali, akármennyire is próbált az elmúlt időszakban megértőnek és nagyvonalúnak mutatkozni, képtelen volt lenyelni, hogy kimaradt az új filmből. Közli Adéllal, hogy nem fog részt venni a bemutatón. A vita egyre durvábbá, egyre aljasabbá válik közöttük, míg a végén fizikailag is egymásnak esnek. Adél dühében azzal zsarolja Palit, hogy a következő filmjéből is ki fogja hagyni, Pali rákontrázva öngyilkossággal fenyegetőzik Adélt okolva minden sikertelenségéért. Ennyiben maradnak. Adél köszönés nélkül távozik a lakásból. Pali végső elkeseredésében nekiesik a bútoroknak, és elkezdi szisztematikusan lebontani a lakást.

Adél számára a nap második fele, a premier, és az utána következő buli, a túlélésről szól. Saját árnyékaként, falfehéren siet föl a színpadra, hogy megköszönje a közönségnek a részvételt, és a stábtagoknak a munkát. A koccintásnál egy sarokba húzódva próbálja távol tartani magát mindenféle kínos beszélgetéstől, elsősorban a Kádár Kelemennel való találkozást szeretné elkerülni, aki csak a vetítésen szembesült azzal, hogy kivágták a filmből.

Az új film visszhangja, legalábbis ami Adélhoz eljut belőle, se nem jó, se nem rossz. Nem lehet most kellemetlenebb Adél számára ennél a felemás érzésnél, hiszen bizonytalanságban maradt, és egyre fokozó nyugtalansága nemhogy feloldódott volna, csak még inkább elmélyült. A premier utáni bulit a New Orleans nevű szórakozóhelyen tartják. Itt már elkerülhetetlen a találkozás Kádár Kelemennel, aki rövid beszélgetésre invitálja Adélt az egyik csendesebb sarokba. Kelemen feltűnően megértőnek mutatkozik a kivágott jelenettel kapcsolatban. Kiderül, hogy sokkal intimebb problémát szeretne megosztani Adéllal.

Kelemen elmondja, hogy egy reklámfilmhez le kellett vágnia a bajuszát, és amikor a felesége meglátta bajusz nélkül, kijelentette, hogy elválik tőle. A feleség világéletében bajuszos férfiként ismerte Kelement, és most, hogy meglátta bajusz nélkül, azt mondta, hogy nemehhez az emberhez ment feleségül. Kelemen arra, kéri Adélt, hogy mondjon véleményt róla, hogy néz ki bajusz nélkül. Megcsippenti a bajusza szélét, és lerántja a felső ajka fölül.
Kiderül, hogy Kelemen mindeddig állbajuszt viselt. Adél döbbenten néz a férfira. Abszurd, bár cseppet sem meglepő, hogy éppen egy ilyen jelentéktelen esemény, egy bajusz nélküli, helyesebben egy álbajuszos ember látványa indítja el Adélban azt a pszichikai folyamatot, ami a továbbiakban az egész éjszakáját meghatározza. Adél kimegy a vécére, és itt, ebben a néhány perces magányban furcsa félelem kezd elhatalmasodni rajta. Úgy érzi ereibe szódavíz csorog, fullad, szíve hevesen ver, a mája körül fantomfájdalmat észlel. Kimegy a New Orleans elé a friss levegőre, de tünetei csak egyre erősödnek. Futni kezd az épület körül, mert eleinte úgy érzi, ez használ. Kiderül, hogy a futástól csak még jobban erősödnek a kellemetlen érzetek, és hiába szeli keresztül-kasul, tébolyultan a belvárost, minden csak egyre rosszabb és rosszabb lesz. Amikor kimerülten visszatér a New Orleansba, már csontjáig, velejéig átjárja a halálfélelem. A bárban áll a bál.

Kádár Kelemen félmeztelenül ül a táncparkett közepén egy kanapén, és Villont szaval a részeg nőkből, és az eldurvult de annál szentimentálisabb férfiakból álló közönségnek. Adél lefekszik az egyik boxban egy bőrkanapéra. Minden erejével azon van, hogy megnyugtassa magát, de hiába minden igyekezet, a nyugodt és egyenletes légzés, az idillikus gondolatok erőltetése, rosszulléte egyre elviselhetetlenebb. Feltápászkodik a kanapéról, és megkéri Ernőt, hogy hívjon mentőt. Ernő taxit hív. A taxiban elszabadul a pokol. Adél hisztériája addig fokozódik, hogy mindent lassúnak érez, és ki akar ugrani a kocsiból. Torkaszakadtából üvölt a taxisnak, hogy hajtson gyorsabban, mert pillanatokon belül meg fog halni. Ernő a karjaiban cipeli be Adélt a sürgősségre, mert az már képtelen megállni a saját lábán. Az ügyeletes orvos első kérdése az, hogy Adél milyen kábítószert fogyasztott. Adél hiába bizonygatja, hogy nem vett be semmit, az orvos nem hisz neki. Intravénásan nagy mennyiségű nyugtatót adat Adélnak, hogy a tüneteket csillapítsa. Adélt átviszik a pszichiátriára. Eltelik néhány óra. Hajnalodik. Adél egy földszinti, halványkék falú kórteremben tér magához. Első gondolata, hogy mielőbb megszabaduljon erről borzalmas, sivár helyről. Semmi kedve pszichológusokkal értekezni, csoportos foglalkozásokon részt venni, pláne regisztráltatni magát. Egy óvatlan pillanatban kimászik a rendelő ablakán, és elindul a kórház udvarán a szemerkélő esőben. Hazatérvén a feldúlt, üres lakás fogadja. Körbejár az összetört, széthajigált berendezési tárgyak között. Talán csak a csömör, talán a fáradság, meg egy csepp igazságtalanság, és némi egyoldalúság is, de ebben a pillanatban egyre pontosabban látja, hogy ez a semmi kis mohó film mindent felzabált körülötte. 24 óra telt el. A városban lassan beindul az élet. Autók fordulnak, kirakatüvegek villannak, a fáradt tüdőkből langyos cigarettafüst száll. Adélt a járókelők között látjuk viszont. Hosszú sétára indul, hogy kiszellőztesse a fejét.

A "Madonnával az ágyban" rendezőjétől
Eredeti cím: Love and Other Disasters

Főszereplők: Brittany Murphy, Matthew Rhys, Santiago Cabrera
Rendező: Alek Keshishian
Forgatókönyv: Alek Keshishian

Alek Keshishian filmjének főszereplője a maga elvarázsolt világában élő, legújabb divatrendekre különösen érzékeny, és akár a kerítőnő szerepét és szívesen vállaló Emily (Brittany Murphy). Az ellentmondást nem tűrő lány a Vogue magazin munkatársaként és a magánéletben is szeret a középpontban lenni, és mindent megtenne a körülette lévő emberek szerelmi életének felvirágoztatása érdekében. Amikor egy szép napon új fotós kollega kerül a magazinhoz, Emily rögtön küldetésének tekinti, hogy összehozza Peter-rel (Matthew Rhys), meleg szobatársával. Emily akkora lelkesedéssel veti magát bele célja megvalósításába, hogy fel sem tűnik neki, hogy ideje lenne saját boldogsága érdekében is tenni valamit. Vajon, mikor eszmél Emily az álomvilágból, és ébred rá, hogy közvetlen környezetében is akad, aki már hosszú ideje keresi kegyeit? A Luc Besson által producerként jegyzet ultra-modern vígjáték a puszta szórakoztatás mellett néhány londoni fiatal életén keresztül mutat rá a szerelemi kapcsolatok filmekben ábrázolt idealizált képe és a való élet közötti különbségekre.