Archivum

A napkirálynő

2008. március 18. kedd, 09:12

Címkék:

{slimbox album="nap"}images/stories/programajanlo/film/nap/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="nap"}images/stories/programajanlo/film/nap/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="nap"}images/stories/programajanlo/film/nap/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="nap"}images/stories/programajanlo/film/nap/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="nap"}images/stories/programajanlo/film/nap/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="nap"}images/stories/programajanlo/film/nap/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="nap"}images/stories/programajanlo/film/nap/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="nap"}images/stories/programajanlo/film/nap/8.jpg{/slimbox}

A CINEMON FILM és a BELOKAN PRODUCTIONS bemutatja

Christian Jacq azonos című regénye alapján
Philippe Leclerc filmjét
Magyar-francia-belga koprodukció
Az MMK és a NKÖM támogatásával

A NAPKIRÁLYNŐ

Egy mesés ország. Egy vakmerő lány.
És egy kaland, amely mindkettőt megváltoztatja.

Minden nagy fáraó mögött egy asszony áll. Akhesa hercegnő persze még nem számít asszonynak. Tizennégy éves, vad és neveletlen: pedig az őt körülvevő felnőttek mindent elkövetnek, hogy hozzátörjék a fáraó udvarának szigorú szokásaihoz. Akesha azonban egyre-másra meglóg otthonról, és álnéven, álruhában élvezi a közeli piac forgatagát.
Önállóságának, éles eszének, no meg a macskájának köszönheti, hogy már többet tud a világról, mint apja, Ekhnaton fáraó: tudja, hogy Karnakban a papok összeesküvést szőnek uralkodójuk ellen, és az ország határára nomád harcosok érkeztek, akik titokzatos megbízójuk utasítására várnak. A lány elszökik otthonról, anyjához, Nefretitihez indul az elefántok szigetére, hogy a segítségével, vagy ha kell, egyedül megmentse az országot. És esetleg még szerelmes is lehessen közben…

Az ősi Egyiptom látványos díszletei között kalandos, játékos és a helyszínéhez méltóan misztikus történet elevenedik meg a fordulatos animációs filmbe,.

A káprázatos Akhesa hercegnő és a serdülőkorú Tutankhamon vadregényes love-story-ja, A Napkirálynő, Christian Jacq azonos című sikerregényéből meríti történetét, ám a könyvben olvasható és a vásznon látható események valóban megestek.

A film cselekménye az egyiptomi Újbirodalom hanyatlásának korában, az egyistenhit megjelenésének döntő pillanatában játszódik: a fanatikus Ekhnaton fáraó bevezeti a Napisten-kultuszt, megalapítja a Nap városát, majd politikai összeesküvés áldozata lesz. Ellenlábasai, Amon isten papjai, semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, mindenáron hatalomra törnek, és miközben a fáraó igyekszik békét kötni a barbár hódítókkal, a gonosz főpap lepaktál a hettita fővezérrel…
Történelmi gyökerekre vezethető vissza a királyi család konfliktusa is: férje és idősebb lánya közelgő házasságának hírére az anyakirálynő, Nefertiti száműzetésbe vonul, és kisebbik leánya, Akhesa, szintén elmenekül a királyi palotából. Akhesát Egyiptom későbbi uralkodója, az ifjú Tut herceg segíti: az élők és holtak birodalmán keresztül vezető lebilincselő kalandok során járják végig a trónhoz vezető utat.
A rajzfilm forgatókönyvének írói azonban jócskán hozzá ki is egészítették a történelmi tényeket. Kénytelenek voltak így tenni, hiszen választott hősük életéről nem maradt fenn elég biztos lelet, de egyúttal modernizálni is akarták őt: olyan lányalakot formáltak belőle, akivel a mai nézők azonosulni tudnak, és akit könnyen a szívükbe zárnak. Akhesa hercegnő vasakarata és öntudatra ébredése csupán fikció: lehetett volna ilyen, a leletek nem cáfolják, de nem is támasztják alá. A filmben a játékos kedvű, kalandos természetű fruska fokozatosan felnő: kalandjai és Tut herceg iránt érzett vonzalma hatására nővé cseperedik, és a film végére nincs néző, aki kételkedne benne: ő az anyakirálynő méltó örököse. Az utolsó jelenetekben már Tut herceg is igazi férfiként viselkedik: éppen Akhesa hercegnő társaságának és a vele együtt átélt kalandoknak köszönheti, hogy a felelőtlen kalandvágy helyét elfoglalja a másokért érzett felelősségtudat – és így valószínűleg a közönség ifjabb tagjait is segíti abban, hogy megfogalmazzák a maguk számára a felnőtté válással kapcsolatos kérdéseiket.
Akhesa jellemfejlődésével párhuzamosan izgalmas képsorok mutatják be, mit rejt a holtak birodalmának megnyíló kapuja. A legendás egyiptomi halotta-könyv nyomán elevenedik meg az ókor lenyűgöző képi világa. A modern animációs komputertechnikának köszönhetően egyszerre elevenedik meg mítosz és valóság.
A mesés kelet forgataga, a szemkápráztató hátterek, a főszereplőket körülvevő figurák (Besztet, a kismacska, Bubász, a fekete párduc) néhol az Aladdin világát idézik, másutt ünnepélyesebbé, misztikusabbá válnak: a magyar-francia-olasz-belga együttműködésben született film nemzeti tradíciókat, különféle filmes hagyományokat egyesít: szórakoztat, tanít és mesél: az izgalmas történet, a szerethető figurák, az egzotikus hátterek minden nézőjüket egy csodás élménnyel teszik gazdagabbá.

A főszereplők

Akhesa 14 éves, a fáraó lánya. Szép, bátor és gyorseszű. Ekhnaton legkisebb lánya utálja az uralkodói udvar szigorú etikettjét, amikor lehet, megszökik otthonról. Elhagyatottan érzi magát, apjától kevés szeretetet kap, és anyjával sem találkozik sokat. Csak Besztet, a macskája van mindig vele, aki legalább olyan vagány, mint ő maga. Amikor rájön, hogy Egyiptomot egy összeesküvés veszélyezteti, nem habozik, cselekedni akar. Tut herceg társaságában nekivág annak a hosszú útnak, amely során rátalál anyjára, és megváltoztatja hazája meg a saját sorsát.

Tut azért érkezik a Nap városába, mert nevelői kötelezték rá, hogy megkérje Akhesa kezét. De semmi kedve feleségül venni a nála jóval fiatalabb ismeretlent. A mindig nyitott és kalandvágyó fiatalember még nem is sejti, hogy hosszú és kalandos útjuk végeztével nemcsak a lány szívét nyeri el, hanem Egyiptom trónját is. Ő lesz az egyik legnagyobb fáraó: Tutenkhamon.

Ekhnaton fáraó minden idejét az Egy Isten, Aton tiszteletének szenteli, és ezért kevés figyelmet szentel lányának. Hiába figyelmeztetik a veszélye, nem érdekli, hogy Egyiptomot hettita csapatok támadták meg. Misztikus álmaiba merülve még hű hadnagya, Horemheb óvó szavai sem érdeklik. A békét hirdeti, de végül ez okozza a vesztét.

Christian Jacq, az eredeti regény szerzője 1947-ben született. Író és egyiptológus, így nem csoda, hogy számos olyan regénye jelent meg, amely az Egyiptomi Birodalomban játszódik. Személyes példaképének, II. Ramszesznek egy öt könyvből álló sorozatot szentelt. A Ramses az elmúlt húsz évben több mint 25 nyelven jelent meg.
Tizenhárom éves korában, egy népszerű tudományos könyv keltette fel érdeklődését az ősi kultúrák iránt, tizennyolc éves korára már 8 regénnyel készült el. Első komoly irodalmi sikerét 1987-ben aratta Champollion l'Égyptien című könyvével. Több mint ötven regény illetve tudományos mű címlapján szerepel a neve.
Egyetemi tanulmányait a Sorborne-on végezte. Feleségével együtt alapította a Ramszesz Intézetet, mely Egyiptom veszélyeztetett régészeti lelőhelyeinek megőrzését és fényképészeti feltérképezését tűzte ki célul maga elé.

A gyártásban közreműködő Cinemon Stúdió 1996-ban alakult Budapesten Temple Réka és Albert Hanan Kaminski vezetésével, 2002 óta önálló animációs stúdióként működik: a grafikai előkészítéstől a kép- és hangutómunkáig az animációs filmkészítés minden munkafázisában otthon vannak. A nagyjátékfilm előtt tévésorozatot (Maszkabál) és reklámokat is készítettek.

A magyar szinkronhangok

Akhesa   Böhm Anita
Tut    Markovits Tamás
Ekhnaton  Csankó Zoltán
Dzsószer  Varga Gábor
Horemheb  Dányi Krisztián
Maja   Halász Aranka
Mahou   Faragó András
Gülkemiz  Háda János
Méntaton  Törtei Tünde
Nefertiti   Kovács Nóra
Borka   Forgách Gábor
Zananza   Zámbori Soma
Eje   Ujréti László
Öreg   Verebély Iván
Részeges öreg  Versényi László
Szeneb   Papp János
Sogoth   Varga Tamás

További magyar hangok
Papucsek Vilmos Kövesdi László Bordás János Presits Tamás Szokol Péter Garai Róbert Kisfalussi Lehel Cziffra Krisztina Nagy Rita Téglássi Judit

Rendezőssszisztens és vágó Kajdácsi Brigitta
Hangmérnök Balázs Gábor
Szinkronrendező Sostarics Ágnes

Forgatókönyv
Gilles Adrien Hadrien Soulez-Larivier

Dialógusok
Nathalie Suchard Laurent Burtin
és PhilippeLeclerc

Art design
Neili Ross Roth István
Tardos Zoltán Hernádi Edit
Riha Erika

Zene
Didier Lockwood

Gyártásvezető
Holló Leleszi Krisztina

Utómunkálatok gyártásvezető
Joseph Claes

Magyar szöveg
Bánföldi Tibor

Hangstúdió
Triangle 7, Studio l’equipe, Mafilm Audio, Arteam

Labor
GTC-ECLaire, Focus Fox
Producer
Temple Réka Philippe Alessandri

Execiutiv producer
Olivier Zuratas

Társproducer
Jean-Michel Rey Phillippe Liegeois
Laurent Danielou Eric Van Beueren
Temple Réka Arlette Zylberberg